A számítógép előtt ülve is autóversenyzővé lehet válni

Ma Magyarországon körülbelül hányan foglalkoznak szimulátorversenyzéssel? Mióta létezik ez a versenyszám hazánkban?

Az autószimulátor-versenyzés jelenleg az e-sportok között az egyik legdinamikusabbnak fejlődő ágnak számít, nehéz megbecsülni, hogy pontosan mennyien játsszák. Egy kicsit komplex kategóriáról van szó a játékokon és az e-sporton belül: maguk az autóversenyes játékok két főkategóriára oszlanak. Az egyik az „arcade”-vonal, itt nem olyan részletes a járművek modellezése, könnyebben kezelhetőek ahogy neve is mutatja, ez inkább a játékról szól. A másik ág a szimulátorok világa, amin belül vannak profi szimulátorok, ahol mind az autók mind a pályák modellezése nagyon realisztikusnak mondható. Például a gumikopást vagy az üzemanyaghasználatot is pontosan modellezik, a pályák virtuális mását pedig sok címben lézerszkenneres technológiával készítik el, ezáltal a pálya minden egyes négyzetcentimétere olyan, mint a valós versenypályákon.

A két fő kategória között, átmenetként helyezkednek el az úgynevezett simcade szimulátorok. Ezek próbálnak ugyan a valóságra hajazni, de a cél, hogy egy széles réteg számára legyen elérhető és játszható.

Magyarországon körülbelül tízezres nagyságrendű játékosbázisa van a szimulátoroknak, míg profi csapatnál, e-sportolói szinten körülbelül százas nagyságrendben versenyeznek, de folyamatosan növekszik a játékosok száma, egyre több szponzor és támogató is jelen van az e-sport bajnokságokban.

Milyen a sportág megítélése hazánkban, illetve nemzetközi viszonylatban?

Rengeteg pozitív hatása van az e-sportnak készségek terén, említhetném a szem-kéz és a szem-láb koordinációt, a reakcióidő fejlesztését vagy a különböző viszonyítási pontok megtalálását és az új körülményekhez történő alkalmazkodóképességet. A különböző bajnokságok formájában ezek a készségek előtérbe kerülnek, ennek köszönhetően egyre jobb az e-sport társadalmi elfogadottsága.

A szimulátorversenyzés azért nagyon speciális az e-sporton belül, mert a valós versenyszériák mintájára virtuális, szimulált környezetben ugyanolyan versenyzés történik. A perifériák – pedálok, kormány – lehetővé teszik, hogy egy-egy versenyző ugyanazt a mozgáskészletet alkalmazza, mint a valós versenyzők a valós pályákon. Ebből a különleges helyzetből kifolyólag a szimulátorversenyzés elfogadottsága talán jobb a többi e-sportágnál.

Hogyan lesz valakiből szimulátorversenyző? Mi a te történeted?

Nekem ez az egész már tízéves koromban elkezdődött, már akkor is aktívan követtem a különböző versenysorozatokat. Ahogy gyerekként Michael Schumacher és Fernando Alonso csatáit láttam, én is keresni kezdtem a lehetőségét annak, hogy kicsit Forma-1-es versenyzőnek érezhessem magam. Ekkor találtam rá egyre több játékra, az idő múlásával a hobbi egyre komolyabb elfoglaltsággá vált, aztán a hazai bajnokságokon elért egyre jobb eredményeim megnyitották a lehetőséget arra, hogy tényleg profi e-sportként tekintsek a szimulátorozásra.

Mennyire jellemző, hogy valaki a szimulátorversenyzésből átül az igazi versenyautókba?

Előfordul, az egyik személyes példaképem Michelisz Norbert, akinek ez sikerült a 2000-es évek közepén. Ő a virtuális térben megszerzett tudásának köszönhetően egy tehetségkutató megnyerése után rögtön megnyerte a 2006-os Suzuki Swift Kupát. Az ő példája mutatja, hogy ez egy járható út, de egyre több nemzetközi csapat is használja a szimulátorokat a tehetségkutatás eszközeként.

Nekem is az a legfőbb célom, hogy azt a tudást, amit a virtuális térben megszereztem, tudjam kamatoztatni a valódi versenypályákon is. Ahogy jobb eredményeket sikerül elérnem, úgy egyre erősebb ez a vágy, és nem csak álomként tekintek erre a lehetőségre.

Milyen kategóriában indulnál?

