"A mérnök azért van, hogy megoldja a problémákat"

– Hogyan fogadta a díjat? Számított rá?
– Nem számítottam rá, hogy idén én kapom a Mérnökök és Technikusok Szakszervezete által alapított Év Mérnöke díjat. Meghatott, és nagy megtiszteltetés számomra, hogy a tevékenységemet ezzel a díjjal ismerték el. A díjátadást követően még percekig remegett a kezem az idegességtől. Nem minden nap ismerik el az ember munkáját ilyen módon. 2014 óta vagyok tagja az MTSZSZ-nek, azóta foglalkozom érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatokkal a műszaki munkavállalók érdekében. Nagyon jó érzés, hogy idén én érdemelhettem ki ezt a díjat.

– Beruházás-fejlesztő mérnökként tevékenykedik a MÁV-nál. Milyen feladatokat lát el pontosan?
– Jelenleg a MÁV Zrt. Műszaki Lebonyolító Osztály égisze alatt biztosítóberendezési felújítási munkákban veszek részt műszaki ellenőrként és beruházás lebonyolítóként. Emellett az osztályon belül a távközlési, erősáramú és biztosítóberendezésekkel foglalkozó kollégák munkájának szakmai koordinációját végzem. Továbbá a területi lebonyolító osztály vezetőjének munkáját támogatom, illetve szakmai kompetenciát tekintve, a vezető helyettesítését is ellátom. Munkám mellett, de azzal összefüggésben, a Beruházás Lebonyolító Igazgatóság szervezeténél az Üzemi Tanács és a munkavédelmi bizottság tagjaként is tevékenykedem a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete képviseletében.

– Mit szeret a legjobban a munkájában?
– A munka sokszínűségét, az akár napi szinten jelentkező kihívásokat és a munkakörből adódóan biztosított folyamatos fejlődési lehetőséget. Emellett a kollégáim, a mérnökszakszervezet tagjai által felvetett emberi és szakmai ügyek megoldását.

– Milyen kihívásokkal kellett megküzdenie mérnökként?
– Beruházásokkal foglalkozó mérnökként nem csak a mérnökszakmához közvetlenül tartozó, hanem annak hozadékaként jelentkező napi kihívások is feltűnnek. Értem ez alatt a jogi, gazdasági vagy szakmán kívüli műszaki kérdéseket, melyek rendezése sok időt és energiaráfordítást igényelhet. Meg kellett küzdenem a rám bízott, statikus környezetben megfogalmazott, de dinamikusan változó környezetben megvalósított projektekkel. Kihívásként éltem meg azt, hogy 2017-ben futó projektek közben állt át a MÁV az új vállalatirányítási rendszerre. És ugyancsak kihívásnak nevezném a folyamatos tudásbővítés és a szakmai fejlődés igényét is a mindennapi munka mellett. Nekem azt tanították, hogy a mérnök azért van, hogy megoldja a problémákat, és helyt álljon a kihívásokkal szemben. Remélem, hogy ennek mindig és mindenkor sikerült és sikerül megfelelnem.

– Mit gondol a mérnök-szakmáról, milyen lehetőségeik vannak a fiatal frissdiplomás mérnököknek?
– Ez a szakma mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülve, magas színvonalú, gyakorlatközpontú mérnökképzéssel és a kreatív, a kor követelményeire választ kereső mérnökgenerációkkal kiegészülve a mai nemzetgazdaság egyik, ha nem a legerősebb hajtómotorja. Ezt a szakma az innovációk és a problémamegoldások révén éri el. Meglátásom szerint ma Magyarországon a szakmának szüksége van a fiatal, tettrekész, kellő önkritikával és tudásvággyal rendelkező mérnökökre. Ez különösen igaz a vasúti szakterületek tekintetében. Ugyanakkor szükség van szakmai alázatra is, amely alapján a mérnök a megoldandó kérdéseket nem öncélúan, egyedi szakmai szempontok alapján, hanem adott környezetében komplexen kezeli.

– Sok frissen végzett mérnök dönt úgy, külföldön kezd el dolgozni, pedig itthon is nagy szükség van rájuk. Önnek is eszébe jutott ez pályája kezdetén?
– A kialakult mérnökhiány jó lehetőséget biztosít a fiatal mérnököknek a fejlődésre, előre haladásra és önmaguk pozícionálására. Ismerem a tendenciát, mely azt mutatja, hogy a frissdiplomások – ideértve a mérnököket is – különböző okokra hivatkozva külföldön keresik a boldogulásukat. Bevallom, a kezdetekkor bennem is megfogalmazódott ez a gondolat. Nem ítélek el ezért senkit. Ugyanakkor jó lenne, ha a döntés meghozatala előtt csak két egyszerű kérdést tennénk fel maguknak: szakmailag megéri, lenne lehetőségem hasonló fejlődésre itthon? Milyen hosszú távra tervezek, és ez szakmailag, emberileg, illetve anyagilag megtérül? A kérdésekre adott válaszok alapján már egyszerűbb a jónak tűnő döntést meghozni.

– A digitalizáció már szinte mindent behálózott. Mit gondol, mennyire lesz fontos a jövőben az informatikai tudás a mérnököknél?
– Véleményem szerint az informatikai tudás, az informatikai ismeretek jelenleg is lényeges, elengedhetetlen elemei a mérnöklétnek. Rendszereink egyre inkább számítógépekkel vezérelté válnak, legyen szó gyártósorokról, vasúti forgalomirányításról, mezőgazdaságról, szórakoztató iparról, tervezésről, építőipari kivitelezésről vagy akár a háztartásainkról. Villamosmérnökként a jelenlegi tendenciák és fejlődési irányok ismeretében úgy vélem, a jövőben még a jelenleginél is jobban fel fog értékelődni az informatikai tudás a mérnökszakmában és a világunkban. Az informatikai ismeret – véleményem szerint – olyan emberi alapkészséggé fog előlépni, mint a beszéd vagy esetleg az írás, olvasás. Akinél nem lesz meg ez a készség, lehet akármilyen felkészült szakmailag, el fog kallódni.