Ragaszkodik a kormány a paksi bővítéshez, a Duna ihatja meg a levét

A környezetvédelmi engedélyezési eljárás dokumentumai jó minőségben tartalmazzák azokat a környezeti hatásokat, amelyekre az erőmű építése során számítani kell – jelentette ki Aszódi Attila.

Szeretnénk olcsó villamos energiát biztosítani az országnak, a vezetékes energia terén az importfüggőséget csökkenteni, az ellátás biztonságát növelni, és mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást – tette hozzá.

A beruházás engedélyezési folyamata több mint hatezer engedély megszerzését foglalja magába, a környezetvédelmi engedély az első állomás - jegyezte meg.

Utalt arra, hogy a környezeti hatástanulmány teljes terjedelmében nyilvános. Mint mondta, a hosszabb, nemzetközi engedélyezési folyamat ezután kezdődik, az előzetes konzultációk során tíz ország jelezte, hogy részt kíván venni az eljárásban, ezekben az államokban nyáron és ősszel tartanak szakértői konzultációkat, közmeghallgatásokat.

A magyar és külföldi fórumokon megvédjük a környezetvédelmi dokumentumokat – jelentette ki.

Horváth Zoltán, az engedélyezési eljárást lefolytató Baranya megyei kormányhivatal kormánymegbízottja kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a környezetvédelmi engedélyt várhatóan 2015 végére kaphatja meg a beruházás.

Schwarcz Tibor, a hivatal környezet- és természetvédelmi osztályvezetője közölte, hogy öt civil szervezet vesz részt az eljárásban ügyfélként: a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Védegylet Egyesület, az Energiaklub Módszertani Központ és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület.

Aszódi Attila ismertette: a tervek szerint 2016-ban kerül sor a telephely, 2017-ben a létesítési engedélyezési eljárásra. Öt év építés, egy év üzembe helyezés után 2025-ben, 2026-ban kezdődhet el az új blokkokban a kereskedelmi villamosenergia-termelés.

A kormánybiztos a létesítmény környezeti hatásai közül a Dunára gyakorolt hőszennyezést emelte ki, mint egyetlen érdemi tényezőt. Mint mondta, a jelenlegi szabályok szerint télen 14, nyáron 11 Celsius fokkal lehet melegíteni a Dunából kiemelt, hűtésre használt vizet. Ma másodpercenként körülbelül 100 köbméter vizet emelnek ki hűtési célra a folyóból, az új blokkok hűtéséhez mintegy 130 köbméter vízre lesz szükség másodpercenként.

Ez az átlagos dunai vízhozam tíz százaléka lesz 2026-tól 2032-ig. Ezután a jelenlegi blokkok leállításával a hűtővízmennyiség 130 köbméterre csökken. Fontos változás, hogy az új blokkok 8 Celsius fokkal emelik a hűtővíz hőmérsékletét.

A mostani blokkok leállítása után a jelenleg két kilométer hosszú dunai hőcsóva – ahol a hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2,5 Celsius fokot - egy kilométerre csökken - mondta.

A fórumon a hatóság képviselőihez és a kormánybiztoshoz 67 kérdést intéztek írásban, a jelenlévők a környezeti mellett többek közt az egészségügyi hatások, a radioaktív hulladék elhelyezése, a régi blokkok leszerelésével kapcsolatban kérdeztek.

Az Energiaklubot képviselő Koritár Zsuzsanna mások mellett felvetette, hogy a Duna kisvizes időszakainak növekedése az üzemelő blokkoknál is kezelendő problémát jelent. A Teller-projekt egyik tanulmányát idézve azt mondta: a Duna 27 Celsius fokos vízhőmérsékletnél a 30 fokos hőmérsékleti határérték nem tartható.

Aszódi Attila válaszában elmondta: az elmúlt harminc év tapasztalatai alapján a Duna kisvizes időszakai és a kánikulák nem párosulnak.

A 30 Celsius fokos határérték „kőbe vésett szabály”, amelyet a Duna egészsége miatt mindenképpen tartani kell – tette hozzá. Megjegyezte: a hűtés szempontjából vizsgálták a klímaváltozás hatásait is, de azok inkább a 2050-es, 2060 években okozhatnak problémát.

Elképzelhető, hogy akkor kiegészítő hűtést kell bevezetni azért, hogy a Dunára vonatkozó hőmérsékleti határértékeket a meleg időben tartani lehessen - mondta Aszódi Attila.