Izgalmas kihívások elé állítja az elektromobilitás a gumiabroncsipart

2020 decembere óta Ön a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Bő egy hónapja került ebbe a pozícióba egy meglehetősen nehéz év végén, mik voltak az első feladatai?

Bármennyire is klisének hangzik, hogy mennyire nehéz év volt 2020, a gumiabroncsipar sem kivétel ez alól. A Magyar Gumiabroncs Szövetség, mint szakmai szervezet ebben a helyzetben és egyébként is a végfelhasználói tudatosság növelése mellett fő feladatának az iparág képviseletét tekinti, legyen szó gyártókról vagy kereskedőkről. A szövetség mindkét fél érdekeit egységesen kívánja képviselni, és a végfelhasználók irányába is ugyanúgy próbál nyitni.

A korábbi elnökség tekintetében kontinuitásról lehet beszélni, első feladatomnak én is azt a célt tűztem ki, hogy a folyamatban lévő kormányzati egyeztetéseket megpróbáljuk tető alá hozni és véglegesíteni.

Milyen egyeztetésekről van szó? A HTA mennyire tudja segíteni a gumiabroncsgyártókat környezetvédelmi és kormánykapcsolati szempontból?

Elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) vagyunk kapcsolatban. A legakutabb, legaktuálisabb témák számunkra a gumiabroncsoknak a közúti áruforgalomban történő megítélése. Most van folyamatban egy vélelmezhető rendeletmódosítási szándék, ami az EKAR rendszerben a gumiabroncsok megítélését kockázatosról bejelentéskötelesre tenné. Ez az adminisztratív terhek csökkentését is szolgálhatja, ezáltal minden érintett fél nagyobb figyelmet tud fordítani az alapvető gyártói, kereskedői tevékenységére.

A hulladékabroncsok kezelésének helyzete egy másik aktuálisan palettán lévő dolog. Az Európai Unió irányából Magyarország felé is fennáll az elvárás egy úgynevezett körforgási csomag átvételére, ami azt szabályozza, hogy az adott országoknak egyes anyagfajtából (például műanyag, fém, papír és gumi) mennyit kell begyűjteni és újrahasznosítani. A magyar kormánynak is ezt kell átültetnie a gyakorlatba, pontosabban kellett volna 2020 nyaráig, de ez egyelőre nem történt meg. Ebben a témában folytatunk még egyeztetéseket az ITM-mel, gyártói és kereskedői oldalt egyaránt figyelembe véve.

Azt fontos tudni még, hogy minden Magyarországon jelenlévő gyártó illetve forgalmazó cég delegál képviselőt a Magyar Gumiabroncs Szövetségbe, így ténylegesen strukturált, szakmai munka folyik közös érdekek mentén.

A hulladékabroncsok kezelése zajlik jelenleg Magyarországon? Jó esetben mi történik a járművek elhasználódott abroncsaival?

Magyarországon vannak gumi-újrahasznosításra kiadott koncessziók feldolgozóegységeknek. A megfelelő gépekkel különböző szemcseméretre lehet összezúzni az abroncsokat, és elválasztani tőlük a nem újrahasznosítható fém részeket. Ezen cégek felé az elvárás, hogy rendszeresen gyűjtsék a selejt gumiabroncsokat kvázi gyűjtőjáratokkal, elsősorban kiskereskedői partnerektől.

A begyűjtés után a felhasználás nagyon szerteágazó attól függően, milyen feldolgozóról beszélünk. Például van olyan aszfaltrész, ahol a Mol jóvoltából már feldolgozott gumiabroncsszármazék is került az aszfaltba, ezzel jobb tapadást biztosítva. Van kísérlet arra is, hogy ipari szigetelőanyagként használják a feldolgozott gumiabroncsokat, de hétköznapi, háztartási felhasználási része is van a dolognak, például a mosógépek alá helyezett gumiszőnyeg is készülhet selejt gumiabroncsból.

Milyen a magyarországi gumihelyzet? Mennyire tudatosak a magyar autósok a gumiválasztást illetően?

Örvendetesnek tartom, hogy akár autóutak, autópályák mellett is találkozhatunk olyan gyártói üzenetekkel, amik a téli gumi használatára hívják fel a figyelmet. A szövetség is jelen van a közösségi média felületein, ezeken keresztül mi is próbálunk a végfelhasználók felé nyitni. Az idei évre is tervezünk egy kommunikációs kampányt, ami az állampolgárok gumifelhasználással kapcsolatos tudatosságát kívánja mélyíteni.

Ami nagyon fontos, hogy egy jó tendencia látható, egyre inkább növekszik a tudatosság az abroncsválasztásnál. Bár egyre több autót látni téli gumival a téli időszakban, 7 Celsius-fok alatt, még nem értünk ennek az útnak a végére. A szövetségnek feladata, hogy a megfelelő gumihasználatra sarkallja a közvéleményt.

