Nem osztatlan a vegán bőr sikere az autókban

A CarBuzz cikkének írója nem érti, miért kell a „bőr” szót erőltetni, mikor az a vegán életformával teljesen ellentétes dolgot jelent. A szerző szerint tiszta greenwashing, azaz „zöld agymosás” a vegán bőr kifejezés, amelyet jellemzően választható extrafelszereltségként lehet kérni az autókhoz, mint környezetbarát alternatíva. A probléma az, hogy nagyon régóta köztünk van már a vegán bőr, de eddig műbőrként futott. Semmi újról nincsen szó a CarBuzz szerint, mint egy hatalmas PR-fogásról, csak mert nem kell hozzá marhát ölni.

A vegán bőr tulajdonképpen egyfajta műbőr, az elnevezés inkább azt mutatja, hogy teljesen mentes az állati eredetű alapanyagoktól, és a fenntarthatóságra törekszik - ez utóbbi kitétel az, amivel nem mindenki ért egyet.

Jól csengő név a műanyagra

Attól azonban, hogy vegánbarát valami, még nem lesz környezetbarát, ez két különböző dolog. Az autógyártók a vegán bőr elkészítéséhez ugyanúgy műanyagot és származékait használják, ahogy arra a Filk Freiberg Institute is rámutatott.

Számos vegán blog rangsorolja az autógyártókat a környezetbarát üléshuzat-opcióik alapján. Akik ezeken az értékeléseken jól teljesítenek, azok jellemzően MB-Tex, SofTex és Sensatec anyagokat használnak, ilyen például a Mercedes-Benz, a Toyota és a BMW. A Toyota is környezetbarátként reklámozza a SofTexet azt állítva, hogy 85 százalékkal kevesebb szén-dioxid-emisszióval és 99 százalékkal kevesebb gyúlékony organikus anyag kibocsátásával jár az előállítása.

A SofTex valójában műanyag, hőre lágyuló poliuretán, ami jól működik üléshuzatként, hiszen robusztus, majdnem úgy néz ki, mint a bőr, és könnyen tisztítható, ezért volt sokáig az alapmodellek szériatartozéka. A probléma az, hogy ezek az anyagok fosszilis energiahordozókon alapszanak, és csak elvétve találkozni lebomló típussal. A PVC például nem bomlik le, hiába minden marketing-megjelölés.

Sokszor a bőr sem fenntartható

Az állati bőr autókban való használathoz történő előkészítése számos kémiai folyamatot igényel, amik károsítják a levegőt és a vízkészletet. Indiában, a 2,5 millió ember által lakott Kanpurban 300 bőrcserzőműhely található. Itt vizet és krómot használnak a bőr kezeléséhez, amely aztán nagyrészt az Egyesült Királyságban és az USA-ban köt ki. Ez a cserzési eljárás nem-lebomlóvá teszi a bőrt, de a gyártók már kísérleteznek egyéb, környezetkímélő megoldásokkal. A BMW olívalevél-kivonattal cserzi például az iX utasterében található bőrt.

Egyes luxusgyártók, mint a Rolls-Royce és a Bentley a lehető legjobb forrásból szerzi be a bőrt az autóihoz. Bikák bőrét vásárolja, amelyek szabadon élnek, ezért a kerítések nem sértik fel a bőrüket, ráadásul Észak-Európában, ezért még rovarcsípések sem csúfítják el a kész terméket. Ezek a gyártók szorosan követik a bőr útját, és ha valaki az ő beszállítójuk akar lenni, annak komoly követelményeknek kell megfelelnie. Nem használhatók mérgező vegyszerek sem, így a környezetet sem károsítják a luxusbőrök.

A valódi bőr előnyei

A szarvasmarhákat a húsukért tartják és vágják le, nem a bőrükért, az csak egy szerencsés mellékterméke a folyamatnak. A bőr felhasználása autókárpitozás céljából tehát upcycling, vagyis a kidobásra ítélt melléktermékből értéket állítanak elő. Az a szóbeszéd járja, hogy egy autó belterét nagyjából három tehén bőréből lehet befedni, de ennél valójában többre van szükség. Annak az esélye, hogy mindkét első fejtámlát ugyanannak a tehénnek a bőréből készítették, szinte nulla, hacsak nem a Rolls-Royce-tól vásárolunk.

A bőr azért jó opció, mert így az egész marhát fel lehet használni, a hústermeléshez csak az állat 60 százalékát hasznosítják, a többi részét egyéb célokra, a bőre pedig kidobásra kerülne. Ha bőrüléssel rendelünk egy autót, megmentjük több, amúgy is a húsáért leölt állat bőrét a szemétben landolástól.

Mi a megoldás?

A jelenlegi vegán bőrök nem fenntarthatók. A Chrysler nemrég bemutatta a Halcyon Concept tanulmányautót, amelyben 95 százalékban újrahasznosítható belső található. Ha még a koncepcióautók sem teljesen újrahasznosíthatók, a jelenlegi sorozatgyártott modelleknek nem sok esélyük van ilyen téren. A Volvo bevallotta, hogy 2025-ig csupán 25 százalékban újrahasznosított és természetes alapú beltéri anyagot fog tudni felmutatni. A Mercedes jó úton járhat a kaktuszalapú bőrutánzatával, amelyet a Vision EQXX-ben mutatott be.

A Kia EV9 is egészen nagy arányban újrahasznosítható belteret kínál, de még az is kevés, még több természetes anyagot (mint például a valódi bőr) kellene használni a CarBuzz szerint. A Tesla már kínál 83 százalékban növényi anyagokból készült autóbelsőt a Model S-hez, ám ez jelenleg 30 ezer dollár felárral jár. A greenwashing-nak köszönhetően másképp gondolkozunk a vegán bőrről, mint ha a régi „műbőr” szót hallanánk, pedig a kettő ugyanaz. Akadnak azonban olyan szereplők, akik hallatják a hangjukat az iparban.

A leghíresebb ilyen a Bridge of Weir, egy luxusbőrgyártó, amely a McLaren, a Jaguar Land Rover, a Polestar és az Aston Martin számára szállít be. Még ez a cég sem a bőrükért vágatja le a marhákat, az itt is melléktermék. A gyártók dolgoznak azon, hogy találjanak fenntartható opciókat, de ez a folyamat időbe telik. A CarBuzz szerzője addig is arra kér mindenkit, ne áruljon olyan anyagokat, mint a közönséges vinil vegán bőrként.