Jelenleg a M1RA Motorsport csapatának az e-sportrészlegében versenyzem – 2019-ben jött a lehetőség, hogy csatlakozzam ehhez a csapathoz. Azóta a versenycsapat profiljához igazodva én is túraautós bajnokságokon indulok virtuálisan, több platformon négy csapattársammal együtt.

Így ha a kellő támogatói háttér rendelkezésre állna, akkor mindenképpen egy zártkasztnis márkakupán szeretném elkezdeni az autóversenyzői karrieremet.

Hogyan kell elképzelni a szimulátorokat, amiken ezek a versenyek zajlanak? Mennyire valószerűek ezek az eszközök?

A szoftverek már önmagukban biztosítják azt a kellő fizikai modellezést, ami komoly irányba billenti ezt az e-sportágat. A belépéshez, kipróbáláshoz nem szükségesek profibb eszközök, de természetesen az élményen javít akár egy kormány, akár egy pedálsor. Platformtól függően szükség van egy nagyteljesítményű PC-re vagy PlayStation vagy Xbox játékkonzolra.

A lényegi rész a szoftver, és itt olyan szoftverekre kell gondolni, amik a kereskedelemben is beszerezhetőek, akár online játékáruházakban is. Ahogy komolyabbá válik ez a hobbi, úgy jöhet el a lehetősége annak, hogy hús-vér emberek ellen versenyezzenek az online térben, ehhez már egy jó internetkapcsolat is kell.

Ezek szerint a belépőszint nem is olyan magas a szimulátorversenykénél, mint ahogy azt sokan elképzelik.

Ha az ember beírja az internetes keresőkbe, hogy szimulátorversenyzés, akkor az első képeken valószínűleg a legprofibb szetteket fogja látni három monitorral, nehézségi erőket szimuláló mozgótechnikával, komoly erővisszacsatolású kormányokkal és a valódival szinte megegyező pedálokkal. Szerencsére ezt a sportágat el lehet kezdeni ezek nélkül is, egy otthoni íróasztal előtt. Én a mai napig ezt a megoldást alkalmazom.

Azt viszont látni kell, hogy ahogy fejlődnek a szimulációs platformok, úgy kell egyre komolyabb teljesítményű számítógép a zökkenőmentes használathoz, ennek azért van költségvonzata.

Kicsit meglepődtem, hogy profi e-sportos versenyzőként az íróasztal előtt ülve veszel részt a versenyeken!

Úgy gondolom, hogy élményben adna hozzá a versenyzéshez egy olyan profiszett, amit az imént felvázoltam. Amíg köridőben nem jelent hátrányt, addig én ezt nem érzem aggályosnak a kompetitív versenyzés terén.

Említetted a beszélgetés elején, hogy egyre több a szponzor az e-sportban is. A versenysportoknál jellemzően szponzorokat kell találnia a versenyzőknek, miképp van ez az e-sport esetében?

Versenyzőként nehéz szponzort találni, inkább az a jellemző, hogy egy-egy versenyszéria mögé állnak be a cégek, főleg, ha egy ilyen versenyt akár online, akár a tévében közvetítenek. Versenyzőként a csapaton keresztül kaphatunk támogatást, saját szponzorokat nagyon nehéz szerezni, talán csak a világelit topversenyzőinek nem annyira.

Milyen „civil életre” van lehetőség a sport mellett? Ezek szerint szükség van munkára a versenyzés mellett.

A legkomolyabb bajnokságok igénylik, hogy napi akár nyolc-tíz órát gyakoroljanak a versenyzők. Jelenleg a RaceRoom Racing Experience platformjának egyik legkomolyabb versenyszériájában (Cupra Simracing Series) indulok, ez a platform rendelkezik talán a legjobb túraautós felhozatallal a bajnokságok terén. Nekem lehetőségem van arra, hogy emellett nyolc órában civil foglalkozásom legyen. Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, mert a mindennapokban is autó-motorsporttal, e-sporttal foglalkozhatok.

Jelenleg a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség szakmai igazgatóságának projektmenedzsereként dolgozom, ennek a munkakörnek több kapcsolódási pontja van az e-sporthoz és a szimulátorversenyzéshez. A munkámon keresztül több online bajnokságot is szakkommentátorként közvetíthettem. Ezek után az az óriási megtiszteltetés ért, hogy az idei évben én közvetíthettem a Kamion Európa-bajnokság versenyszériáját. Nagyon különleges élmény volt kommentátorként végigkövetni azt, ahogy Kiss Norbert megszerzi harmadik Európa-bajnoki címét.

