A kreatív, öntudatos partnereket keresik a megbízók

Ön mennyire büszke cége teljesítményére? Ha megkeresi egy potenciális vevő, inkább minden elvárásra rábólint, még akkor is, ha tudja, hogy minden követelmény változatlan formában nem lesz teljesíthető, vagy bátran visszakérdez, konstruktív javaslatokkal él?

Megannyi buktató nehezítheti a hosszú távon sikeres beszállítói kapcsolatokat, de az egyik legfontosabb hozzávaló az eredményes együttműködéshez, hogy a megbízó és a beszállító azonos szakmai szemmagasságban kommunikáljon egymással – fogalmazott Kugler Viktor, a Tequa Vezetési Tanácsadó Iroda munkatársa.

A minőségirányítási szakértő szerint gyakran okoznak elkerülhető feszültséget a kommunikációbeli hiányosságok egy projekt megvalósítása során. Az ebből fakadó problémák általában az első reklamációnál szoktak kiderülni – és rendszerint megoldás helyett ekkor arról kezdődik a vita, hogy ki volt a hibás, vagy – a vevő megtartása érdekében – a szállító kénytelen engedni. Mindez a követelmények, a felhasználási cél pontosabb egyeztetésével, szükség esetén szakmai javaslatokkal nemcsak elkerülhető lenne, hanem már a projekt elején jobb benyomást alakítanánk ki magunkról a vevőben. Számos kkv egyszerűen nem elég öntudatos, s nem úgy áll hozzá egy megkereséshez, hogy azért fordult hozzájuk egy vevőjelölt, mert őket tartja az elvégzendő feladat rátermett szakértőjének.

– A nagyvállalatok rendszerint nem kiszolgálót, hanem kompetens partnert keresnek. A magyar beszállítók sajnos gyakran egyfajta behódoló magatartással reagálnak a multinacionális cégek megkeresésére, ami például a németes határozottsággal nehezen egyeztethető össze. Merjünk kérdezni, akár más megoldást javasolni! Legyünk büszkék a szakmánkra, az elért tapasztalatunkra – javasolja a tanácsadó, aki szerint fontos meggyőzni a partnert, hogy nálunk lesz a legjobb helyen a projektje.

A rendszerben való gondolkodás terén ugyancsak komoly hiányosságokkal küzd a hazai kkv szektor, ám ez nem véletlen. A mai értelemben vett vállalkozások a rendszerváltás óta léteznek, így nem alakulhatott ki sok évtizedes menedzsmentkultúra, nehezen rugaszkodnak el az egyre növekedő cégek a kisvállalati léttől.

A valódi növekedés, a szervezeti fejlődés halála az „így szoktuk meg”, „a főnök mindenről tudni akar, mindenhol ott akar lenni” hozzáállás. Nincs más választás: ahogy szaporodnak a megbízások, ahogy növekszik a munkaerő létszáma, át kell alakítani a menedzsmentet, ki kell alakítani a megfelelő folyamatokat, ki kell nevezni felelősöket, és meg is kell bízni bennük. Nem csupán rendszerben, de projektekben is kell gondolkodni – aligha új információ ez a beszállítók számára. Ennek részeként viszont a vállalatnak a komplett minőségtervezést el kell sajátítania. Mik a követelmények, mi mire vagyunk képesek, mit tudunk elvállalni, mire lesz szükségünk, mikorra kell elkészülnünk.

E téren jelenthet nagy segítséget lehetséges hibamód- és hatáselemzés (FMEA), amelynek alkalmazása nem csupán kötelező elvárás, de igen hasznos segédeszköz a járműipari beszállítók számára. Az FMEA révén előre értékelhetjük a kockázatokat, hogy egyrészt ne később, a reklamációból értesüljünk a hibáról, amikor annak kijavítása már a saját profitomat – a projekt jövedelmezőségét – csökkenti, másrészt a termékfelelősségi kockázataimat is csökkentsem a lehetséges hibák időben történő azonosításával. Érdemes tehát az FMEA alkalmazására szükséges jóként tekinteni. Mindeközben végéhez közeledik az úgynevezett IATF-átállás időszaka – az IATF 16949:2016 című kiadvány a korábbi ISO/ TS szabványt felváltó iparági minőségirányítási követelmények gyűjteménye –, 2018 szeptemberében ugyanis érvényüket vesztik a meglévő ISO/TS 16949 tanúsítványok. Azonban tanúsító, felülvizsgálati auditokat már jelenleg is csak az új szabvány szerint lehet végrehajtani, így ahol még az átállás nem történt meg, a soron következő auditig azt el kell végezni. Ennek része például az is, hogy egy komplett belső auditciklust már az új szabvány szerint végre kell hajtani.

Miután felsoroltunk néhány olyan kihívást, amelyekkel a beszállítók találkoznak, említsük meg azt is, hogy ezekkel a nehézségekkel nem egyedül kell megküzdeniük a fejlődőképes magyar vállalkozásoknak. A Tequa éppen olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a vevő és beszállító között feszültté vált kapcsolatokat feloldhatja, gördülékenyebbé teheti. E tekintetben a minőségirányítási tanácsadó cég egyfajta mediátorként segít a két cég számára megtalálni a közös nyelvet, elmozdulni a közös fejlődés irányába.

– Mindig örömet jelent számunkra, amikor sikerül áttörni egy olyan falat, ami addig akadályozta a pozitív változást. Abban igyekszünk segíteni, hogy a beszállító megértse: ez a változás nem egyszerűen a megrendelő számára fontos, hanem magának a kkv-nak is érdeke, saját fejlődése miatt. Sokszor hallunk olyan kijelentést, s ez jelenti számunkra az igazi sikert, hogy „most már értem, miben kellene fejlődnöm”. Nem kell tökéletesnek lenni, még annak sem kell látszani. Az a lényeg, hogy a vevő lássa a szándékot a megújulásra, előrelépésre. A magyar kkv szektor tagjainak sok segítségre van szükségük a fejlődéshez – mutat rá Kugler Viktor.

Rajtuk, a Tequa csapatán pedig nem múlik, hogy célba érjen a segítség.