A magyar beszállítók tolla túl vastagon fog

A konferencia házigazdája, Szabó András Viktor, a QFD Kft. ügyvezetője ismertette a Német Autóipari Szövetséget (VDA) és annak minőségirányítási központját (QMC). A hatszáz németországi autó- és alkatrészgyártó vállalkozást tömörítő Német Autóipari Szövetség Minőségirányítási Központjának globális szerepe van az autóipari szabványok kialakításában és a hozzájuk kapcsolódó képzések kifejlesztésében és terjesztésében. A VDA QMC képzéseket, valamint a VDA szabványokat és kiadványokat a QFD Kft. terjeszti Magyarországon.

Mátis Péter, Mercedes-Benz

Mátis Péter (Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.) előadása a beszerzés és a beszállítói minőségmenedzsment összeolvadása a Daimlernél témában hangzott el. Elmondta, hogy a nyelvi és területi nehézségek áthidalása, a problémákra való gyors és hatékony reagálás érdekében területi beszállító-fejlesztési központot állítottak fel hazánkban. A Daimler ezt a projektet előbb Észak-Amerikában indította el, majd Kínában folytatták, végül idén július 1-jétől magyarországi központtal Kelet-Közép-Európa következett. Kezdetben a hatfős folyamat auditorokból álló csapat minőségügyi szempontból készíti fel a beszállítókat. Kilenc beszállítóval kezdték el, hat házon belüli, csak Kecskemétre szállító (JCI, MC-Syncro, HBPO, Tenneco, Brose, Magna Helvecia), három pedig több Mercedes-üzembe szállít (Bosal, Flextronics, Hirschmann). Novembertől a minőségbiztosítás mellett a beszerzés is a fókuszba kerül, mintegy a stuttgarti beszerzési részleg előszűrőjeként. A térségünket lefedve 371 gyárral lesznek kapcsolatban. Mátis Péter elmondta, számos követelménynek kell teljesülnie, hogy egy cég a Daimlernél beszállítóvá váljék. Alapkövetelmény, hogy a beszállító rendelkezzen ISO/TS 16949-es tanúsított minőségirányító rendszerrel.

Kokas Tamás, HITA

Kokas Tamás, a Magyar Külgazdasági Hivatal (HITA) képviseletében az állami szerepvállalást hangsúlyozta a beszállító-fejlesztésben, a járműipari világcégek Magyarországra csábításában. Kokas elmondta, a magyar kormány kiemelt célja, hogy a magyar kis és középvállalkozások minél versenyképesebben tudjanak bekapcsolódni a hazánkban gyártókapacitással rendelkező nagyvállalatok beszállítási láncába. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal beszállítói osztálya által létrehozott beszállítói program pillérei segítik ezt a stratégiát. Kokas Tamás előadása ezen eszközöket mutatta be. Kokas Tamás büszkén említette meg, hogy a nemrég megjelent németországi top 100 beszállító lista első húsz cégéből 14 már Magyarországon is rendelkezik gyártással. A hazai autóipar közel 600 cége az ipari termelés 19,4 százalékát, az export 20 százalékát adja, 75 százalékban az Európai unión belül. Az autóipar cégei 100 ezer munkahelyet tartanak fenn, ebben a szektorban 794 euró a havi átlagbér. Kokas Tamás hangsúlyozta, hogy a gyártók (OEM) szentháromsága a követelmények szintjén: minőség, mennyiség, pénzügyi stabilitás – ennek kell megfelelnie maradéktalanul azoknak a cégeknek, akik beszállítóvá kívánnak válni.

A beszállítói-fejlesztés három részre bontható: finanszírozási fejlesztés (hitelkonstrukciók, garanciák, fejlesztési és kockázati tőke, pályázatok, tanácsadás, kamattámogatás), hálózatépítés (nagyvállalati beszállítói hálózatok - nagyvállalatok és hazai kkv közötti közvetítés, GM-, Audi-, Suzuki-, Daimler megállapodások), szolgáltatás fejlesztés (üzleti információs adatbázis, beszállítói rendezvények, beszállítói klub, beszállítói tanácsadás, beszállítók képzése, beszállítói mentor program, beszállítói e-market, beszállítói kompetencia központ).

A kkv-k és a nagyvállatok közötti kapcsolat létrehozására a minősített beszállítói adatbázis szolgál. Célja, hogy minél pontosabb képet kapjanak a nagyvállalatok a hazai beszállítókról, illetve a beszállítók feltérképezése a hazánkba települt integrátorok számára, valamint tényleges üzletkötési lehetőség e-market felületen. Van meghívásos regisztráció (13 OEM, és Tier 1 regisztrált eddig). Van nyílt, kkv-s regisztráció, ez a HITA honlapjáról elérhető, már több mint 130 kkv regisztrált. A kisvállalatok nem látják egymás adatait, a nagyvállalatok természetesen végignézhetik a cégek közzétett termék- és céglistáját. A kkv-szektor számára készített a HITA egy beszállítói kézikönyvet.

