Elszippantja az ipar a diploma előtt a mérnököket

Először tavalyelőtt figyelt fel a BME arra, hogy a felvételt nyert leendő elsőéves hallgatók közül nagyjából minden tizedik nem jelent meg szeptemberben az egyetemen. Ezek a fiatalok nyáron valamilyen külföldi egyetemre jelentkeztek, és ott kezdték meg tanulmányaikat.

– Akkor vált gyanússá a dolog, amikor jött a beiratkozás, és a tárgyakat kezdtük beosztani az oktatókkal. Tavalyelőtt a gépészkaron 10, most olyan 7 százalékos eltűnés volt, a villanykaron viszont 17 százalék körüli. Persze az is lehet, hogy valamelyik iparvállalat szippantott fel néhány diákot, ilyen szinten nem tudunk utánajárni a dolgoknak. Akik viszont tényleg külföldi egyetemre nyertek felvételt, azok ráadásul nagy valószínűséggel korosztályuk legjobbjai – tárta fel a problémákat Farkas Zsolt, a Műszaki Egyetem Gép- és Terméktervezés tanszékének adjunktusa.

Siménfalvi Zoltán, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja arról számolt be, hogy a tavalyi évhez képest idén 15 százalékkal több hallgató került be a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseire. A mesterképzésre felvettek száma jelentősen, 38 százalékkal nőtt.

– A mesterképzés iránti érdeklődésnek különösen örülök, mivel meggyőződésem – és ebben a diplomásainkat felvevő piac visszajelzései is megerősítenek – hogy a valódi mérnökdiploma a mesterdiploma. Vagyis beigazolódott, hogy a BSc-képzés bevezetésével a szakmai specializációk tárgyainak az átlaghoz képest is nagyobb szűkülésével nem tudunk hasonló értékű diplomákat kibocsátani, mint a korábbi 10 féléves képzésben. Nem utolsó sorban az egyetemeknek is érdeke mesterképzést folytatni egyrészt a magasabb normatíva, másrészt a doktori képzés és ezen keresztül az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása érdekében.

Ugyanakkor érezni az ipar hatalmas szívó hatását Miskolcon is.

– Vannak vitáink az ipari partnereinkkel emiatt. Informatikai, automatizálási, elektronikai területen olyan magas a kereslet a mérnökeinkre, informatikusainkra, hogy van példa arra, hogy egyes – gyakran kiváló képességű – hallgatók már a BSc-képzés befejezése előtt elhagyják az egyetemet. A piac vonzó, magas fizetésért visz el hallgatókat, akik az adott speciális szakfeladatok teljesítésében ugyan kiválóak, de pályaváltoztatás esetén nem tudnak diplomát felmutatni. A vállalatokat igyekszem meggyőzni, hogy próbáljunk meg együtt gondolkodva jövőt építeni. Arra kértem őket, tanúsítsanak önmérsékletet, és ha szakértelemre van szükségük, inkább a bevett útvonalakat, vagyis a duális képzést, a gyakornoki programokat részesítsék előnyben. Ez egy ördögi kör, hiszen ha a cégek elviszik a legjobb BSc-s hallgatókat, azokból nem lesznek MSc-s, majd doktorandusz-hallgatók, nem lesz belőlük jól felkészült oktató, nem születnek tudományos teljesítmények, miközben a vállalati világból sokszor elhangzik az igény, hogy a karnak korszerű, magas színvonalú képzést kell folytatni, amelyhez a kiváló oktatók-kutatók elengedhetetlenek.

– Ez nemcsak itthon probléma, egész Európát sújtja. Ráadásul az a BSc-s hallgató, akit még diplomaszerzés előtt levadászik egy cég, nagy valószínűséggel nem fog diplomát szerezni. Sokan munka mellett végzik az MSc-képzést. Ezért dolgozunk az MSc-program tömbösített átalakításán, amely lehetővé teszi, hogy munka mellett kényelmesebben, mondjuk heti három napra tömörítve lehessen az előadásokon, laborokon, gyakorlatokon részt venni és a maradék két napban a céges projektfeladatokkal, diplomamunkával, illetve a céges teendőkkel foglalkozni. Mert a hallgatók legnagyobb része a diplomaírás mellett az utolsó két félévben már biztos, hogy valahol dolgozik. Persze egyértelmű, hogy ehhez a munkáltató rugalmassága is szükséges – véli Farkas Zsolt, a BME szakembere.