Csak megfelelő abroncsokon induljunk el nyaralni!

Vélhetően már mindenki nyári gumiabroncsokkal közlekedik – a témáról korábban írtunk részletesebben -, a cserét pedig érdemes szakemberre bízni. Ám van néhány dolog, amit mi magunk is megoldhatunk: A megfelelő keménységűre pumpált abroncsok élettartama hosszabb, tapadásuk biztosabb, általuk az autó úttartása jobb, a fogyasztása pedig alacsonyabb. Ráadásul a legjobb defekt megelőzési módszer, ha rendszeresen ellenőrizzük a nyomást, és ha már itt tartunk, átnézzük, van-e rajtuk apróbb sérülés.

Egyes becslések szerint, ha a Magyarországon közlekedő valamennyi gépjármű abroncsát a megfelelő értékre pumpálnák fel, az ország üzemanyag-fogyasztása azonnal csökkenne tíz százalékkal. Ám, ami a legfontosabb: megfelelő nyomásérték mellett a vezetésbiztonság és az abroncsok élettartama is nő.

A látszólag rendben lévő abroncsok nyomását is ellenőrizni kell, havonta legalább egyszer, mondjuk a lakóhelyünkhöz legközelebb eső benzinkúton. Az optimális persze az lenne, ha a teljesen hideg abroncsokban lévő nyomást tudnánk megmérni, például még reggel, otthon egy házi kompresszor segítségével, ugyanis az így mért szám a leghitelesebb.

Mekkora nyomás legyen az abroncsokban?

A megfelelő érték az, amit az autó kézikönyvében, vagy jellemzően a vezető felőli első ajtó környékére ragasztott matricán tesz közzé a gépkocsi gyártója. A kis táblázatban eltérő értéket adnak meg egy-két utasra számítva, jól felpakolt kocsira, dízel- illetve benzinmotorra, és megint mást, ha utánfutót vontatunk. (Ha a nyomást meleg gumiabroncson ellenőrizzük, a gyártó által előírt számokhoz körülbelül 0,3 bar-t hozzá kell adni.) Tipikus hiba továbbá, hogy a legtöbben elfelejtik a csomagtartó mélyére elásott pótkerékben ellenőrizni a nyomást, ebben az esetben egy esetleges kerékcserénél kínos meglepetés érhet bennünket. A pótkereket fújjuk az előírt legmagasabb abroncsnyomásra, az esetleges szivárgás miatt. A rendszeres nyomásvesztés az abroncs, illetve a kerék szerelési hibájára is utalhat: ez esetben forduljunk szakemberhez!

Pótkerék: csak ideiglenes használatra

Ha új gumiabroncsszettet vásárolunk vagy szerelünk fel, győződjünk meg róla, hogy a pótkerék azonos mintázatú és állapotú a többi abronccsal. Ne feledjük: csak a felszerelt kerekekkel azonos méretű és mintázatú pótkerék nyújt teljes értékű segítséget a bajban. Az úgynevezett mankókereket helytakarékosságból találták ki, ám használatakor a jármű menettulajdonságai nagymértékben megváltoznak - hátrányosan. A mankókerékkel felszerelt autóval max. 80 kilométer/órás sebességgel haladhatunk. A hajtott kerekeken mindenképpen egyforma abroncsnak kell lennie. Azaz, ha a fronthajtású autónk egyik első abroncsa defektet kap, célszerű valamelyik hátsó abronccsal pótolni, a hátsó kerék helyére pedig a mankókereket felszerelni. Mindezt elkerülhetjük, ha teljes értékű pótkerékkel autózunk. Alternatív megoldás lehet a defekttűrő abroncsok használata, de csodák nincsenek: a merev oldalfal megtartja ugyan a nyomást vesztett kereket, de 80, maximum 100 kilométer után fel kell keresni egy gumiszervizt.

Defektjavító spray: kérdőjeles kompromisszum

Előfordulhat, hogy az autónkban nincs pót- illetve mankókerék, csak defektjavító spray. (A pótkerék ma már nem kötelező tartozéka az autóknak, gyakran előfordul például a gázos autóknál, hogy a pótkerék helyére szerelik a gáztartályt.) Defekt esetén szükségmegoldás a defektjavító spray. Elfér egy tároló rekeszben, praktikus, egyszerű a használata – állítják az értékesítők.

Mit tud valójában egy ilyen flakon? Ha az abroncs oldalfala, illetve ha a felni is sérült, nem segít a hab, de egy szög okozta defekt esetén igen. A szelepen keresztül belenyomjuk a habot az abroncsba, majd kompresszorral felpumpáljuk az abroncsot az előírt értékre, és csak ezt követően indulhatunk útnak, kizárólag a fent említett 2x80-as szabály figyelembe vételével. A habbal telített abroncs elvileg megtakarítható, javítható, de erre kevés gumis vállalkozik, ehelyett jellemzően a cserét ajánlják.