Mezey Barna: a világ élmezőnyében van a magyar felsőoktatás

– Az új tanév kezdetén jelent meg az úgynevezett Quacquarelli Symonds (QS) 2013/2014-es felsőoktatási világrangsor, négy magyar felsőoktatási intézmény (SZTE, BCE, ELTE, DE) a legjobb ezer között szerepel. Mivel olyan képzőhelyekről van szó, ahol nem elsődleges a műszaki orientáció, felmerül a kérdés: viszonylag elmaradottabb lenne a magyar műszaki felsőoktatás?
– Szó sincs arról, hogy a magyar műszaki felsőoktatás ne tartaná a lépést a nemzetközi fejleményekkel. Jó példa erre az ELTE Informatikai Karának közreműködése az EIT ICT Laborjában, vagy a Műegyetem hagyományosan erős képzése és nemzetközi kapcsolatrendszere. A világranglisták elsősorban a nemzetközi környezetben szakmailag értékelt (magas impact faktorú) tudományos publikációkon alapulnak. Ezekben a folyóiratokban eltérő a tudományterületek szereplési lehetősége, például az élettudományi, orvosbiológiai, kémiai, részecskefizikai kutatások eredményei nagyobb teret kapnak. Ezért nem csupán a magyar műszaki képzés, de általában a világ műszaki profilú egyetemei sem kapnak jó helyezést. Meggyőződésem, hogy nem lehet egységes világranglistát összeállítani, a specifikált listáknak látom inkább értelmét. Ha egy ilyen rangsor összeállításánál például az élettudományok, a társadalomtudományok meglétét, színvonalát is vizsgálják, értelemszerűen háttérbe szorulnak a kifejezetten műszaki képzést nyújtó egyetemek és főiskolák. De ha a piaci bevételeket értékeljük elsősorban, akkor a társadalomtudományi képzésben erős intézmények a sor végére kerülnek. Én leginkább azt olvasom ki az adatokból, hogy összességében még mindig az élbolyba tartozik a magyar felsőoktatás – bő harmincezer induló között ilyen jelentős számban az első ezer között végezni szerintem kimagasló teljesítmény.

Mezey Barna, az ELTE rektora

– Akkor is fenntartja az állítását, ha figyelembe vesszük, hogy a lista élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll?
– Az MIT köztudottan a műszaki profilnál lényegesen bővebb kutatási és képzési kínálattal rendelkezik. A fizika vagy társadalomtudományok, de akár a matematika területén kimagasló kutatások folynak itt. Ha pedig a külföldi hallgatók számát, arányát, eredményeit is hangsúlyos tényezőként vesszük számításba, az MIT helyezése aligha szorul magyarázatra. E téren nyilván mi, magyarok szerényebb lehetőségekkel bírunk. Azt gondolom, a magyar intézmények közül azok szerepelnek jobban egy ilyen komplex világszintű megmérettetésen, amelyek klasszikus egyetemként működnek, tehát sok karon, sok tudományterületen folytatnak képzést, éspedig színvonalasan. A magyar műszaki képzés színvonalára nem következtetnék ebből a rangsorból, hiszen korábbi szak-ranglistákon kitűnő helyezéseket értek el.

– A magyar kormányzat által megfogalmazott elvárás szerint néhány éven belül el kellene érni, hogy hazai főiskola vagy egyetem a kétszáz legjobb felsőoktatási intézmény közé kerüljön. Merész cél, hiszen a mostani legeredményesebb Szegedi Tudományegyetem az 501-550. helyekre lett rangsorolva. Ön ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, az eredmények elérése a megfelelő volumenű támogatás nélkül lehetetlen.
– Ugyanezt tudom most is válaszolni. Hiába akarunk sikeresek lenni, a szándék kevés. Ha lesz megfelelő támogatottság, akkor képesek leszünk a mostaninál is jobb helyezéseket elérni.

– Reális lehet a legjobb kétszáz intézmény közé bekerülni?
– A magyar felsőoktatásnak megvan arra az esélye, hogy például a sanghaji ARWU listán jó eredményeket érjen el. Biztosan állíthatom, a rendszerben benne van a potenciál.