Ésik Róbert: Erős a magyar kisvállalkozói szektor

– Hogyan értékeli a HIPA 2017et, milyen év áll a magyar járműipar mögött? Hogyan nézett ki az idei év a számok nyelvén?
– A járműipar minden évben magasabb fokozatra kapcsol Magyarországon. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával 2017-ben pozitív döntéssel zárult 96 befektetési projekt közül az összes projekt 38%-a, vagyis 36 projekt tartozik a járműiparhoz. A járműipar ágazati dominanciája a beruházási volumenben és az újonnan létrejövő munkahelyek számában is megmutatkozik; a járműipari projektekhez tartozó beruházási volumen 1548,2 millió eurót ért el, az ágazatban 6727 új munkahely jön létre. Számos referenciával gazdagodtunk az e-mobilitás és az önvezető autózás terén: például a francia Valeo és a német Continental csoport országszerte bővíti a gyártási és K+F tevékenységét. A kapacitásbővítő projektek terén pedig például a világ egyik legjelentősebb járműipari beszállítója, a német ZF döntött ismét hazánk mellett: közel 100 millió euró értékben bővíti egri egységét, melynek eredményeként 770 új munkahely jön létre.

– Hogy látja, melyek lesznek 2018-ban az autóipart meghatározó trendek?
– Az elektromobilitás, mint globális megatrend nem megkérdőjelezhető. Mivel a magyar nemzetgazdaság szervesen integrálódott a világgazdaságba, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a stratégiai szektorokban zajló folyamatokat, amelyek egyrészt lebontják a korábbi értékláncokat és üzleti modelleket, másrészt új lehetőségeket teremtenek az innovációt céltudatosan kihasználó vállalkozásoknak. Ez a tendencia ráadásul egyszerre és gyorsuló ütemben érvényesül több olyan ágazatban, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a nemzetgazdaság egésze szempontjából: ilyen például a járműipar, a gépgyártás, az energetika, az elektronika és az infokommunikáció. Ezek a drasztikus változások egyidejűleg előidézik az említett szektorok erősödő konvergenciáját is. Ezen innovatív iparágak közös metszetében találjuk az új típusú, intelligens és elektromos mobilitást, amelynek jelentőségét nem az évszázados múltra visszatekintő villamos meghajtás újbóli felfedezése adja, hanem a társadalmi és gazdasági közeg jelenlegi mélyreható átalakulása. Ez érinti a szabályozási környezetet, a kutatást és az oktatást is.

– Mit gondol, Magyarországon hol telepedhetne meg újabb nagyvállalat? Figyelembe véve az esetleges beszállítók és az oktatási intézmények elhelyezkedését, továbbá a leendő munkaerő meglétét.
– A HIPA a nemzetközi befektetőkkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás mellett a magyarországi fogadó környezet felkészítését is kiemelt céljának tekinti, a jelentősebb nemzetközi beruházási projektek ugyanis egyre nagyobb mértékben vidéki városokat érintenek a gyártás mellett a szolgáltatóipar, fejlesztőközpontok területén is. A tendenciát is figyelembe véve az ügynökség folytatta a Befektetőbarát Település Programját, melynek keretében HIPA vezetőivel személyesen látogattunk megyei jogú városokba és osztottuk meg az egyre inkább a beruházói érdeklődés középpontjába kerülő települések képviselőivel a gyakorlati tapasztalatainkat a befektetői igényekkel, elvárásokkal kapcsolatban. A program elsődleges célja az volt, hogy az önkormányzatokkal közösen még professzionálisabban tudjuk kezelni a már letelepedett és a potenciális külföldi befektetőket egyaránt. Emellett áttekintettük a befektetői érdeklődés középpontjában álló infrastrukturális, oktatási és kulturális fejlesztéseket is.

