Mindenkinél rosszabb kilátásai vannak a fiataloknak

Az egyesek által „permakrízisnek” (ez a kifejezés lett 2022-ben az év szava) nevezett globális feszültség minden korosztályra hatással van, de sok kutató és szakértő szerint a Z-generáció a legstresszesebb korosztály a munkahelyeken. Vitatott, hogy pontosan mik az életkori határai a Z-generációnak, de a munkaerőpiacon jelenleg ők a legfiatalabbak – a 2000-es években születettek mindenképpen ebbe a csoportba tartoznak, illetve az 1990-es évek utolsó pár évében születettek is.

Az elmúlt néhány év során a karrierjükbe való belevágás – néhányan csak a világjárvány idején léptek be a munkaerőpiacra – különösen nehéz helyzetbe hozta ezt a korcsoportot. A Cigna International Health 2023-as, világszerte közel 12 ezer munkavállaló körében végzett felmérése szerint a 18-24 évesek 91 százaléka számolt be arról, hogy stresszes – a 84 százalékos átlaggal szemben.

A kutatások szerint a Z-generáció a leginkább stresszes munkahelyi korosztály, amely hatalmas harcot vív a helyzet kezeléséért. Ugyanezek az adatok azt mutatják, hogy a kezelhetetlen stressz a korcsoportba tartozó válaszadók közel negyedét (23 százalékát) érinti, és szinte mindenki (98 százalék) küzd a kiégés tüneteivel.

Röviden, a legfiatalabb munkavállalóknak van a legtöbb gondjuk a szakmai élet követelményeivel való megküzdéssel. Mi folyik itt?

Egy szerencsétlen egybeesés

Bár a Covid-19 világjárvány okozta széles körű pánik nagyrészt lecsillapodott, 2023 a legtöbb munkavállalót szorongással töltött környezetben tartja. A járvány alatt számos munkahelyen élvezhettek rugalmasabb körülményeket a dolgozók, különösen szellemi foglalkoztatottak, főleg, de nem kizárólag a szolgáltatói és IT-szektorban. A vírushelyzet normalizálódásával azonban egyre több munkáltató tér vissza a régi rendhez, a home office egyre kevesebbeknek érhető el. A gazdasági instabilitás még mindig fenyeget, és számos vállalat több ezer munkahelyet szüntet meg.

„A munka világa a lényegében nagyon kiszámíthatatlan időszakban van” – magyarázza Eliza Filby londoni generációkutató, aki a 20-as éveikben járó emberek irányításával és toborzásával kapcsolatban ad tanácsokat a vállalatoknak. „Mindenki számára borzalmas stresszt jelentenek az elbocsátások”.

A gazdasági nehézségek komoly mértékben súlyosbítják a munkahelyi gondokat is. A Workhuman Human emberi erőforrást rendszerező szoftvereket gyártó cég 2023-as jelentéséből származó adatok szerint a megélhetési válság a brit munkavállalók 84 százalékának okoz stresszt és szorongást. Hasonló folyamatok figyelhetők meg világszerte, többek között Írországban, az Egyesült Államokban és Kanadában.

Bár ezek az aggodalmak széles körben elterjedtek, úgy tűnik, a Z-generáció küzd a legsúlyosabban. A McKinsey 2022 októberi adatai azt mutatják, hogy a Z-generáció tagjai a többi válaszadóhoz képest nagyobb valószínűséggel (26 százalék az átlagos hússzal szemben) nyilatkoztak úgy, hogy fizetésük nem teszi lehetővé számukra a „jó életminőséget” a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ezek a hatások már most is felfedezhetők: a Z-generáció jelentősen kevesebb pénzt takarít meg, és sokan a fizetésükből élnek. Más generációkhoz képest jobban küzdenek az olyan alapvető mérföldkövek eléréséért, mint a lakástulajdonlás; az Egyesült Államokban például a lakosság 34 százaléka nem rendelkezik – és nem is számít arra, hogy valaha is rendelkezni fog – saját lakással, ugyanakkor a 18-24 évesek között 59 százalék ez az arány.

