Átírhatja a közlekedési törvényt a parlament

Az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat - egyebek mellett - a közúti közlekedési törvényt módosítja. Rendezi a gépjárműflotta-üzemeltetők külföldi rendszámú járműveinek belföldiek általi használatát. Megszűnik az eddigi 30 napos korlátozás, amennyiben a gépjárműflotta-üzemeltetője megfizette a regisztrációs adót.

Ugyanez a javaslat a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításával a NIF Zrt.-t, mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési közreműködőnek jelöli ki az állami tulajdonban lévő vízi utak, a mederben és a parton lévő létesítmények, az országos közforgalmú kikötők, valamint az ahhoz kapcsolódó ingatlanok, továbbá az úszólétesítmények létesítéséhez. Erre azért volt szükség, hogy megkönnyítse ezek európai uniós forrásból történő fejlesztését.

A vasúti közlekedésről szóló törvényt főként az uniós jogharmonizáció miatt módosítja a kormány.

Első elemként a vasúti törvényből kikerülnek és külön törvény szabályozza az egyéb - a vasúton túli - kötött pályás rendszereket, ezek szabályozását tartalmazza a harmadik szerdán beterjesztett indítvány.

A vasúti törvény módosítása három lépcsőssé teszi a vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatalt és szabályozást.

Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.

Az előterjesztés rögzíti: a kormány feladata a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása, a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése, a vasúti pályahálózati - infrastruktúra - fejlesztési stratégia jóváhagyása, az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófa-elhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.

A közlekedésért felelős miniszter készíti elő a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati – infrastruktúra - fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását. A miniszter az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.

A vonatkozó uniós irányelv új kategóriákat vezet be a vasúti szolgáltatások elválasztása terén is, külön szolgáltatási körben kezeli a városi, helyi, térségi és elővárosi rendszereket az országos pályahálózattól és az azon nyújtott szolgáltatásoktól. Emiatt a törvényjavaslatban új fogalomként létre kellett hozni a városi szolgáltatást, elválasztva azt az eddig egy kategóriát képező helyi rendszerektől.

Az indoklás kiemeli, hogy a vasúti munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás nem változott, a törvényjavaslat azt nem érinti.

Bár külön törvény rendezi az egyéb kötöttpályás közlekedéssel összefüggő kérdéseket, az azokkal kapcsolatos igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedésért felelős miniszter, valamint a vasúti közlekedési hatóság látja el.

A javaslat kimondja: műszaki engedély szükséges - az alsó kötélvezetésű sífelvonó kivételével - a trolibusz kötött pályájának és az egyéb kötött pálya építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszeren közlekedő jármű üzembe helyezéséhez. A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság adja ki.