Így látják helyzetüket a mérnökök

A COVID-19 évében a mérnökök napi szinten alkalmazkodtak és változtattak. Az új munkaszabályok, működési irányelvek és a globális gazdaság – amely lassú lépéseket tesz a válságból való kilábalás érdekében – mind mentálisan, mind szakmailag megterhelte őket. A Machine Design 2020-as Fizetés és Karrier felmérésének válaszadói szerint az idő a legnagyobb kihívás, amellyel ma szembesülnek.

És még ezután az egy év után is, amely még soha nem látott kihívások elé állította a gyártást, a mérnökök lelkesedése továbbra is rendíthetetlen.

A koronavírus-járvány hatása

A COVID-19 járvány olyan működési változásokat kényszerített ki, amelyek következtében a vállalkozások március/április környékén leálltak. Azokon az üzemeken kívül, amelyek a járvánnyal kapcsolatos anyagokra és berendezésekre összpontosítottak, a gyártóipar leállt, hogy újratervezze az üzemeket és megváltoztassa a munkavállalók egymással való érintkezésének menetét.

Több mérnök dolgozott otthonról a járvány idején, és közülük sokan a belátható jövőben otthon is maradnak, 12 százalékuk még a válság után is otthonról tervez dolgozni. A működésre, a bérbeadásra és a kompenzációra is mind hatással volt a COVID-19. A legtöbb üzem területén maszkokra és egyéb egyéni védőeszközökre van szükség, a vállalatok több mint fele tiltja az utazást, és otthoni munkára osztotta be alkalmazottait.

A járvány legnagyobb áldozata az új munkaerő felvétele volt. Voltak más jelentős csökkentések is – a válaszadók egyharmada szerint elbocsátások vagy létszámleépítések történtek. A mérnöki költségvetés is áldozattá vált a válaszadók harmada szerint. Ennek ellenére a felmérés résztvevőinek 29 százaléka azt jelentette, hogy nem volt hatása a járványnak az eddigi működésre.

Általános kompenzáció

A mérnöki közösség tapasztalata tükröződik a kapott kompenzáció szintjében. A válaszadók fele százezer dollár (~31,3 millió forint) felett keres évente. Ez jól tükrözi a tapasztalati szintjüket mivel a többségük 20-30 éve van a szakmában. Úgy vélik, hogy ez egy biztonságos szakma: ez a pálya ugyanolyan ígéretes, mint öt évvel ezelőtt volt. Majdnem 90 százalékuk azt állította, hogy elégedett a jelenlegi pozíciójával, kétharmaduk pedig megfelelőnek tartja a díjazást is.

Ez az elégedettségi szint egyértelműen látszódik a munkához való hozzáállásban. A legtöbben nem terveznek munkahelyet váltani a közeljövőben, és csak akkor vennék fontolóra azt, ha érdekes vagy kihívást jelentő lehetőséget rejtene magában.

Az oktatás folytatása

A mérnökök természetüknél fogva értékelik a szakmájukban való előrelépéshez szükséges oktatást, legyen az főiskolai szintű vagy egyéb szakmai továbbképzés. A megkérdezettek 80 százaléka alapdiplomával, egyharmaduk pedig mesterdiplomával is rendelkezik. A tradicionális mellett az online oktatás lehetőségével is élnek a mérnökök, a válaszadók 52 százaléka az előbbit, 62 százalékuk pedig utóbbit részesíti előnyben.

Emellett a hagyományos információforrások továbbra is népszerűek. Az olyan műszaki kiadványok, mint a Machine Design, továbbra is az oktatási információk egyik legfőbb forrása. A kérdezettek kétharmada magazinokat és weboldalakat, míg 40 százalékuk tankönyveket olvas leginkább.

Az elégedettségi tényező

A felmérés válaszadóit arra kérték, hogy értékeljék egy egytől tízig tartó skálán, hogy egyes mérnöki és üzleti kérdések hogyan befolyásolják a munkával való elégedettséget. Többek között ezekre a tényezőkre tértek ki:

COVID-19: Ebben a témában a legszélesebb a válaszadók köre, a felük 8 és 10 között értékelte cégük járványkezelési módszereinek fontosságát.

Tervezési kihívások: Nem meglepő módon ez volt az egyik legfontosabb tényező a mérnökök számára, 78 százalékuk 7 és 10 között értékelte.

Problémák megoldása: A megfelelő válasz megtalálásának képességét magasan értékelték, a megkérdezettek több, mint fele 8 és 10 között értékelte.

Csapatmunka: A mérnöki munka eléggé magányos tevékenység, ezért a válaszadók csupán 48 százaléka mondta, hogy ez a skálán 8 és 10 közé esik.