Automatizált közlekedésre vonatkozó új szabályok léptek életbe az EU-ban

Melyik jogszabályról van szó és általánosságban melyek az érintett területek?

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) új, 2019/2144 rendelete a közlekedés technológiai fejlődésére reflektálva összetett előírásokat tartalmaz a személyszállító és árufuvarozó járművek, a pótkocsik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról. Ezzel összefüggésben a rendelet többek között az abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek, a hidrogénüzemű, továbbá a részben és teljesen automatizált járművek vonatkozásában is megfogalmaz konkrét követelményeket. Szakmai szempontból mindegyik előírás figyelemreméltó, ugyanakkor az önvezető technológia jogi aspektusaival foglalkozó ügyvédként most az automatizált járművek szabályozására térnék ki.

Milyen alapvetések fogalmazhatók meg a most hatályba lépett rendelet vonatkozásában?

Az automatizált közlekedéssel kapcsolatban az EU-s törekvések előrehaladottságát mutatja, hogy a gondolkodás már nem elvi síkon zajlik, hanem egy nagyon praktikus témakörnél, a típusjóváhagyásnál jár. Ez egy rendkívül összetett, az ENSZ-előírásait is követő eljárás, amelyben biztosítani szükséges, hogy a járművek teljesítményszintjeit megismételhető és reprodukálható módon lehessen értékelni.

Egyebekben szakértői körökben evidenciának tekinthető, hogy a közlekedés napjainkban zajló jelentős átalakulását - annak országhatárokon átívelő jellege miatt - az EU-n belül azonos alapelvekkel, ugyanolyan fogalom- és követelményrendszerrel szükséges szabályozni. Ez pedig kiemelten vonatkozik az automatizált közlekedésre, ami olyan új technológiai, jogi és társadalmi kérdéseket vet fel, amelyek helyes megválaszolása még inkább igényli az egységes és összehangolt szabályozást.

Mivel az egyes tagállamok a közlekedési jogi kodifikáció különböző szintjein tartanak, ez az aktuális rendelet feltétlenül támogatja az egységes szabályozás elérését. Így például amikor a rendelet új elemként meghatározza az automatizált, valamint a teljesen automatizált jármű fogalmát, akkor arra a jövőben a tagállamok jogalkotói is figyelemmel lesznek.

Mivel a rendelet szerint a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a jogszabályi célokat, ezért az EU kiemelt szerepet kíván betölteni a biztonság elérése és a harmonizált műszaki követelmények bevezetése érdekében. A szándék komolyságát mutatja, hogy a rendeletet minden tagállamban teljes egészében, kötelező jelleggel és közvetlenül kell alkalmazni.

Ezek alapján is látható, hogy jelen esetben egy kifejezetten átfogó kodifikációról van szó. A jogszabály alapján melyek a most érintett konkrét szabályozási területek?

A rendelet átfogó jelleggel típusjóváhagyási követelményeket határoz meg az M, N és O kategóriájú járművek, a járművek rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei, valamint az újonnan gyártott gumiabroncsok vonatkozásában.

Ezzel kapcsolatban, a minél körültekintőbb és pontosabb szabályozás érdekében a jogszabály összesen 26, részben korábban már alkalmazott, részben pedig teljesen új fogalmat külön is tartalmaz. Ezek közül kiemelendő az automatizált jármű definíciója, ami szerint ez olyan gépjármű, amelyet arra a célra terveztek és gyártottak, hogy bizonyos ideig folyamatos járművezetői felügyelet nélkül, önállóan közlekedjen, de amelynek tekintetében továbbra is elvárt vagy szükséges a járművezetői beavatkozás. Ehhez képest a rendeletben szintén definiált teljesen automatizált jármű már olyan gépjármű, amelyet arra a célra terveztek és gyártottak, hogy járművezetői felügyelet nélkül, önállóan közlekedjen. Ezeken túl is több olyan fogalom-meghatározással találkozhatunk a jogszabályban, amelyek rendeleti szintű rögzítése elengedhetetlen a közlekedés jelenleg zajló dinamikus átalakulása során. Ezek közé sorolható például az intelligens sebességszabályozó, a tolatóradar, az eseményadat-rögzítő, a járművezető készültségét figyelő rendszer definiálása vagy a járműkonvoj kialakításának meghatározása.

A technológiai fejlődésben megkerülhetetlen szerepet betöltő gyártó cégek hogyan jelennek meg a jogszabályban?

