Így válhat fenntarthatóbbá a termelés

A TECHTOGETHER+ járműipari konferencia harmadik szekciója az ESG – Hogyan feleljünk meg a változó körülményeknek? címet viselte. Az ESG - az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése - egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét. Az Európai Unió új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el az ESG-elvek mentén, melyeket lépcsőzetesen vezetnek be 2024-től.

A részt Rehák Bálint, a Bosch Rexroth Ipar 4.0 üzletfejlesztésért felelős csapatvezetője nyitotta meg Fenntarthatóság és hatékonyság kapcsolata az iparban című előadásával. Elsősorban a vállalat legújabb és legmodernebb technológiai kampuszát, vagy ahogyan ő nevezte, a „gyártó világ Csodák Palotáját” mutatta be, azaz a CUBE-ot. Ez egy szabadon látogatható innovációs tér, amiben a Bosch Rexroth digitalizációs, Ipar 4.0-ás megoldásait működő valójukban lehet megnézni.

Rehák Bálint kitért rá, hogy a cég olyan innovatív megoldásokat is kínál partnerei számára szabva, amik egy-két éven belüli megtérülnek, és akár 5-10 százalékkal nagyobb arányban növelik a hatékonyságot a klasszikus automatizációhoz képest

Ezt követően Gadácsi-Boros Aranka, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. ECO-Design szakértőjének előadása következett Ökodizájn a Knorr-Bremsénél címmel. Az előadásból kiderült, hogy ezt az üzletágat a jogszabályi környezet hívta elő a német anyacégnél, ám globálisan működik. Célja a Knorr-Bremse működését, termékeit ESG szempontjai alapján átalakítani, hogy azok megfeleljenek a jogszabályi és a vevői elvárásoknak – utóbbiak gyakran szigorúbbak.

Gadácsi-Boros Aranka szerint minden vállalatra igaz, hogy a fenntartható működéshez kell egy olyan részleg, ami külön ezzel foglalkozik, ugyanis egy összetett feladatról van szó, amihez rengeteg szempontot kell figyelembe venni.

Fenntarthatóság a vontatásban is

Kiss István, az ACPS Automotive Kft. R&D vezetője Vontatási trendek és technikai megoldások című előadásában előbb bemutatta a vállalatot, majd kifejtette, hogy ma már a vonóhorog a vontatás mellett kerékpárszállításra, vagy akár hajók, lovak szállítására is használatos már Magyarországon is, de más országokban még inkább elterjedt a különböző szabadidős tevékenységek és az autózás összekötése.

A gyártó, tehát az ACPS szempontjából azonban nem mindegy, hogy mire használják a vonóhorgot, más a kerékpárszállítás, és más a vontatmány terhelése. Emellett a vonóhorgok gyártásakor már meg kell felelniük új elvárásoknak: ilyen a tömegcsökkentés, az okos környezethez illeszkedés például szenzorokkal, vagy az elektromos autóknál a töréstesztek az akkupakk miatt.

Kiss István kiemelte, hogy az ACPS kecskeméti gyárában bármilyen hajtáshoz tudnak gyártani vonóhorgot, előadása végén pedig bemutatta a cég egyik újítását, a kihajtható vonóhorgot, amit például kerékpárok szállítására lehet használni.

Ezt követően a Termoformázás és cirkulációs gazdálkodás című előadás következett, amit Tóth Bálint a Nefab Packaging Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Mórocz Gergely, a Nefab Thermoforming Hungary Ltd. Technical Project Managere tartottak. Tóth Bálint bemutatta a vállalatot és a Nefab legfontosabb újításait, míg Mórocz Gerely a műanyag csomagolásokról, azon belül a hőformázásról beszélt.

Az előadás hallgatósága megtudhatta, hogy a Nefab orosházi üzemében 160 ember dolgozik, évente hatmillió tálca készül hőformázással, de van mérnökség és szerszámkészítő üzem is a telephelyen, utóbbiban tavaly 350 új hőformázó szerszámot gyártottak. Orosházán minden hőre lágyuló műanyagot fel tudnak dolgozni, foglalkoznak az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó termékekkel is.