Mennyit és hogyan kell készülni a szimulátorversenyekre? Mennyire sűrű a naptárod?

A pályaismeret az egésznek az alapja, ha van egy új pálya, az sok időt fel tud emészteni, mire minden egyes eleme (kanyar, féktáv, viszonyítási pontok) beépül az ember tudatába és még csak ezután következhet a tized- és századmásodpercek megtalálása. A CUPRA Simracing Series (ahol idén indulok) nyitófordulójára 4500-nál is többen próbáltak kvalifikálni, pedig minden egyes fordulóra a világ top 24 versenyzője kerül be. Sokat kell tehát pusztán arra is készülni, hogy a megfelelő köridő megfutásával indulási jogot kapjunk az éles futamra. Összetett a felkészülés, ráadásul a kvalifikáció után jön csak a neheze, amikor az adott versenyre nem olyan steril körülmények között kell készülni.

Ebben a bajnokságban számomra nagy könnyítés, hogy fix-autóbeállításokat használunk. De sok más bajnokság esetében az autó beállításain is kell finomítani – a felfüggesztéstől kezdve a guminyomáson át sorolhatnám a különböző összetevőket.

Az már szóba került, hogy magukat a pályákat alaposan modellezik a szimulációkban. Ugyanazokon a pályákon zajlanak a versenyek, mint a valóságban? Az időjárási körülmények is szoktak változni?

Hálás helyzetben vagyunk, mert ugyanazokon a pályákon versenyezhetünk, mint a valódi versenyszériák indulói – például a Hungaroring, Spa-Francorchamps vagy éppen Monza is ott van a naptárunkban az ikonikusnak mondható pályák közül.

Rengeteg olyan pálya van – platformtól függően – ami lézerszkenner technológiával készült, ezek négyzetcentiméter pontossággal megegyeznek a valós pályákkal. Éppen ezért számos versenyző szokta használni a szimulátorokat egy-egy új versenyhelyszín előtt is a pályaismeret miatt.

A különböző szoftvereken vannak dinamikusan változó időjárási körülmények is, ami miatt rengeteg fontos együttható változik, ami a versenyek végeredményét is nagyban befolyásolhatja.

Hogyan alakult az idei éved a versenyzésben? Milyen céljaid vannak a jövőre nézve?

A szezon utolsó versenyére készülök, az idei évben tudtam növelni a nyers-tempómat, többször felvettem a harcot a legjobbakkal, a kilenc forduló 18 futama alatt sikerült négyszer dobogóra állnom és két futamgyőzelmet szereztem. Külön öröm volt számomra, hogy a kedvenc pályámon, a monzai fordulóban mindkét versenyen a dobogóra tudtam állni - a túraautó világbajnoksághoz hasonlóan fordulónként két futam van itt is, fordított rajtráccsal.

Sajnos bőven voltak olyan versenyszituációk, amikből nem a legjobban jöttem ki, így nem tudtam konstansan hozni a jó eredményeket, a tabella tizedik helyén állok. Várom az utolsó fordulót, szeretnék a lehető legjobb eredménnyel zárni.

Számomra ez egy hosszú fejlődési görbe eredménye ezen a platformon, én a M1RA csapatánál csöppentem bele komolyabban ebbe a szoftverbe, előtte inkább Forma-autós bajnokságokban versenyeztem. Sok idő kellett a szoftver megszokásához is, de nagyon örülök neki, hogy a csapatnak és a csapattársaimnak köszönhetően sikerült megtalálni azt a tempót, ami elegendő volt arra, hogy minden fordulón rajthoz állhassak, és többször a győzelemért harcolhassak.

Korábban említetted távlati célként az igazi autóba való átülést. Ehhez milyen eredményeket kell elérni? Mennyire függ ez a váltás az eredményektől?

Nagyon fontosak az eredmények, főleg egy-egy villanás, amire felfigyelhetnek a csapatok, de ez csak a legelitebb versenyszériákban adatik meg, bár szerencsére már egyre több tehetségkutató jellegű sorozat is indul. Inkább az a fontos a versenyző számára, hogy megfelelő támogatói hátteret kapjon, amivel biztosítottá válhat az ő versenyeztetése.

A leggyakoribb, hogy a két út összefonódik: a jó szereplés mellett a személyes brandet is építeni kell, és támogatókat kell szerezni.