Bódis József: Jöjjön minél több külföldi hallgató Magyarországra!

Bódis József

– Lendületesen halad előre a hazai felsőoktatás reformja, amely kapcsán több hír is napvilágot látott a közelmúltban. Mit tart a Magyar Rektori Konferencia elnökeként legfontosabb tennivalónak, min kellene változtatni?
– Fontos célkitűzésemnek tartom egységben tartani a magyarországi felsőoktatás érdekvédelmi szervezeteként működő Magyar Rektori Konferenciát. Korábban voltak törekvések a rektori konferencia részekre bontására, például a főiskolák más szervezetbe tömörülésére, de azt gondolom, a jelenlegi formában biztosítható a hatékonyabb működés és érdekérvényesítés. Emellett nemcsak kritikusok, hanem társszerzők is szeretnénk lenni az új felsőoktatási struktúra kialakításában. Kiemelt feladata a kétéves elnöki ciklusnak az egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítése, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, valamint az a marketingmunka, amellyel elérhető, hogy a külföldiek kedvet kapjanak a magyarországi továbbtanuláshoz.

– Az új felsőoktatási államtitkár és a kormányzat egybehangzóan kiáll a duális képzés felsőoktatásban való elterjesztése mellett. Felkészültek-e erre az intézmények, képesek lesznek-e a tudást őrző és generáló, sajátos tempóban működő egyetemek, főiskolák igazodni az ipar által diktált ritmushoz?
– Egyetértek Palkovics Lászlóval a duális képzés fontosságában, ugyanakkor az csak olyan gyakorlatorientált képzések esetén képzelhető el, mint amilyenek a műszaki, vagy – esetleg speciális formában – tanári szakok, a szabad bölcselet esetében nyilvánvalóan nem. Hiszem, hogy képesek lesznek az egyetemek és főiskolák alkalmazkodni az új igényekhez, hiszen ez az ő érdekük is hosszú távon.

– Egy tavaly év végén majdnem véglegesített felsőoktatási stratégiát tárgyalnak újra a nyár végén, s igyekeznek még idén pontot tenni a mondat végére. Melyek az esetlegesen nyitott kérdések, hol várható, hogy szükség lesz bármely oldal részéről kompromisszumra?
– Kompromisszumokra mindig szükség van két, vagy több fél egyeztetése, koncepció-kidolgozása esetén. Amikor néhány héttel ezelőtt azt nyilatkoztam az MTI-nek, hogy társszerzők szeretnénk lenni az új felsőoktatási struktúra kialakításában, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság másnap kiadott egy közleményt, melyben hangsúlyozták: „A kormány vállalja a társszerzőséget a Magyar Rektori Konferenciával, hiszen tudós emberek között a társszerzőségben írott cikk minden esetben értékesebb, mint az egyedül jegyzett, mert ez mutatja meg igazán a felek együttműködési képességét és vezet komolyabb eredményekhez.” Azt gondolom, ez a hozzáállás mindenképp bizakodásra adhat okot.

– Kiírták a kancellári pozíciók pályázatait, ezáltal bizonyos értelemben új időszámítás kezdődik a felsőoktatási intézmények működésében. Hogyan fogadják a kormányzati szándékot, amely a hatékonyabb, átláthatóbb gazdálkodást jelölte meg a poszt bevezetésének indokaként?
– Nagyon sok függ attól, ki lesz egy adott egyetemen vagy főiskolán a kancellár. Nagy kérdés, hogyan áll az intézményhez, ismeri-e annak működését, volt-e, és ha igen, milyen korábbi kapcsolata a vezetőséggel, miként tud velük együttdolgozni. Ha nyitott, konstruktív, az intézmény céljait szem előtt tartó kancellárt kap egy egyetem, akkor alapvetően nem lehet gond.

A kormány és a rektori konferencia társszerzői lennének az új felsőoktatási stratégiának

– Hogyan értékeli a friss felvételi eredményeket - kiolvasható-e az adatokból bármilyen következtetés új trendek kialakulásával, például a fiatalok elhíresült külföldre vándorlásával kapcsolatban?
– A felsőoktatásba jelentkezettek és a felvettek száma is emelkedett tavalyhoz képest, ami mindenképp pozitívum. Az informatikai-, a műszaki-, a természettudományos- és a pedagógusképzés jelentkezéseinek tendenciája alap- és osztatlan képzésben is javult, a 2010-es 28 százalékos arány idén 40 százalékra emelkedett. Ezek apró előrelépések, ugyanakkor meg vagyok győződve róla, hogy van még tartalék a rendszerben.