Izgalmas év elé néz a Hungexpo

– Hogyan telt az idei év a Hungexpónál?
– Sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Mind a kiállítók, mind a látogatók száma nőtt. Külön öröm számunkra, hogy a Hungexpo jövőbeni terveinek megfelelően sikerült megerősítenünk pozícióinkat a nemzetközi konferencia- és kongresszusi turizmusban is. Immár másodszor tartotta nálunk éves gyűlését, a Telecom World rendezvényt az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesület, az ITU. A szervezők elégedettségére jellemző, hogy felvetődött: a Hungexpo lehetne az esemény állandó házigazdája.

– Hol tartanak jelenleg a Hungexpo korszerűsítési munkálatai?
– A kivitelező KÉSZ Zrt. munkatársai már elbontották az érintett pavilonokat és épületeket. A következő két évben folyamatosan készül el a beruházás, amelyben öt kiállítási csarnok – az A, a B, a D, a G és az F – újul meg, és két új pavilon épül. Az egyik 7500, a másik 9500 négyzetméter területű lesz. Ugyancsak tart az új fogadó épület kivitelezése, és hamarosan kezdődik a kongresszusi központ építése is.

– Milyen évre számítanak 2020-ban, mi lesz a leginkább kiemelkedő esemény a helyszínen?
– Izgalmas év elé nézünk, tekintve, hogy úgy kell menedzselnünk a Hungexpo revitalizációját, hogy közben se a kiállítók, se a látogatók ne érezzék ennek hátrányát. A cég komoly anyagi áldozatot vállalva, néhány rendezvényen ideiglenes felépítménnyel, óriási fűthető, komfortos sátrakkal mindent megtesz azért, hogy partnerei, kiállítói és a látogatók a lehető legkevesebb kellemetlenséget tapasztalják a kivitelezési munkálatok alatt. Számos nagy kiállítást és konferenciát rendezünk, közülük mindenképpen kiemelkedik a kétévente megrendezett SIRHA Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HORECA Szakkiállítás (február 4–6), valamint szeptemberben az Eucharisztikus Világkongresszus, ahová 15 ezer vendéget várunk. És ha egy kicsit távolabbra nézünk: 2021 tavaszán a reptéri terminálok berendezéséről szóló nemzetközi kiállítást rendezik a területen. 2021-ben pedig ugyancsak a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ ad otthont a Vadászati Világkiállításnak.

– A 2021-ig elkészülő fejlesztések közül melyek emelkednek ki leginkább?
– A projekt egyik legjelentősebb eleme a már említett kongresszusi központ építése lesz. Ebben helyet kap egy 2000 fő befogadására alkalmas, de osztható plenáris terem, valamint 24 kisebb szekcióterem. Az épület a jelenlegi legmodernebb, süllyeszthető Gala seats ülés-rendszerrel lesz felszerelve, amely lehetővé teszi, hogy a helyszínt rövid idő alatt alakíthassák át az igényeknek megfelelően, emellett helyet kap benne a legkorszerűbb audiovizuális rendszer is. Felújítják a terület teljes közmű infrastruktúráját, bővül a parkolóhelyek száma, az épületek új infokommunikációs rendszert kapnak, amely segíti a látogatók útba igazítását, és növeli a hasznosítható reklámfelületeket.

– Milyen trendek figyelhetők meg az üzleti turizmusban?
– Az üzleti turizmus az egyik legdinamikusabban bővülő iparág és Budapest különösen vonzó célpontnak számít. Ezért is fontos az új kongresszusi központ építése, amely nyomán a főváros végre betöltheti azt a szerepet, ami régóta megilleti, de megfelelő helyszín híján eddig csak korlátozottan tudott részesülni a minőségi turizmus egyik legfontosabb és nem utolsó sorban legjövedelmezőbb ágából, az üzleti turizmusból.

– A kiállítások szervezésében, lebonyolításában milyen változások figyelhetők meg az elmúlt években és milyen változások várhatóak a jövőben?
– Az elmúlt évtizedek a folyamatos változásról, fejlődésről, átalakulásról szóltak. A digitalizáció, a virtuális valóság terjedésével sokan féltették a hagyományos kiállításokat, mondván, az emberek már otthonról tájékozódnak és vásárolnak. Természetesen mi is találkozunk ezekkel a trendekkel, de a számok és az irányok egészen mást mondanak. A kiállítás, mint olyan nem megy ki a divatból. Az embereknek – legyenek vásárlók vagy eladók – továbbra is szükségük van a személyes találkozásokra, eszmecserékre, a szakmai network építésre. A kiállítások személyes találkozók, a jövendő üzleti lehetőségek kiindulópontjai. A B2B kiállítások (vagyis ahol a cégek egymással találkoznak és kötnek üzletek) folyamatosan erősödnek, a B2C kiállítások pedig (ahol a termékek előállítói, a szolgáltatók a közvetlen fogyasztókkal találkoznak) folyamatosan átalakulnak, specializálódnak. Ez a folyamat nem új keletű, nagyjából a kilencvenes évektől érezhető volt, hogy a nagy, általános kiállítások csillaga leáldozóban van, miközben a fogyasztók a saját érdeklődési körüknek megfelelő kiállításokat keresik. Ma a szenvedély a kulcsszó. A szenvedélyes horgász, a szenvedélyes vadász, az autók, motorok megszállottjai. Nekik kell kiállítást rendezni, vagyis a mi dolgunk két-három évre előre meglátni az igényeket és a lehetőségeket, és olyan kiállításokat szervezni, amelyek ezeket a rétegeket érdeklik. Ami pedig a gyakorlatot illeti: a kiállítónak új élményeket kell nyújtaniuk a látogatóknak, ami új impulzust ad a vásárlásaikhoz. A virtuális valóság alkalmazása vagy a több dimenziós megjelenítés ilyen impulzus lehet.

– Önnek melyik a kedvenc kiállítása a Hungexpón?
– Minden kiállítás, amelyet a Hungexpo rendez közel áll hozzám, már csak szakmai szempontból is. De ha egyet kellene kiemelnem, akkor talán a FeHoVá-t mondanám. Ez egy nagyon különleges hangulatú kiállítás és mivel néhány éve magam is vadászom, itt össze ér a szakmai érdeklődés és a hobbi területe.