Véget vet a vendégmunkás dömpingnek a járvány?

Habár a koronavírus-járvány miatt átmenetileg leállt a gazdaság egy része, a határokat pedig lezárták a külföldiek előtt, a vendégmunkásokat mégis sok helyen engedik ingázni. Mindez jól mutatja, hogy Magyarországnak szüksége van a külföldi munkaerőre, bár a jelenleg kialakult helyzet miatt ez átmenetileg változhat a jövőben.

Két éve indult el a legnagyobb hullám

A 24.hu beszámolója szerint 2016 óta megötszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma. A legnagyobb ugrás a külföldi munkaerő alkalmazásában 2018-ban történt, ekkor egy év alatt megháromszorozódott a vendégmunkások száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) minden évben állít össze jelentést a hazai és külföldi munkavállalókról, azonban utóbbiról 2017 óta nem közölt adatokat. Az NFSZ oldalára időközben felkerült az itthoni foglalkoztatottakra vonatkozó 2018-as és a 2019-es adatokat is tartalmazó összefoglaló – melyekből a 24.hu is dolgozott –, de a külföldi munkavállalókról szóló jelentés még mindig várat magára.

Az NFSZ adatai alapján ebből kifolyólag maradtak nyitott kérdések, de az kiderül a jelentésekből, hogy nagyjából minden második magyar munkába állóra jutott egy külföldi 2018-ban.

Megindult a szerb-ukrán munkaerő

A 2018-as évben tapasztalt jelentős ugrás hátterében az állhat, hogy 2017-ben a kormány könnyített a külföldi munkavállalók alkalmazásán. Mindez azt jelenti, hogy a környező nem EU-s országokból sem kell már tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Ennek hatására tovább nőtt a külföldi munkaerő beáramlása, főképp az Ukrajnából, kisebb mértékben pedig a Szerbiából érkezők miatt.

A szabályok lazításának következtében egy év alatt 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatási bejelentések száma. Ez a 40 ezer munkavállaló nagy valószínűséggel Ukrajnából és Szerbiából érkezett, hiszen a többi szomszédos ország uniós tagállam és sehonnan nem jelentették, hogy más tagországból ennyien eljöttek volna hazánkba munkát vállalni.

Ezzel párhuzamosan egy migránshullám is elindult, de munkaerőbevándorlásban ez közel sem jelentett annyit, mint a szerb-ukrán munkavállalók vonulása. Az NFSZ 2017-es jelentése alapján 2016-ban 4464-en kaptak munkavállalási engedélyt nem EU-s és nem szomszédos országokból (közülük 3513-an voltak Európán kívüliek), egy évvel később 8484-en (közülük 7176-an érkeztek más kontinensről).

A 2018-as és a 2019-es adat csak összesítve látható, de ha maradt az előző években tapasztalható körülbelül 80 százalékos aránya a nem európaiaknak, akkor nagyjából összesen 10 ezren dolgozhattak mindkét évben Magyarországon.

A Közép-Dunántúl a vendégmunkások Kánaánja

Jelentős eltéréseket mutat az ország annak tekintetében, hogy hol alkalmaznak gyakrabban vendégmunkásokat. Közép-Magyarországon van a legtöbb külföldi munkavállaló – körülbelül minden második –, négy év alatt pedig megötszöröződött a számuk. A legkevésbé népszerű célpont a Dél-Dunántúl, az összes külföldi munkavállaló mindössze 2,3 százaléka kapott munkát Baranyában, Somogyban vagy Tolnában 2019-ben, annak ellenére, hogy 2016-hoz képest 7,7-szer több külföldi dolgozott a régióban. Ezen időszakban a legnagyobb növekedés a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékből álló Közép-Dunántúlon volt, ahol négy év alatt 8,4-szer lett több vendégmunkás. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy az NFSZ nem regisztrálja a külföldről érkező, de magyar állampolgársággal is rendelkező munkavállalókat, tehát a növekedés valójában még nagyobb lehetett.

