Élen az elektromobilitásban Magyarország

- A 2022-2026-os időszakban milyen feladatok várnak a kormányzatra energetikai és zöld mobilitási területen?

- Célunk továbbra is az, hogy minden kibocsátás-csökkentést támogató technológia előtt nyitva tartsuk a fejlődési lehetőségeket. Figyelembe véve, hogy az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt a kőolajalapú közlekedés bizonytalanabbá vált, az alternatív üzemanyagok elérhetősége és szerepe még inkább felértékelődött.

A kormány 2021-ben fogadta el a Nemzeti Hidrogénstratégiát, aminek kiemelt szerepe lesz az úgynevezett zöld hidrogén közlekedésbe történő bevezetésében. Ez azért fontos, mert a hidrogén nemcsak új potenciállal rendelkező tiszta energiahordozó, hanem a megújuló energia tárolásában és más szektorokba való átvitelében is segíthet. Az üzemanyagcellás járművek először a buszközlekedésben fognak megjelenni, majd várhatóan az évtized közepe táján megindulhat a hidrogénalapú mobilitás a kamionforgalomban is. Ehhez kapcsolódóan a töltőhálózat fokozatos fejlesztését is tervezzük, illetve szeretnénk bekapcsolódni ezeknek a típusú járműveknek a gyártásába is. E célok elérését egyrészt a Zöld Busz Plusz Program segíti, amely az elektromobilitás terjedését támogató Zöld Busz Program hidrogénmeghajtásra való kiterjesztését jelenti, másrészt hamarosan elindulhat a Zöld Kamion Program is.

- A Zöld Busz Programban folyamatosan kapnak új autóbuszokat a pályázó városok. Milyen szemléletformáló hatása lehet ennek a munkának?

- A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként még 2020-ban indította el a Zöld Busz Programot azzal a céllal, hogy a helyi szintű közlekedést zöldítse. Ehhez közel 51 milliárd forint értékű támogatást biztosított az önkormányzatok, illetve a helyi közösségi közlekedési szolgáltatók számára. Ennek a projektnek a segítségével körülbelül 1100 buszt szeretnénk lecserélni elektromos hajtású buszokra az elkövetkezendő három évben.

Azokban a városokban, ahol már forgalomba álltak a Zöld Busz Programban beszerzett járművek, napi szinten is tapasztalhatják az utasok és az autóbusz mellett közlekedők, hogy milyen, amikor nincs helyi károsanyag-kibocsátása a járműnek. Továbbá ott kisebb a szálló por koncentrációja, és jóval halkabban is működik egy ilyen, a jövő technológiai megoldásait megtestesítő busz, mint a korábbi, dízeles társaik.

- A pedelec-pályázat nagy részére már pályáztak, milyen szerepe lehet évtizedes távlatban az elektromos rásegítésű kerékpároknak?

- A pedelec pályázatoknak köszönhetően sokkal többen döntöttek a kerékpározás mellett az elmúlt években, ami magától értetődően egy környezetkímélő közlekedési forma. Mivel az elektromos rásegítésű biciklik használatával átlagosan 5 kilométerről 15 kilométerre növelhető az a távolság, amelyet sokan szívesen letekernek, már az elővárosokból is egyre többen mennek így a munkahelyükre. Ezt a folyamatot a hazai kerékpárút-hálózat rohamos fejlesztése is segíti. Továbbá folytatjuk a régióban az elsők között, 2020-ban meghirdetett e-bike támogatási programot is. Az előző időszakban több mint 6800 lakossági beszerzés, a mostani programban pedig további 10 ezer új elektromos rásegítésű kerékpár vásárlása kaphat támogatást.

- Több mint ötvenezer zöld rendszámos autó van már az utakon. A személyautók piacán milyen változásokat hoz az elektromobilitás elterjedése?

- Az európai uniós jármű-kibocsátási előírások arra kényszerítik az autógyártókat, hogy évről évre növeljék az elektromos autók értékesítésének mértékét. Várhatóan 2025-ben Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban az eladott új autók 40-50 százaléka elektromos lesz. Magyarországon is hasonló trendekre számíthatunk az e-autók gyarapodása kapcsán. Ezzel egyidejűleg az energetikai- és közműszolgáltatóknak egyre több töltőállomást kell biztosítaniuk a fogyasztók számára.

Az EU 2024-re 1 millió, 2029-re pedig 3 millió töltőpont létesítését tűzte ki célul. E célkitűzés eléréséhez évente mintegy 240 ezer új töltőpontra van szükség.

- Milyen zöld hajtásláncoknak juthat még komoly szerep a hazai mobilitás jövőjében?

- A magyarországi viszonyok alapján a 2021-2030 évek közötti időszakra vonatkozóan három alternatív üzemanyag használatának van realitása. A villamos energiának, a hidrogénnek és a gáznemű energiáknak, beleértve a biometánt és a sűrített földgázt is.

A bioüzemanyagok előállítása ugyanis energiaigényes és költséges, ráadásul kizárólag fosszilis üzemanyaghoz keverve kerülhetnek csak felhasználásra.

A szintetikus és paraffinos üzemanyagok előállítása hasonlóan nehézkes és drága, nem beszélve arról, hogy az azok „alapanyagául” szolgáló hidrogén, illetve a hidrogénből keletkező metán már önmagában is megfelelő üzemanyag lehet az üzemanyagcellákhoz, illetve a tömörített földgáz (CNG) hajtású járművekhez. Ugyan a személygépkocsik esetében szélesebb körben fordulnak elő LNG (cseppfolyósított földgáz), illetve LPG (folyékony halmazállapotú szénhidrogéngázok elegye) hajtású járművek, az ilyen autóbuszok elterjedése rendkívül alacsony szintű.

A hazai és uniós fejlesztési stratégiák a kibocsátás-mentes akkumulátoros, a hidrogén üzemanyagcellás, illetve a tiszta kategóriába tartozó CNG hajtású járműveket részesítik előnyben.

- Milyen eredményekkel lenne elégedett 2026-ban?

- Jelenleg Magyarország – az elmúlt évek intenzív támogatási rendszerének köszönhetően – a közép-európai régió egyik legfejlettebb elektromobilitási piacával rendelkezik. Célunk, hogy ezt a piacvezető szerepet megőrizzük, továbbá javítsunk olyan mutatókon, mint a nagyteljesítményű elektromos töltőhálózat lefedettsége, és reagáljunk olyan kihívásokra, mint az otthoni töltőtelepítés szabályozásának megfelelő kezelése.

Terveink szerint 2026-ra egy olyan közlekedési energiamixet sikerül kialakítanunk, amely még szélesebb és zöldebb műszaki palettát kínál a felhasználók számára, lehetővé téve a környezettudatos választás szabadságát elektromos és hidrogénüzemű közlekedési módok és a hagyományos hajtásláncok között.