A típusjóváhagyás kapcsán a rendelet külön fejezetben foglalkozik a gyártók kötelezettségeivel. Így például az érintett cégeknek igazolniuk kell, hogy minden forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy üzembe helyezett új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység rendelkezik a követelményeknek megfelelő típusjóváhagyással. De ők kötelesek biztosítani azt is, hogy a járművek tervezése, gyártása és összeszerelése a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentse az utasokra és az úgynevezett veszélyeztetett úthasználókra, azaz többek között a kerékpárosokra és gyalogosokra nézve. Ez egyébként maximálisan összhangban áll azzal az általános és a rendeletben is megfogalmazott törekvéssel, miszerint a közúti közlekedésben csökkenteni kell, illetve meg kell szüntetni a baleseteket és a sérüléseket.

Ezen túl a jogszabály a gyártói kötelezettségek kapcsán speciális követelményeket is meghatároz. Ezek körében a rendelet kifejezetten szabályozza az automatizált és a teljesen automatizált járművekre vonatkozó egyedi előírásokat és nevesíti azokat a rendszereket, amelyeket a jövőben kötelezően be kell majd építeni a járművekbe. Ide tartoznak a járművezetőt a vezetésben helyettesítő rendszerek; a jármű állapotát és a környezetet ismerő, valós idejű információkat biztosító rendszerek; az eseményadat-rögzítők; az adatcsere harmonizált formátuma; a többi úthasználónak biztonsági információkat nyújtó rendszerek; valamint a járművezető készültségét figyelő rendszerek. Értelemszerűen ez utóbbi rendszerekre vonatkozó műszaki előírások a teljesen automatizált járművek esetében nem irányadók, hiszen ott a járművezető utasként közlekedik, így készültségét már nem szükséges figyelni.

A gyártói kötelezettségek szempontjából kulcsfontosságú a rendelet II. melléklete is. Ez konkrét időpontokat tartalmaz a most hatályba lépett rendelet által már meghatározott előírások, illetve az ezekhez kapcsolódó további új követelmények teljesítése vonatkozásában. Így például a járművezető készültségét figyelő, valamint a járművezető általi vezetést helyettesítő rendszerek esetében 2022. július 6-a után meg kell tagadni az EU-típusjóváhagyás megadását, ha nem teljesülnek az új műszaki-technikai követelmények. A fordulónapok egyébként különbözők lehetnek ahhoz képest, hogy konkrétan milyen rendszerről van szó. Így vannak olyan esetek, amikor a fordulónap 2024. július 7., illetve 2026. január 7. A határidők kitűzésével a rendelet tervezhető ütemezést alakít ki, amivel támogatja a technológiai változásokra való felkészülést.

A típusjóváhagyás témakörben elengedhetetlen a különböző hatóságok aktív közreműködése is. A rendelet ezzel kapcsolatban is tartalmaz előírásokat?

Igen. Ahogy említettem, a II. mellékletben meghatározott időpontok után az érintett nemzeti hatóságok kötelesek megtagadni a típusjóváhagyások megadását, ha nem teljesülnek az előírt követelmények. Egyebekben ezek hiányában, az új járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok érvénytelennek tekintésével meg kell tagadniuk ezen járművek nyilvántartásba vételét. Ezen túl pedig meg kell tiltaniuk az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését is, ha a fordulónap után nem állnak fenn a kötelező feltételek.

Melyek a további főbb teendők a jogszabály végrehajtásával kapcsolatban?

Bár a rendelet igen komplex joganyag, önmagában még nem fedi le az eljárások teljes spektrumát. Ezért a jogszabályban az Európai Bizottság a hatékony ügykezelés érdekében széles körű felhatalmazást kapott arra, hogy kidolgozza a részletszabályokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az egységes eljárások és műszaki előírások vonatkozásában. Ennek megfelelően a 2020. január 5-én hatályba lépett rendeletnek az Európai Bizottság eljárására vonatkozó előírásait már aznaptól alkalmazni kell. Így biztosított, hogy a rendelet egyéb előírásai alkalmazásának kezdő időpontjáig, azaz 2022. július 6-ig megszülessenek a még szükséges további részletszabályok. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy az új rendelet alapján a közeljövőben is lendületes jogalkotói munka várható az automatizált közlekedés területén.

Nyitókép: pixabay.com