A struktúraváltásról szólt a GTE idei éve

Mi volt az idei év legfontosabb eseménye a GTE számára?

A GTE szokásos nagy konferenciarendezései mind dugába dőltek a járvány miatt. Próbálkoztunk ugyan online konferenciákkal, ám ezek nem igazán működtek. A konferenciák lényege, hogy a szakemberek személyesen találkozzanak egymással és szakmai kérdéseket megvitassanak, kicseréljék tapasztalataikat, online ezt egyelőre nem lehet leképezni.

Az egyesület személyi állományában abban volt változás, hogy a korábbi ügyvezető igazgatónk, Igaz Jenő kérte, hogy mentesítsük a feladatai alól. Ezt csak májusban tudtuk volna megtenni a szabályaink szerint, de januárban felvettünk egy stratégiai igazgatót Bárdos Krisztina személyében, ő kezdte el megvalósítani a GTE átszervezését az Elnökség támogatásával, majd az elektronikus Küldöttközgyűlés támogatta és megszavazta, hogy ő lássa el már az ügyvezetői feladatokat.

Eddig a GTE a hagyományos konferenciák és szakosztály-ülések rendszerében működött, közben a tagsága kicsit megöregedett. Ezért az egyesület fenntartásának érdekében partnerekkel, konzorciumi szervezetekben indulunk különböző projekteken. Velük szakmai feladatokban és a jövő kihívásainak megoldásában működünk együtt.

Milyen kihívásokra gondol?

Elsősorban a digitalizációra. A digitalizáció és a robotizáció minden iparágat érint, a gépipart is. Egy példa: vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a GTE hogyan tud szerepet vállalni az autonóm járművek terjedésében. Szerveztünk olyan konferenciát az év elején, ami az autonóm járművek elterjedésének feltételrendszerével, jogi szabályozásával is foglalkozott. Emellett számos más aspektusa is van az autonóm járművek terjedésének, a lényeg, hogy fel kell készíteni a digitalizációra a jövő szakembereit. Erre a vírushelyzet kicsit rásegített.

Új típusú feladatok jelennek meg, olyanok, amik eddig nem voltak, ezekre fel kell készíteni az embereket. A hallgatóimnak is azt szoktam mondani, önök még nem tudják, hogy öt vagy tíz év múlva milyen feladatot fognak kapni a munkahelyükön, mi sem, de az itt elsajátított tudás szintetizálásával képesnek kell lenniük megoldani azt.

A legnehezebb dolog a szemléletváltás a digitalizációval kapcsolatban. Úgy kell formálni a szakmai szereplők, hallgatók, oktatók tudáséhségét, hogy folyamatosan meg kell újítani a tudásukat, értesülniük kell a technológiai fejlesztésekről. Ebből a feladatból a GTE is kiveszi a részét.

Ha már a járvány és digitalizáció kapcsolatánál tartunk: mit gondol, a koronavírus okozta helyzet mennyire gyorsíthatja fel a cégek robotizációs, automatizációval kapcsolatos fejlesztéseit?

A járvány hatására át fog strukturálódni a kis- és középvállalkozások köre. Lesznek, akik nem fogják magukat túltenni ezen a nehézségen, mert nem rendelkeztek megfelelő felkészültséggel, humán erőforrással és rugalmassággal. Akik képesek fejlesztésekre, azoknál a járvány felgyorsíthatja az ilyen törekvéseket, és gyorsabb lehet az ilyen cégek talpra állása is.

Hogyan haladt a GTE említett stratégiaváltása az idei évben?

A stratégiaváltásunk jegyében elkezdtünk olyan pályázatokat figyelni hazai és európai szinten is, ahol lehetséges konzorciumként pályázni. Ettől egy multiplikáló hatást várunk olyan szempontból, hogy a konzorciumokban feladatokat vállalunk el, közben számítunk a tapasztalt tagjainkra, hogy olyan csapatokat építsenek fel, amikben fiatalok is részt vesznek. A projekt résztvevőit érdekeltté tennénk annak sikerében, viszont azt szeretnénk, hogy akik részt vesznek a feladatokban, azok legyenek tagjai az egyesületnek.

Azt reméljük, hogy növekedni fog a feladatokba bevonható fiatalok száma, és megpróbáljuk velük elfogadtatni, hogy érdemes a GTE-be belépni. A fiatalítással nekünk is szerkezetet kellene váltanunk, új típusú feladatokat kellene megoldanunk, és az anyagi stabilitásunk is javulna a projektek bevételeinek köszönhetően.

Van már olyan pályázat, amin a GTE indult?

Ezen az úton már elindultunk, olyan pályázat is van, amit elnyertünk. Ez az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) pályázata volt szakmai hálózatokról, úgynevezett EIT-hubokról. Ezeken keresztül a kkv-knak is tudunk segíteni fejlesztési projektek elnyerésében konzorciumtagként.

A ManuFuture a gyártás jövőjéről szóló pályázat, ebben is a GTE képviseli Magyarországot. Ez azt jelenti, hogy így a legújabb információkhoz hozzájutunk.

Tehát a GTE-n keresztül juthatnak pályázati forrásokhoz a kis- és középvállalatok?

Közösen a GTE-vel, mi a lehetőség csatornáját nyitjuk meg, a fejlesztés termelőerővé válhat, ami közös érdek.

Sikerült már a tagságot növelni?

A COVID idején mindenki passzív volt, a személyes találkozás is nehézség volt, így nem, ez a jövő feladata.

Mit vár a jövő évtől a GTE?

Potenciális lehetőséget látunk abban, hogy a projektfeladatokban megjelenő új vállalkozásoknak, akikkel együtt tudunk működni, területet, irodát tudunk biztosítani a GTE székházában. Ha valakinek az kell a cégalapításhoz, hogy legyen – például – egy íróasztal, szekrény és saját hálózata a szobában, valamint egy kis kísérleti terep hozzá közel, akkor mi ezt tudnánk biztosítani a cégek számára, mielőtt növekedésnek indulnak.

Egyfajta inkubátorházként szolgálnánk, de itt még csak a tervezési fázisban tartunk, először a projektjeink segítségével szeretnénk megoldani a GTE fiatalítását.

A székház szabad kapacitását illetően nem abban vagyunk érdekeltek, hogy bérbe adjuk a területeket, hanem abban, hogy konzorciumi keretek között, közösen végezzünk el fejlesztéseket.

Mit hozhat az autóipar számára 2021?

Az autóipar az elektromos hajtás irányába fog tovább menni. Az akkumulátorkapacitás még mindig probléma ezen a területen, sokan foglalkoznak a kapacitás növelésével. Ezzel az egyik probléma, hogy kevés és drága a lítium, ráadásul az újrahasznosítása sem megoldott, másrészt ezek az akkumulátorok nehezek.

Ezért több autógyártó is a hidrogénhajtásban gondolkodik, mert így kikapcsolható az akkumulátor problémája, közvetlenül tudnak a hidrogénből áramot fejleszteni. Ilyen típusú fejlesztések Magyarországon is vannak.

Azt gondolom, hogy a hidrogén, mint üzemanyag nagyobb szerepet fog kapni a jövőben. Sok fejlesztést igényel a hidrogén tárolása, ezen a téren újdonság lehet az úgynevezett felületi hibridek megjelenése, térfogatához képest nagyon nagy felületű (mintegy vattaszerű) anyagban tárolnák a hidrogént. Vannak például olyan fémüvegek, ahol ezt már megoldották, ám ezeknek az anyagoknak túl nagy a tömege a gyakorlati használathoz.