A hőformázott termékek előnye, hogy fel tudják használni a korábbi csomagolások alapanyagait. Emellett újabb anyagok használatával teszik fenntarthatóbbá és hatékonyabbá a csomagolások gyártását.

Mórocz Gerely előadása végén elmondta, a műanyag fő problémája, hogy az alapanyagai fosszilis anyagok, ezeket szeretnék kiváltani például ipari melléktermékekkel, a távoli jövőben pedig biológiailag lebomló műanyagokkal.

Ne féljünk megmutatni, mit tudunk!

Sipos Sándor, a Chemplex Kft. tulajdonosa Hogyan mutasd meg a tudásodat célgépgyártóként? címmel adott elő. Több fontos érvet is felsorolt amellett, miért kell több szerepléssel megmutatni a mérnöki tudást: növeli a szakmai megbecsültséget, könnyebben léptetnek elő alkalmazottként, míg vállalkozóként jobb ügyfélkört, magasabb árakat és több embert érhetnek el.

Ehhez természetesen nem elég a műszaki tudásra támaszkodni, követni kell a szakmai trendeket, fejlődni kell a kommunikációban, és tisztában kell lennünk a céljainkkal. Fontos az online megjelenés kialakítása, valamint rendezvényekre, versenyekre érdemes járni, és ott szakmai kapcsolatokat kell építeni.

Kasnya-Kovács László, a Kvint-R Kft. ügyvezető igazgatója a Gyártásfejlesztés és költségoptimalizálás additív gyártással című előadásában az additív gyártás előnyeit hangsúlyozta. Látványos videóban mutatta meg, hogy egy additív gyártással készült kalapács zsaluköveket zúz össze – ez is az anyagminőség javulását mutatja az 1983 óta létező technológiában.

Kiemelte, hogy már végfelhasználó terméknek is alkalmasak a 3D nyomtatott anyagok, nem csak prototípusnak. Az új anyagok új lehetőségeket adnak az iparnak, erre autóipari példákat, költséghatékony megoldásokat hozott fel.

Az additív gyártás emellett fenntarthatóbb is, hiszen alkalmazása során kevesebb hulladékanyag keletkezik, mint például a forgácsolásnál.

Jönnek az elektromos Suzukik!

Út a karbonsemlegesség felé címmel Novák Gyula, a Magyar Suzuki Zrt. Termelésért felelős operatív igazgatója és a vállalat igazgatósági tagja tartott előadást. Mint fogalmazott, a karbonsemlegesség eléréséhez érinteni kell a terméket, gyártási technológiát és magát a működést is.

Ami a termékeket illeti, a Suzuki globális szinten a 2024-es üzleti év végéig, azaz 2025 márciusáig öt elektromos modell piaci bevezetését tervezi, ebből vélhetően lesz olyan, amit Esztergomban gyártanak majd.

A Magyar Suzuki Zrt. 14-15 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelt 2020-ban, ez 2021-ben még nőtt is a termeléssel párhuzamosan, azonban tavaly csökkenésnek indult, miközben a termelés tovább nőtt. A cél 2027-re 71 százalékra csökkenteni ezt a kibocsátást, de 2030-ra már új technológiákkal még ambiciózusabb terveket céloznak meg.

A már megindult csökkenés annak a felismerésnek köszönhető, hogy látták: a fényezők, lakkozók nagy energiafelhasználók, nem működnek energiahatékonyan. Ezen kaizenekkel, azaz munkavállalói ötletekkel javítottak, közben a középtávú terveket is kidolgozták már, ezek garantálják, hogy 2027-re 71 százalékra csökkentsék a 2020-as kibocsátást.

A nap utolsó előadója Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős európai igazgatója volt, az ő előadása A CATL támogatja Európát a zöldenergiára való átállásban címet viselte. Szilágyi Balázs hangsúlyozta, hogy a CATL termékei már azzal hozzájárulnak a fenntarthatóbb jövőhöz, hogy minden harmadik elektromos autóban ilyen akkumulátor található.

A cég innovációkkal az egész értékláncot próbálja zöldebbé tenni, egészen a bányászattól kezdve. Az új akkumulátorok esetében egyre nagyobb energiasűrűségre törekednek, egyre jobban ellenállnak a hőnek az akkumulátorok, és egyre hosszabb az élettartamuk.