– Évek óta segítik a magyar vállalkozásokat a beszállítóvá válásban. Mi az, amiben fejlődtek a magyar cégek, miben kell még erősödniük?
– Amiben elől járunk, az maga a relatíve erős kkv szektor, a hozzá kapcsolódó szakértelemmel és tapasztalattal, a járműgyártásbeli hagyományokkal, az egyre jobban kooperáló felsőoktatási és duális képzéssel a háttérben. A hazai cégek a középfokú oktatás, míg a nagyvállalatok a felsőoktatás duális hátterét biztosítják, egyre intenzívebben. Legnagyobb probléma, hogy az igazán high-tech fejlesztések integrátori szinten maradnak, a kkv-k ebben nem túl erősek, ezért fontos többek között a HIPA által is felkarolt vállalati – akadémiai együttműködés. A magyarországi járműipari értéklánc kulcsfontosságú szereplői a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, amelyek aktív bekapcsolódása a tudástranszfer folyamataiba nélkülözhetetlen az értékteremtéshez. A hazai innovációs potenciál döntő eleme a kkv-k időben történő felkészülése, felkészítése a folyamatosan erősödő nemzetközi versenyre. A vállalatok fejlesztése, szoft elemeinek megerősítése a HIPA számára is fontos feladat annak érdekében, hogy azok stabilan bent maradhassanak, vagy előrébb kerüljenek a termelési folyamatokban. Ezt a tevékenységet nagyban segítik a kormányzat és a nagyvállalatok közötti stratégiai együttműködési megállapodások beszállító fejlesztési klauzulái, másrészt a HIPA és a nagyvállalatok közötti beszállító-fejlesztési együttműködések, melyek lehetővé teszik a nagyvállalati igényrendszer ismeretében a potenciális beszállítók célirányos és sikeres képzését.

– 2017-ben is rengeteg alkalommal számolhattunk be a hazai kis- és nagyvállalatok fejlesztéseiről, amelyek jellemzően a munkaerő bővülésével is jártak. A fejlődés kizárólag megfelelő mennyiségű és minőségű dolgozóval valósítható meg. Mit tesznek azért, hogy elég szakképzett embert bocsássanak ki az intézmények mind a felsőoktatás, mind pedig a szakképzés tekintetében?
– Egyfelől világos kormányzati stratégiai cél a foglalkoztatottak számának további emelése 4,4 millióról 5 millióra az aktivitási ráta növelésével és a munkaerő tartalékok mozgósításával. Ebben a folyamatban kulcsszerep jut a duális képzés további erősítésének. Amíg 2017-ben körülbelül 50 ezer fiatal vett részt kettős képzésben, idén az a cél, hogy 70 ezerre emelkedjen ez a szám a 2018/19-es tanévben. Ezen túl, tekintettel arra, hogy regionális szinten továbbra is jelentős különbségek vannak a munkaerőpiacon, számos, a munkaerő mobilitását elősegítő intézkedés bevezetésére is sor került. A munkába járás esetén az adható adómentes költségtérítés mértéke jelentősen növekedett, ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulás mértéke is csökkent, 27%-ról 22, majd 2018-tól 19,5%-ra. Az év eleji további szabályzói környezet módosításnak köszönhetően, a mobilitású célú lakhatási támogatás a minimálbér 60%-ig adható adómentesen, és az önkormányzatok előtt is megnyílt a lehetőség, hogy támogatáshoz folyamodjanak munkásszálló építésére, illetve olyan ingatlan felújítására, amely munkásszállásra igénybe vehető.

– Mit gondol, mivel lehet a gyerekeket, fiatalokat az autóipar felé mozdítani? Mit adhat az autóipar számukra?
– Röviden válaszolva a jövőt, ami már egy high-tech járműipar, hiszen manapság is azt mondják, hogy az új, egyelőre még hagyományos meghajtású járművek is már négy keréken guruló mobiltelefonokra hasonlítanak, hát ha még az e-mobilitás nagyobb teret nyer. Magyarország a fejlett hazai járműiparra, az ICT- és az energetikai iparra támaszkodva jó lehetőségekkel rendelkezik az e-mobiltás trendjeinek kihasználására. Hazánk rendelkezik azokkal a gazdasági és társadalmi előfeltételekkel, amelyek megfelelő technológiai helyszínné teszik az elektromos mobilitási ökoszféra sikeres megteremtéséhez. Az elektromos meghajtás komponenseinek, illetve a töltőinfrastruktúrával kapcsolatos berendezések fejlesztéséhez és gyártásához rendelkezésre áll mind a termelési, mind a kutatási, fejlesztési és innovációs potenciál, mely utóbbi a vállalatok, a kutatási és felsőoktatási intézmények eddigi együttműködésén alapul. Ez a tevékenység a jövőben még erőteljesebb lehet.

