Az autóipar igényli a legtöbb külföldi dolgozót hazánkban

- A Trenkwalder által szervezett második Munkaerőpiaci Kerekasztal rendezvényen már idén tavasszal elhangzott, hogy elkerülhetetlen lesz hazánkban nagyobb számban a külföldi munkaerő alkalmazása. Az azóta felröppenő hírek ezt alátámasztani látszanak. Jelenleg hányan dolgoznak Magyarországon harmadik országból érkező munkavállalók?

- Erre a kérdésre naprakész, teljesen pontos adatot talán az idegenrendészet tudna adni, mivel a kérelmek hozzájuk futnak be. A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma meghaladja a 230 ezer főt, ebből munkavállalási célzattal több mint 85 ezren tartózkodnak az országban. Ezen munkavállalókból a harmadik országbeli - tehát az EU-n kívüli munkavállalók - száma Ázsiából, Amerikából és Afrikából mintegy 30 ezer fő lehet, arányuk így a magyar munkaerőpiac egy százalékát sem éri el. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok folyamatosan változnak, és az elmúlt időszakban az ázsiai munkavállalók iránti igény folyamatosan emelkedik.

- A következő években milyen tendencia várható a harmadik országból érkező munkavállalók magyarországi foglalkoztatásában? Melyek azok az iparágak, ahol a legnagyobb szükség van külföldi dolgozókra?

- A tendencia különösebben nem fog változni, az ázsiai munkavállalók továbbra is a piaci igények szerint fognak érkezni. Ennek oka az, hogy a strukturális munkanélküliség miatt jelenleg nem elérhető olyan mennyiségű, képzettségű és megbízható magyar munkaerő sem itthon, sem a környező országokból, akiket a versenypiac igényel. A jelen lehetőségek alapján ezen igények kiszolgálására leginkább a kulturálisan legjobban illeszkedő ázsiai munkavállalók alkalmasak.

Jellemzően a gyártás területe, azon belül is az autóipar, az elektronika, de már az FMCG, logisztika és az élelmiszeripar is nyitottá vált a külföldiek foglalkoztatására. A szolgáltatóipar, azon belül az SSC, HORECA, de már a tömegközlekedés is folyamatosan nyit a külföldiek felé, ahogy a mezőgazdaság is megelégelte a munkaerőhiányt, és immár idénymunkákra is külföldiekkel kalkulálnak. Az energetika és stratégiai területek pedig bizonyos résztevékenységeikre rendelnek külföldi munkavállalókat egyre nagyobb számban.

- Honnan érkeznek a legtöbben hazánkba a dolgozók?

- Ez folyamatosan változó attól függően, mi a fontos az adott területen. Éppen ezért abból az országból érkeznek a legtöbben, amely ország munkavállalói az adott, létszámhiánnyal sújtott terület kiszolgálásában a leginkább tapasztaltak. Minden országnak megvannak azon specialitásai, amiben igazán erősek a munkavállalói.

A legnagyobb igény az elmúlt évben az autóiparban volt. A gyárak jellemzően angol nyelvű munkautasításokkal és magasan képzett szakembergárdával működnek, három-négy műszakos rendszerben, tiszta elvárások mentén. Mindezek fényében fontos volt az előképzettség és tapasztalat, az angol nyelv ismerete, emellett a globális autóipari munkaterhelés, így a körülmények, biztonsági ismeretek, munkavédelmi szabályok, műszakrendek ismerete is. Éppen ezért ezen feladatkörökben felértékelődtek az átlagosnál magasabban kvalifikált, angolul beszélő, már tapasztalattal rendelkező fülöp-szigeteki munkavállalók, akik nem mellesleg keresztény kultúrkörből érkeznek, és nagy motivációval, munkabírással álltak munkába.

A példa kedvéért megemlíteném a kirgiz és mongol munkavállalókat is, akik pedig a logisztika és a kereskedelemi cégek hidegraktáraiba érkeznek és látnak el feladatokat, mivel számukra nem okoz problémát az ilyen környezetben történő munkavégzés.

- Van rá mód, hogy a hazai munkaerőpiaci tartalék részben helyettesítse az esetlegesen külföldről érkező munkavállalókat?

