Kezd használhatóvá válni az ekáer

2015. június elsején lépett hatályba az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet. A bekövetkezett változásokat és az egyes értelmezési kérdések tekintetében az adóhatóság által megerősített gyakorlatot a Deloitte adótanácsadója, Gábor Zoltán segítségével foglaljuk össze. A változások köre, valamint az értelmezés tisztázása négy területet érint: több rakodási pont egy fuvarral; EU-s láncügyletek; gépjárművek „saját lábon” értékesítése/beszerzése; vevői készletek kezelése.

Június 1-jét megelőzően, amennyiben a fuvarozás több felrakodási, illetve lerakodási helyen történő áthaladással valósult meg, annyi ekáer számot kellett kérni, ahány felrakodási, illetve lerakodási helyet érintett a fuvar. Immár az ekáer elektronikus felületén egy fuvarral kapcsolatban több felrakodási és lerakodási hely jelölése is lehetővé vált. Vagyis elég egyetlen ekáer számot megállapítani, ha egyazon gépjárművel egy feladó több felrakodási címéről, illetve egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a közúti fuvarozás.

Több felrakodási, illetve kirakodási cím esetében minden érintett belföldi cím bejelentése kötelező, míg az Európai Unió más tagállamában található felrakodási címek közül csupán a sorban az utolsó, kirakodási címek közül pedig a sorban az első regisztrálandó. Ennek nyomán az figyelhető meg, hogy az áruk belföldi mozgatását megelőzően, illetve követően, az országhatárok átlépése előtt, valamint azt követően már kevésbé érdekelt az adóhatóság az áruk nyomon követésében.

A belföldi, illetve EU-s láncügyletek kapcsán, a gyakorlatban kialakult értelmezést az adóhatóság is megerősítette. Ez alapján belföldi láncügyletek esetén bejelentésre köteles tranzakciónak kizárólag egy, a fuvarozással érintett termékértékesítés tekintendő. Azt, hogy egy belföldi láncügyletben melyik értékesítést kell fuvarozással érintettnek tekinteni, az határozza meg, hogy a láncban melyik szereplő fuvarozza vagy fuvaroztatja a termékeket.

A közösségi láncügyletek terén nem tartalmaz speciális rendelkezéseket az ekáer rendelet, mivel e tranzakciókra vonatkozóan az ÁFA törvény saját szabályrendszerrel rendelkezik. Így tehát közösségi láncügyletek esetén azt a szereplőt terheli ekáer bejelentési kötelezettség, amely az ÁFA törvény értelmében vett közösségen belüli termékbeszerzést, illetve a közösség területére történő termékértékesítést megvalósítja.

Nem volt egyértelmű a rendelet korábbi szabályai alapján, hogy felmerül-e ekáer kötelezettség a beszerzett, valamint értékesített gépjárművek „saját lábon” való mozgatása során. A hivatalos ekáer honlapon közzétett válasz értelmében nem keletkezik bejelentési kötelezettség, amennyiben egy adott ügylet keretében egy gépjármű úgy kerül egyik helyről a másikra, hogy azt nem szállítják, illetve fuvarozzák, hanem a gépjármű – annak adottságait kihasználva – a távolságot saját maga teszi meg. Ennek indoka, hogy a gépjárműnek a fenti módon megvalósuló helyváltoztatása nem tekinthető fuvarozásnak, így ekáer bejelentési kötelezettség sem keletkezik a gépjárművek saját lábon történő „elszállításakor”.

Eddig a vevői készületbe történő beszállításra vonatkozóan sem voltak egyértelműek bizonyos kérdések. Az adóhatóság válasza értelmében a vevői készlet céljára történő értékesítés – függetlenül attól, hogy csak a termék lehívásával valósul meg a termékértékesítés – ekáer kötelezettséget keletkeztethet. Ennek oka, hogy főszabály szerint értékesítés céljából történik a beszállítás a vevő részére, jellemzően az értékesítő és a vevő megállapodnak az értékesítés legalapvetőbb feltételeiben. A szállítás abból a célból történik, hogy a vevő az árut kifizesse/megvegye, tehát a termék fuvarozásához ekáer számot kell kérni. Az a körülmény, hogy a tulajdonjog átszállása hol és melyik pillanatban valósul meg, nem befolyásolja az ekáer kötelezettséget. Emiatt a termékeknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére vevői készlet céljából történő beszerzése – függetlenül attól, hogy ekkor a termék lehívására még nem kerül sor – közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül ekáer szempontból.