Kommunikációs gondok is vannak

A stressz mellett szakértők szerint a fiatal munkavállalók kommunikációs kapcsolatokkal is küzdenek. „Még mindig sok a kérdőjel a munkahelyi barátságok illemszabályai, az irodai öltözködés és a szakmai határok körül” – mondja Filby. Szerinte a munkakörnyezet önmagában is okozhat stresszt és szorongást a fiatal munkavállalók számára, de „sok fiatal számára nagyon idegen érzés, hogy be kell menni egy irodába, ismerkedni kell és menedzselni kell magukat. A munka szociális aspektusai továbbra is megfélemlítőek sokak számára.”

Összességében a stresszt okozó tényezők ilyenfajta kombinációja rossz munkatapasztalathoz vezetett. Az adatok azt mutatják, hogy a Z-generációs munkavállalók az általános népességhez képest több problémáról számolnak be ellenséges munkahelyi környezetekről, mentális és fizikai egészségi problémákról, sőt, még az is, hogy a munkahelyen nem tudják teljesen önmagukat megmutatni.

Filby úgy véli, hogy a Z-generáció a stressz egy sajátos fajtáját éli át annak a rendkívüli légkörnek köszönhetően, amelyben a munkahelyükre kerültek.

A korcsoport tagjai közül sokan arra kényszerültek, hogy a világjárvány idején elszigetelt, teljesen virtuális tanulási környezetben fejezzék be az egyetemet vagy akár a középiskolát, hogy aztán közvetlenül egy bizonytalan gazdasági helyzetbe és szokatlan munkahelyi körülmények közé kerüljenek. A fiatalabb munkavállalók pedig mindenütt – még akkor is, ha már néhány éves munkatapasztalattal rendelkeznek - kevésbé tudtak tartalmas kapcsolatokat kialakítani a kollégáik között, és kevésbé tudtak kapcsolatot építeni a fontos mentorokkal.

„A munkába való visszatérés kezdete és megállása csak bonyolítja ezt a helyzetet” – mondja Andrew McCaskill, a LinkedIn karrier szakértője, a The Black Guy in Marketing hírlevél készítője. „Teljesen otthoni munkával átvészelni az átmeneti és bizonytalan időszakokat nem segít a stresszen.”

A körülmények sok esetben hátráltatták a Z-generáció szakmai fejlődését, ami megterheli őket. Sőt, az adatok azt mutatják, hogy a fiatal munkavállalók összességében rosszul érzik magukat a munkahelyen belül. A LinkedIn 2022 decemberi, a British Broadcasting Corporation Worklife-fal megosztott adatai szerint a 18-25 év közötti korosztály a legkevésbé magabiztos az összes generáció közül a jelenlegi munkájában vagy szerepében.

Emellett az Asana munkamenedzsment platform által 2022-ben több mint 10 ezer munkavállaló körében végzett globális felmérés adatai szerint a Z-generáció válaszadói szokatlanul nagyobb arányban mondták, hogy nem tudnak kikapcsolni a munkából, mint a korábbi generációk. A McKinsey adatai szerint a fiatalok minden más korosztálynál jobban aggódnak a munkahelyük stabilitása miatt is.

Így könnyebben is váltanak

Hosszú távon ez a stressz és a kiégés befolyásolja a munkahelyi teljesítményt és a karrierépítést, valamint növeli annak valószínűségét, hogy a dolgozók egyszerűen felmondanak. Ez már most is csábító kilátás a legfiatalabb munkavállalók számára: az Egyesült Államokban például a LinkedIn decemberi felmérésére válaszoló amerikai munkavállalók 61 százaléka fontolgatja, hogy 2023-ban elhagyja munkahelyét. Ez az arány a Z-generáció tagjai körében a messze legjelentősebb, 72 százalék.

Ez a magas arány nem amerikai sajátosság. A McKinsey kutatása szerint globális szinten a Z-generáció 77 százaléka keres új állást – ez majdnem kétszerese az összes többi korcsoport átlagának, vagyis jelentősen többen váltanának munkahelyet a legfiatalabbak – írja a BBC.