A legtöbb külföldi munkavállaló a három legmagasabb GDP-vel rendelkező régióban dolgozik, ugyanakkor a negyedik legtöbb a legszegényebbnek számító észak-alföldi régióban található. Csak ez a régió nem illik a sorba – feltehetően az ukrán és a román határ közelsége miatt –, ugyanis az elmúlt négy évben többé-kevésbé végig az volt a jellemző, hogy annál több vendégmunkás dolgozott egy régióban, minél magasabb ott a GDP.

Baranyában a legtöbb a nem EU-s munkavállaló

Megyénként nézve az adatokat, még jelentősebb növekedéseket lehet látni. A következő megyékben ugrott meg a külföldi munkaerő az elmúlt négy évben:

• Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2016-ban 200 külföldi munkavállalót regisztráltak, 2019-ben 4690-et, ami 23,5-szeres emelkedés,
• Somogy megyében 65 vendégmunkásról 1208 főre ugrott ez a szám négy év alatt, ez 18,5-szeres növekedés,
• Pest megyében 14,8-szoros volt a növekedés,
• Heves és Hajdú-Bihar megyében pedig 12-szeres.

Békés megye szinte teljesen kimaradt ebből a folyamatból, mindössze másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma a megyében. Mindenhol máshol legalább háromszor annyi a vendégmunkás, mint négy évvel korábban.

Az EU-n és a szomszédos országokon kívüli munkavállalók aránya a vendégmunkások között Baranyában a legmagasabb: 2019-ben 50 százalék. Győr-Moson-Sopron megyében ugyanez az arány mindössze 3 százalék. A teljes országra nézve pedig 17 százalék.

Hatalmas a szórás a megyék között

A teljes országot tekintve megállapítható, hogy 2016-ban még csak 0,4 százalék körüli volt a vendégmunkások aránya, 2019-ben már 2 százalék.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 0,1 százalékról 2,7 százalékra, Budapesten pedig 1-ről 4 százalékra nőtt a vendégmunkások aránya. Baranyában 0,04 százalékról ugyan nőtt, de csak 0,16 százalékig kúszott. Az egész Dél-Dunántúlon mindössze fél százalék körül van a vendégmunkások aránya, csak ebben a régióban és a Dél-Alföldön csökkent a gazdaságilag aktívak száma is négy év alatt, ami arra is utal, hogy nagy mértékű az elvándorlás ezekből a régiókból. A foglalkoztatás is a Dunántúlon bővült a leglassabban: mindössze 2300-zal, miközben a második legrosszabb adat a dél-alföldi is pont az ötszöröse ennek, azaz 11 500. Ehhez képest Közép-Magyarországon 56 900-zal lett több a foglalkoztatott, a Nyugat-Dunántúlon pedig 31 100-zal.

A munkanélküliség sem ugyanolyan mértékben csökkent a régiókban: az elmúlt négy évben közel 20 ezerrel lett kevesebb munkanélküli az Észak-Alföldön, de még így is itt voltak a legtöbben állástalanok, majdnem 43 ezren. A legkisebb mértékben (24 százalékkal) a Dél-Dunántúlon csökkent a munkanélküliek száma, mindössze 5600-zal, így 19 ezren maradtak munka nélkül a régióban. Azonban a munkanélküliség általában jelentősen lecsökkent az országban, a járvány kezdetén 3,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

A járvány változást hozhat

A koronavírus-járvány hazai megjelenésének következtében a vállalatok a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg elsőként, így tett a Suzuki is. A magyarok közül is rengetegen veszítik el a munkájukat, a kormány több százezer munkanélkülivel számol, ami rendkívül magas szám, így kérdéses, hogy mennyire lesz szükség az elkövetkezendő években a vendégmunkásokra. Habár a 2018 előtti NFSZ adatok szerint a külföldi munkaerő többsége jellemzően a képzettséget nem igénylő vagy alacsony képzettséget igénylő állásokat töltötte be– nagyjából 80 százalékuk helyezkedett el ilyen pozíciókban, így alacsony a valószínűsége, hogy ezekre az állásokra most találnának magyar munkavállalót, ha korábban nem sikerült.