– Az automatizálás a munkaerőhiány okozta probléma mértékét hivatott csökkenteni. Mit gondol, a magyar vállalatoknak van-e elég tőkéje a gyártósorok automatizálására?
– Az automatizálás nem csak a munkaerőhiány és a tőkeellátottság kérdése, de a fejlődés, a versenyképesség egyik záloga. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. A hagyományos gyártóipar világszerte küzd a digitális átalakulással, az exponenciálisan növekedő technológiák – mint például az intelligens robotok, önállóan működő drónok, szenzorok, 3D nyomtatás – alkalmazásával. A cégek gyártási folyamatainak át kell venniük ezt a gyors változást, ha nem szeretnének lemaradni a szektorukban. A vállalatoknak integrálniuk kell az értéklánc különböző részeit, a gondolattól egy termék megtervezéséig, legyártásáig, és értékesítés utáni szolgáltatásokig. Ez alapvetően fogja megváltoztatni egy termék rendelését, elkészítését és értékesítését. Az Ipar 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét, új lehetőségeket adva a vállalatoknak az értékteremtéshez. Annak érdekében, hogy a vállalatok a világgazdasági változásokra reagálni tudjanak és a magyar gazdaság Európa termelőközpontjából mindinkább a kontinens egyik meghatározó, ipari és innovációs központjává fejlődhessen, új, eszközalapú beruházások ösztönzésére kialakított támogatási forma lépett életbe 2017. január 1-jétől, melynek célja olyan kapacitásbővítő és technológia-intenzív projektek támogatása, amelyek nem járnak létszámbővítéssel, tehát tipikusan az automatizáció jegyében történő fejlesztéseket támogatja. Az egyedi kormánydöntéssel megítélhető, technológia-intenzív támogatás azon magyar nagyvállalatok számára is elérhető, amelyek hazánkban legalább 250 főt alkalmaznak és egy új létesítmény létrehozását tervezik. Az elérhető támogatási intenzitás a regionális maximális támogatási intenzitás 75%-a.

– Az elektromos hajtás egyre nagyobb térnyerése hogyan befolyásolja a magyar vállalatokat? Egyetért azzal, hogy az ehhez kapcsolódó alkatrészek előállításához szükséges gépek vásárlása fellendíti a célgépgyártók és robotokkal foglalkozók bevételét? Egyesek szerint a kábelgyártók is nyertesei lesznek a folyamatnak, hiszen egyre több a járművekben az elektromos alkatrész, amelyekhez kábelek szükségesek. Ön szerint ki lesz a következő évek nyertese?
– A magyar járműiparnak a hightech irányba kell elmozdulnia és olyan TIER1-vállalatokra van szüksége, amik magas hozzáadott értékű terméket hoznak létre, hazai cégekkel együttműködve. A magyar vállatok kompetenciáinak erősítésére kell koncentrálni – állami, egyetemi, nagyvállalati együttműködésekkel – és akkor a magyar gazdaság az iparági átalakulása a nyertesei között lehet. Ha már például a kábelgyártásról esett szó, egy, ezen a területen működő kisvállalat – mely egyébként az elektromos járműgyártás kiszolgálását célzó kompetenciaközpont kialakításán dolgozik – az elmúlt évben 21 fővel 2,3 milliárd forint értékesítési volument ért el. Hozzá kell tenni, hogy magasan képzett szakemberekkel, és olyan anyavállalati háttérrel, amely nyereségének nem kevesebb, mint 25 %-át fordítja K+F-re. Tevékenysége példaértékű, kívánatos lenne, ha egyre több követőre találna.

– Milyen HIPA rendezvényekre számíthatnak 2018-ban a beszállítók?
– A beszállítókkal való együttműködés 2018-ban is fontos szerepet játszik a HIPA terveiben. Egyrészt folytatjuk az OEM-ekkel és TIER1 nagyvállalatokkal közösen kialakított beszállítói képzéseket, melyek célja, hogy a részt vevő vállalkozások megerősítsék helyzetüket a beszállítói láncban, illetve magasabb szintre kerülhessenek. Másrészt több olyan hazai és nemzetközi rendezvényen veszünk részt, ahol a beszállítók megmutathatják magukat, elmélyíthetik az integrátorokkal a kapcsolataikat. Ilyen például a frankfurti Automechanika, a stuttgarti GACS Expo, de részt vettünk év elején Japánban az Automotive World kiállításon is. A hazai rendezvények között megemlíthetem a tradicionális Járműipari Konferenciát, az Automotive Hungaryt, vagy az Ipar Napjait.