Szolnoki Gazdasági Fórum: logisztika nélkül nem megy

Kállai Mária, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja köszöntőjében elsősorban a hazai vállalatokra jellemző alkalmazkodóképességet és rugalmasságot emelte ki, amely a folyamatosan változó környezetben a siker és a versenyképesség kulcsa lehet.

A konferencia nyitóelőadásában Ligetfalvi Gábor, az MFB ügyvezetője a 2014-2015-ben várható világgazdasági tendenciákkal kapcsolatos meglátásait osztotta meg a résztvevőkkel, kiemelve a kínai és az amerikai gazdaságot. A makrogazdasági kitekintést követően Magyarország jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit vázolta fel a konferencia vendégei számára Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató helyettese.

A délelőtti szekcióban a gazdasági körkép mellett a pályázati források igénybevételével kapcsolatos előadások is helyet kaptak. Elsőként Lakatos István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Térségfejlesztési Iroda vezetője beszélt a 2014-2020 között várható európai uniós támogatások felhasználási lehetőségeiről, illetve a regionális fejlesztésekről, majd Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója a pályázati forrásból történő finanszírozás lehetőségeit mutatta be. Prezentációjából kiderült, az elkövetkezendő hétéves időszakban a versenyképesség, az infokommunikáció fejlesztése, valamint a pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsájtása számít kiemelt területnek, elsősorban ezekre vehetők majd igénybe az EU-források.

Némon Zoltán, a középtávú logisztikai stratégia specifikus céljait és eszközrendszerét ismertette, melyben többek között a logisztika oktatására, az infrastruktúrafejlesztésre, a kapcsolatrendszer bővítésére, továbbá a logisztikai kutatás- fejlesztés-innovációra helyezik a hangsúlyt.

A konferencia további előadói a használatarányos e-útdíj tapasztalatait mutatták be különböző nézőpontokból. Mészáros Ferenc, a BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék egyetemi docensének prezentációjában Európa más útdíj-rendszereivel hasonlította össze a hazait. A magyar rendszer pozitívumaként elmondható, hogy nemzetgazdasági szinten kimutatható a pénzügyi erőforrások (bevételek) növekedése, valamint a csökkenő környezetterhelés.

Szintén a használatarányos útdíj témájánál maradva, Lakatos Csaba, a Renault Trucks Magyarország értékesítési igazgatója környezetvédelmi aspektusból közelítette meg a rendszer bemutatását. Prezentációjában a szigorodó előírások mellett a fuvarozói és a haszongépjármű piac átrendeződésébe, illetve a különböző gyártási technológiákba is beavatta az érdeklődőket.

A kerekasztal beszélgetés az e-útdíj negyedéves tapasztalatait dolgozta fel Kiss Pál, a Magyar Közlekedés és a Navigátor lapok főszerkesztőjének moderálásával. Elsőként Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára számolt be tagjaik e-útdíjra való felkészítésének részleteiről, illetve kiemelte azt is, hogy érdekérvényesítő tevékenységükben, az esetleges versenyhátrányok megszüntetésére helyezik elsősorban a hangsúlyt.

Az i-Cell ügyvezető igazgatója, Emőri Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az általuk kifejlesztett, online számlavezetésen és GPS-en alapuló, HU-GO rendszer Európában egyedülálló módon kompatibilis a legtöbb, gépjárművekbe már korábban beépített flottamenedzsment rendszerrel, így ezen eszközöket alkalmazó fuvarozó, logisztikai szolgáltató vállalatok számára nem került plusz költségbe az új rendszerre történő átállás.

A szakmai nyilvánosság előtt elsőként a Szolnoki Gazdasági Fórumon megjelenő Börzsei Tibor, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) vezérigazgatója elmondta, kezdetben voltak nehézségek, de egyre kevesebb az úthasználók részéről érkező észrevétel, panasz, illetve beszélt arról is, hogy az idei évre előirányzott 75 milliárd forintos bevétel nagyságrendileg tartható lesz.

A beszélgetés során felvetődött a piac tisztulásának és a szakaszok nem igazságos elosztásának problémája is. Dittel Gábor szerint, amíg biztosítottak az egyenlő feltételek, korrekt és érthető a rendszer, illetve az érintett vállalatok megfelelő körültekintéssel járnak el, a jelentkező problémák száma is elenyésző lesz. Ilyen esetben a tényleges piaci tisztulásra sem feltétlenül kell negatív jelenségként tekinteni. A jelenlegi szakaszok további bontásával kapcsolatban pedig Börzsei Tibor és Emőri Gábor szolgált megnyugtató válasszal az érdeklődők számára: a változtatás folyamatban van és akár már a napokban is bekövetkezhet ezek megvalósítása.

Ahogyan a zárszóban Kiss Péter, az MLBKT elnöke is elmondta, a konferencia előadásaiban elsősorban az optimista és pesszimista nézőpontok váltakozása volt megfigyelhető. A legfontosabb levonható tanulság azonban az, hogy nem csupán „logisztika nélkül nem megy”, hanem egyedül sem, így az élhetőbb jövő megvalósítása érdekében nagyon fontos a folyamatos szakmai párbeszéd, az érveken alapuló, építő jellegű vita és természetesen a végén az érintett felek összefogása.