A gumivásárláskor mindenkinek fel kell tennie magában néhány kérdést ahhoz, hogy a megfelelő abroncsot válassza. Tisztázni kell, hogy mekkora éves futásteljesítménnyel számolunk, milyen környezetben használjuk az autót (városban, autópályán), milyen meghajtással megy az autónk; ezek fényében lehet meghozni a legtudatosabb döntést.

Mekkora kihívást jelent a gumiipar számára az elektromos járművek terjedése? Mennyiben igényelnek másfajta abroncsokat az elektromos autók?

Ez az egyik legérdekesebb fejlesztési iránya a gumiabroncsiparnak. A hibrid és az elektromos autók egyre népszerűbbek, számos példát láthatunk Skandináviában arra, hogy már meghaladja a hibrid és elektromos autók értékesítése a hagyományos hajtású autókét.

Az elektromos hajtás esetében a gépkocsi nagyobb súlya és az eltérő gyorsulása (direkten jelentkezik az autó nyomatéka) jelenti a legnagyobb kihívást. Teljesen más keveréket, vagy akár mintázatot igényelnek ezek az autók, és további kihívást jelent, hogy még mindig nincs jelen olyan nagy számban elektromos autó az utakon, amiből hosszútávú következtetéseket lehetne levonni, még mindig tanulási fázisban vagyunk.

Az elektromos és hibrid autókhoz is ugyanúgy gyártanak téli és nyári gumikat?

Télit, nyárit és négyévszakosat egyaránt, igen. Fokozza ezt a kihívást, hogy a hibrid autók megjelenésekor a gyártók a városi autókra fókuszáltak, addig ma már felsőkategóriás, nagyméretű, akár SUV-k is léteznek elektromos hajtással.

Ha már szóba kerültek a négyévszakos abroncsok, mekkora a kereslet ezek iránt a nyári és a téli gumikhoz képest?

A számok alapján azt látjuk, hogy töretlen népszerűségnek örvend ez a kategória, egyre inkább van rá kereslet. Fontos megemlíteni, hogy ténylegesen tisztában kell lenni a négyévszakos abroncs felhasználási módjával. Magyarországon jellemzően vannak havas időszakok, így előfordulnak havas, latyakos utak is.

Aki tartósan városi körülmények között vagy ingázásra használja az autóját, esetleg második gépkocsiként, és az éves futásteljesítménye nem haladja meg a tízezer kilométert, valamint extrém időjárási körülmények között, szélsőséges esetben évi néhány napra tudja nélkülözni az autóját, annak tökéletes választás lehet a négyévszakos gumi. Jó teszteket hoznak ezek az abroncsok téli, nyári és esős útviszonyok között is, de tisztában kell lenni azzal, hogy maga a mintázat és a futófelület drasztikusan eltér a téli és a nyári gumiktól, amik sokkal inkább az adott viszonyokra vannak optimalizálva.

Ha valaki egy évben akár 50-60 ezer kilométert használja az autóját, gyakran autópályán, akkor már nagyon kiütköznek a különbség az egyes gumifajták között, de a gyártók között is. Egy prémiumkategóriás gumi javára jelentős lehet a különbség akár élettartamban, akár tapadásban, ha sokat használjuk az autót.

Egyértelmű, hogy a téli, havas napokon mi a hátránya a négyévszakos guminak, de nyáron, a nagy forróságban nem kopnak túl nagy mértékben ezek az abroncsok?

Valóban, ahogy télen, úgy nyáron is kell minimális kompromisszumokat kötni, tehát amikor tartósan 35-36 fokos a levegő hőmérséklete, akkor az aszfalt akár ötven foknál is melegebb lehet, ilyenkor egyértelműen más lesz a tapadása és a kopási együtthatója a négyévszakos gumiknak.

A négyévszakos gumi egy jó kompromisszum, de dedikáltan téli vagy nyári körülmények között természetesen a téli és a nyári gumik bizonyulnak a jobb választásnak. jobbak.

Mondhatjuk, hogy a klímaváltozás segíti a négyévszakos gumik terjedését?

Abszolút. Viszont a négyévszakos abroncsok esetében még egy fontos dolgot kell észben tartania a felhasználóknak. Nem merül ki annyiban a gumi használata, hogy feltetetjük ezeket a gumikat az autóra, majd addig használjuk őket, amik amíg azok „le nem esnek” róla. Érdemes fél évente átforgatni az abroncsokat a kopás kiegyenlítődése miatt, különben egyes esetekben akár nagyon drasztikusan eltérhet az első és a hátsó gumik kopása.