Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A Honda megduplázza e-mobilitási beruházásait
2024.05.17 15:20
Megbízható Munkaadó címet kapott az Audi Hungaria
2024.05.17 13:23
Világszínvonalú robotsebészet a Debreceni Egyetemen
2024.05.17 12:17
A Peugeot nyolc év garanciát vezet be az elektromos autókra
2024.05.17 10:21
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Az akkumulátorok jobb hűtésével tennék gyorsabbá a töltést
Fotó: Audi MediaCenter
A 800 voltos, 350 kilowattórás ultragyors töltők megjelenésével Európában az elektromos autók töltésére egyre gyorsabb lehetőségek kínálkoznak, ugyanakkor a keletkező hő megnehezíti a töltési sebesség továbbnövelését, emellett az akkumulátor öregedését is gyorsítja. Egy egyesült királyságbeli projekt ezeket a problémákat hivatott orvosolni.
Az elektromos autók lítium-ion energiatároló egységei több száz, nagyjából 3,6 voltos és 3,4 amperóra kapacitású cellából épülnek fel. Ahogy más elektromos eszközök esetében, úgy töltéskor, valamint kisütéskor ezek az akkumulátorok is felmelegednek, a kettő ellentétes irányú folyamat sebességének növelésével pedig egyre több hő keletkezik a belső ellenállás miatt. Persze mivel itt sok száz celláról van szó, a hőképződés sokkal nagyobb léptékű, mint például egy mobiltelefon esetében, a vásárlóknak viszont fontos, hogy autójukat minél gyorsabban tölthessék fel.
A hő elvezetésére a járművek akkumulátorait glikollal vagy vízzel hűtik. A hűtőrendszerben keringetett folyadék például egy hőcserélőn keresztül adhatja le a felvett hőt, amit így hasznos célra, például az autó utasterének fűtésére lehet használni.
Az akkuk hűtésének fizikai kivitelezésére több megoldás is született. Az Audi e-tron esetében a cellákat hővezető gélre rögzítik, amin keresztül a hő extrudált alumínium lapokba távozhat, melyekben hűtőfolyadék kering, a Tesláknál pedig a hengeres cellák között vezetik el a hűtőcsöveket.
Újragondolták a hűtőrendszert
Általánosságban háromszor annyi hő keletkezik töltéskor, mint kisütéskor. A közvetett, vagyis a fentebb leírt hűtésnek korlátozott a hatásfoka, mivel a hő elvezetése csupán a cellák és a hűtőrendszer érintkezési pontjain keresztül történik. Ezen kíván változtatni az anyagtechnológiai M&I Materials, a University of Warwick és a McLaren számára motorokat gyártó Ricardo által a brit kormány által meghirdetett, következő generációs akkumulátorok fejlesztését célzó Faraday Akkumulátor Kihívás (Faraday Battery Challenge) keretében 2019 júliusában indított I-CoBat projekt, mely várhatóan 2020 novemberéig fog tartani.
A három partner megoldásában a cellákat teljesen körbe veszi a biológiailag lebomló, Mivolt elnevezésű, elektromosan nem vezető hűtőfolyadék, ezáltal hatékonyabb hőelvezetést biztosítva. A megoldástól a gyorsabb töltés lehetővé tételét, nagyobb hatótávot, illetve az akkumulátor lassabb öregedését remélik – írta meg az Autocar.
