A koronavírus alapvetően forgatta fel a toborzási piacot

E társaságok jelenleg a tömeges elbocsátások elkerülésének lehetőségeit mérik fel. Első lépésként főként home office-ba történő kiszervezéssel, állásidő bevezetésével, vagy szabadságok kiadásával, illetve termelő üzemeknél a munkarend átszervezésével igyekeznek időt nyerni. A megkérdezett cégek 45 százaléka ugyanakkor – legalább bizonyos munkakörökre – továbbra is igényel toborzási támogatást.

Ágazatok szerint logikus módon azokban a szegmensekben érezhető a legnagyobb visszalépés a toborzásban, amelyeket a járványhelyzet a legközvetlenebbül sújt: a nemzetközi fuvarozás és személyszállítás, a szálloda- és vendéglátóipar, rendezvényszervező és turisztikai tevékenységek. Szintén csökkenő toborzási igényt támaszt a klasszikus termelést végző iparvállalatok többsége, különös tekintettel a gépiparra.

Van, ahol most is keresnek dolgozókat

Ezzel egyidejűleg néhány területen pótlólagos munkaerőkereslet is mutatkozik: fizikai alkalmazottakra az agrár- és élelmiszeripari szektorban, a belföldi logisztikában (házhozszállítások), a kiskereskedelemben, illetve a gyógyszeripari területen nőtt meg az igény, míg a szellemi területen az ügyfélszolgálati tevékenységek, a pénzügyi szolgáltató központok támogató funkciói, illetve a termeléshez kapcsolódó mérnöki pozíciók kapcsán nőtt meg a kereslet.

„Arra számítunk, hogy a jelenlegi válság nem csupán kiváltó okában, hanem ebből fakadóan időbeli lefutásában is jelentősen különbözni fog a legutóbbi, 2008-astól: látunk rá reményt, hogy a munkaerőpiac jelenlegi krízise nem tart tovább hat hónapnál – magyarázza G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezetője. – Azt tapasztaljuk, hogy a partnercégek többsége is egyelőre azt reméli, hogy a válság lefutása kellően gyors lesz ahhoz, hogy nem kényszerülnek tartósan leépíteni termelőkapacitásaikat. Kétségtelen ugyanakkor, hogy számottevő esély mutatkozik egy ennél hosszabb ideig elhúzódó válságra is, ami az egyes szektorokon átnyúló, a koronavírus miatt közvetlenül nem érintett területekre is átterjedő, további komoly lavinát indíthat el.”

Kihívás előtt a hazai foglalkoztatás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019. december és 2020. februári időszakra szóló összesítése alapján 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoztak. A most közölt adatok szerint a munkanélküliek száma közel 163 ezer főre csökkent, ami mintegy 4,5 ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra mérséklődött, ezzel Magyarország még mindig az Európai Unió élmezőnyéhez tartozott.

A koronavírus-járvány hatásai a következő hónapokban érződni fognak a foglalkoztatásban is, a becslések szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg álláshelyek a tavasz folyamán. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései (vállalkozók átmeneti adómentessége, járulékfizetési kötelezettség elengedése, hiteltörlesztések felfüggesztése, munkavállalási szabályok rugalmasabbá tétele, stb.) hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez. Az egyik legfőbb cél, hogy aki elveszíti az állását, lehetőség szerint mielőbb újra munkába állhasson.

A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes a munkára építve nemzetközi összevetésben is kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtani. Mivel a magyar gazdaság szerkezete egészséges, a veszélyhelyzet megszűnése után jó eséllyel ismét növekedési pályára tud állni, ezzel a várható visszaesést követően a foglalkoztatás is újra bővülhet majd.