Sikerként könyveli el a HITA, hogy az általuk szervezett beszállítói fórumok nyomán hat cég az Opel beszállítója lett. A BMW müncheni kutatás-fejlesztési központjában két alkalommal 15 cég és 200 beszerző vett részt, ezek közül már három beszállító lett. A legnagyobb idei siker azonban a Suzukihoz kötődik: az új SX4 S-Cross modellben harminchárom százalékos a magyar beszállítói arány. Kokas Tamás megemlítette, hogy az autókárpitokkal foglalkozó Racemark áttelepítette svájci gyárát Magyarországra, illetve negyven cég több mint hatvan mérnöke lean management képzést kapott.

Lantos Gábor, Knorr-Bremse

Lantos Gábor (Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.) előadásában azt a kérdést boncolta, hogy miért nem eredményes ma a beszállító-fejlesztési tevékenység a Tier 1 rendszerintegrátorok és alvállalkozói között? Tapasztalatai szerint a beszállítók nem foglalkoznak a minőségi problémákkal, ezért a megrendelőnek meg kell azt tanulni azt, amit a beszállítók csinálnak. – Amihez nem értettünk, azt felépítettük, technológiát és szakembert fejlesztettünk, tudásgátakat omlasztottunk le, a közös nyelv érdekében tanulunk és fejlesztünk - mondta el Lantos Gábor. – Abban a pillanatban, hogy rájönnek, egy nyelven beszélünk, más szintről indul a beszállítókkal a párbeszéd. A beszállító-fejlesztés jövőjéről a szakember elmondta: – Az audit ki fog húzódni a gyártósorra, a gép mellett akarom látni, hogyan működik a folyamat, a gyártást fogom auditálni és nem a minőségügyi rendszert. Nekem az a lényeg, hogy ott lenn mi történik.

Problémának nevezte, hogy hiány van beszállító-fejlesztő mérnökből. A Knorr-Bremse azt már elérte, hogy levelező képzésen a GAMF-on legyen legalább nyolcórás tárgy, de a komoly változáshoz ennél több kell. Kiemelte a minőségügyi vezető személyének a fontosságát egy beszállítónál, valamint azt, folyamatos fejlesztésnek kell lennie a beszállítónál, a gyártási projektek legkorábbi fázisában kell bevonni a siker érdekében a szállítót.

Mátyus Péter, BMW

Mátyus Péter, a BMW-csoport kelet-európai beszerzési gyakorlatáról beszélt. A BMW-csoport esetében a beszerzések 51 százaléka Németországból, 18 százaléka Nyugat-Európából, 13 százaléka Észak-Amerikából, 11 százaléka Kelet és Közép-Európából, 4 százaléka Afrikából, 3 százaléka Ázsiából történik. A trend azonban kedvez Kelet-Európának és kedvez Magyarországnak. Miért szeretné a BMW, hogy a kelet-európai beszállítás erősödjön? – Öt gyára van a BMW-nek Németországban, ezekhez a legközelebb térben, időben, minőségben és árban Kelet-Közép-Európa. Térségünk és Magyarország meg tudja mutatni, hogy számíthatnak rá – emelte ki Mátyus Péter. A szakember ismertette a BMW nyolclépéses beszállítói kiválasztási módszerét, amelynek során nagyon sok vállalkozó kedvű cég elvérez. A legfontosabb kérdés a BMW számára, hogy az adott szállító tud-e fejleszteni, képes-e együtt növekedni a BMW-vel? A bajor nagyvállalatot olyan beszállítók érdeklik, akik nyitottak az innovációra (például karbonszálas karosszéria), alternatív gyártási technológiákkal rendelkeznek, fejlesztik a termékeiket, tudnak tervezni, árban versenyképesek a kínai gyártókkal, új ötletekkel, új alapanyagokkal, új gyártási struktúrákkal állnak elő. A BMW-t két dolog érdekli ezen túl: a költség- és a tömegcsökkentés.

Mátyus Péter kellemetlen tapasztalatokról is beszélt: – Ha egy vállalat meglátja a BMW logóját, olyan vastagon kezd fogni a tolla, hogy átlyukasztja a papírt. Ha valamilyen alkatrészt 2,5 euróért le lehetne gyártani, rögtön megfordítják a számokat és 5,2 eurót kérnek. A BMW szigorú kalkulációs rendszere azonban nem tűri ezeket, a németek 7-10 százalékos profitot megengednek, de ez legyen elég, üzeni. Maga a BMW is ekkora profitrátával működik. Azt Mátyus Péter is elismerte, hogy nincsenek könnyű helyzetben a magyarországi beszállítók. Német versenytársaikkal szemben nincs előnyük, sem az energia-, sem a nyersanyagárak nem kedvezőbbek nálunk, ráadásul a logisztikai költségeket is vállalniuk kell.

A konferencia zárásaként Turi Barna, a Hauni Hungária Gépgyártó képviseletében a beszállítói kalkulációról beszélt, Faith Tamás (DNV Business Assurance) az ISO/TS 16949 tanúsítás aktualitásairól és változásairól tartott előadást, Szabó András Viktor pedig a német autóipar szereplőinek képzésekkel szembeni legújabb követelményeit ismertette, beszámolt az képzési trendekről és azok gyakorlatáról.