Távol vagyunk még az egyenlőségtől

A felmérést online kérdőívek segítségével végezték az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Svájcban. A válaszadóknak egy, egytől ötig terjedő skálán kellett jelezniük az adott kérdéssel való egyetértésük fokát, ahol a nagyobb szám a nagyobb egyetértésre utal.

Az öt ország dolgozói úgy vélik, hogy a cégeknek még sokat kell fejleszteniük a sokszínűséggel kapcsolatos politikájukon, az azzal való elégedettséget ugyanis átlagosan 3,54-re pontozták csak. A legmagasabb és legalacsonyabb értékelést kapott iparágak tekintetében óriási az eltérés országonként. A gyógyszer- és biotechnológiai ipar például az Egyesült Királyságban a harmadik, Franciaországban pedig a legutolsó helyen szerepelt.

Az etnikai egyenlőség méretéke ugyancsak négy pont alatti átlagos értékelést kapott a felmérés résztvevőitől. Érdekes módon a menedzseri pozícióban lévők (3,69 pont) mind az öt országban egyenlőbbnek látják a viszonyokat, mint az alacsonyabb szintű beosztásban dolgozók (3,5 pont).

A nők nagyobbnak érzik a fizetésbeli különbséget

A nemek közti egyenlőséget a nők minden országban gyengébbnek érzik, mint a férfiak. A nők átlagosan 3,59 pontos, míg a férfiak 3,72 pontos értékelést adtak a kérdésre. Az eltérés a fizetési különbségről alkotott véleményekben is megmutatkozik. A férfiak inkább egyetértenek (3,85 pont) az állítással, miszerint a két nem tagjai azonos munkáért azonos fizetést kapnak, mint női kollégáik (3,65 pont).

A szektorokat külön tekintve, a szolgáltatóiparban dolgozók általánosságban egyenlőbbnek érzik a lehetőségeket, mint a feldolgozóipari munkavállalók. A legjobban teljesítő szektorok között szerepel például az egészségügyi szolgáltatások és a turizmus, míg a leggyengébben értékeltek között van az építőipar, a gyártás, valamint a nagykereskedelem is.

A nagyobbaknál kevésbé hátrány a rokkantság

A testi és szellemi fogyatékosságokkal rendelkezők esélyegyenlőségét átlagosan 3,57 pontra értékelték a megkérdezettek. A helyzetet a legkedvezőbbnek a britek találják, akik 3,89 pontot adtak, a körülményeket a legrosszabbnak pedig a franciák érzik, akik válaszainak átlaga mindössze 3,4 pont.

A Statista kutatói arra is kíváncsiak voltak, hogy a vállalat mérete milyen befolyással van a fogyatékkal élők támogatására, ezért arra is rákérdeztek, hogy a munkáltató, mennyire támogatja az inkluzív fejlesztéseket. Nem is meglepő módon, a válaszok alapján úgy tűnik, hogy a nagyobb, vagyis minimum 500 fős vállalatok jobban támogatják a fogyatékkal élők alkalmazását, mint a kisebbek.

Tényleg a fiataloké a világ?

A különböző korosztályok közti egyenlőséget a 29 évesek vagy annál fiatalabbak találják a legnagyobbnak. 30 éves kortól felfelé tisztán kirajzolódik egy tendencia, miszerint a kor előrehaladtával az egyenlőség érzete egyre csökken. Mind az öt vizsgált államban, a legrosszabbnak az 50 és 59 év közöttiek látják helyzetüket. Érdekes módon a náluk idősebbek mindenhol szignifikánsan pozitívabbak.

Az LMBT-közösségbe tartozók (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) esélyegyenlőségét átlagosan 3,5 pontra értékelték. Az alkalmazottak az Egyesült Királyságban látják a legjobbnak a közösség tagjainak munkahelyi lehetőségeit. Ott az egyenlőség fokát 3,84 pontra értékelték, míg a leginkább borúlátó franciák átlagosan csak 3,23 pontot adtak.

A transzneműek jobbnak látják az esélyeiket

Külön érdekesség az Egyesült Királysághoz kapcsolódóan, hogy a transzneműek kedvezőbbnek ítélik meg helyzetüket, mint ahogy azt mások teszik. Azzal az állítással például, hogy a nemük vagy a szexuális beállítottságuk nem hátráltatja őket karrierjükben, erősen egyetértenek (4,52 pont), míg mások a transzneműek egyenlőségének ezt az aspektusát csupán 4,11 pontra értékelték.

A számokból kiolvasható, hogy az érintett öt országban, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának érdekében hozott intézkedések ellenére, az emberek úgy érzik, hogy még bőven van mit tenni. Az egyenlőség fokát a britek értékelik a legnagyobbra, míg a legalacsonyabbnak a franciák, mindazonáltal az országok között nincs nagyságrendi eltérés.