- Pár százezer főről lehetne szó, de ehhez komoly akartra van szükség minden téren. Egyrészt rengeteg az olyan munkavállaló - főleg vidéken -, aki mind a mai napig feketén vagy szürkén van foglalkoztatva. Mivel az így keresett jövedelme ezeknek az embereknek nem, vagy csak részben adózik, ezért nem is versenyképes a piac ezekkel a bérekkel szemben, ugyanakkor az illetők nem is igen tudnak igénybe venni semmilyen állami ellátást. Számukat nem lehet pontosan tudni, de százezrek lehetnek ilyen helyzetben. Az ő alkalmazásának kifehérítésee törvényi szabályzók által és a magáncsőd segítségével történhet meg.

A másik, hogy rengetegen vannak olyanok még mindig, akiknek a legmagasabb képzettsége legfeljebb nyolc általános, de gyakran ennél is alacsonyabb az iskolai végzettségük. Úgynevezett részszakmák biztosításával, tanodai oktatás segítségével a felzárkóztatásuk megoldható lenne, ha ezt felnőttképzés keretében kapnák meg. A képzés végén vállalva a munkavégzést, törlesztenék a képzésüket. Így építőipari, mezőgazdasági, de akár gyártási vagy szolgáltatói tevékenységre is alkalmasak lehetnének. Fontos lenne továbbá, hogy azok a vállalkozások, amelyek feketén alkalmaznak munkavállalókat, olyan elrettentő példával találják magukat szemben, amiért nem is kockáztatnak meg sem fekete, sem szürke foglalkoztatást - itt most nem adminisztratív hibából eredő esetekre, hanem az üzletszerű működésből adódó esetekre gondolunk.

Osztrák példára támaszkodva lehetne támogatni a kismamákat a munkaerőpiacra történő visszatérésben úgy, hogy számukra egyfajta ingyenes képzéseket biztosít az állam. Azon fiatalok számára pedig, akik kiesnek a tankötelezettségből, miközben legfeljebb nyolc általános végzettségük van, a hadsereg biztosíthatna ápolói, illetve teherautói, buszvezetői képzést amolyan MHSZ mintára. Ezekkel a megoldásokkal ezen szektorokban, pozíciókban enyhülhetne a munkaerőhiány, és a hadsereg utánpótlása is biztosított lehetne.

Érdekesség még, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás terén az ország még mindig sereghajtó az unió országaival szemben. Ennek okait nem elemezném, de tény, hogy ha a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrája meglenne, akkor lehetne további munkavállalókat bemozdítani. Erre jó példa a home office intézménye, ami sokakat aktivizált a munkaerőpiacon. Olyanokat, akik addig nem tudtak munkahelyekre bejárni: számukra megnyílt a munkaerőpiac, ez a részmunkaidős foglalkoztatás erősítése is hasonló előnyökkel járhatna. Sajnos nemzetközi szinten ismert a freelancer (szabadúszó) mint foglalkoztatási forma, nálunk csak egyes szektorokban ismert, de szintén egy olyan megoldásról beszélünk, ami segíti a részmunkaidős foglalkoztatást. A cégek többségének egyszerűen nincs szüksége annyi jogászra, IT-szakembere vagy marketingesre esetleg pénzügyesre, de akár mérnökre sem, mint amennyit valójában alkalmaznak. Nekik tökéletes lenne, hogy részmunkaidőt biztosítsanak a szakembereknek, akik így két-három cégnél foglalkoztatva még többet is keresnének, mint egy munkahelyen, ahol az adott cég - azon túl, hogy alacsonyabb bért fizet - még azt is alig bírja kifizetni a járulékos költségekkel együtt. Ehhez persze olyan piaci környezetre van szükség, ami támogatja és piacképessé teszi az egyéni vállalkozóvá válást.

Beszélhetnénk még a heti fizetés bevezetéséről, a bérek régiós szintre emeléséről, egyes szakmák, szakmunkák megbecsüléséről, a digitalizáció és az Ipar 4.0 fejlettségéről vagy az MI bevezetéséről is amelyek mind-mind látványosan csökkenthetik a külföldi létszámigényeket.

- Hosszútávon mennyi harmadik országból érkező dolgozóval számolnak a magyar munkaerőpiacon?

- Jelen pillanatban a mért munkaerőhiány nem feltétlen a valós képet mutatja. Ennek oka, hogy egyfajta recesszív hangulat érzékelhető legalább tíz hónapja, és emiatt sokan visszafogják a termelésüket és átcsoportosításokkal oldják meg a létszámgondjaikat. Egy felpörgő gazdaságban, mint amilyen 2019-es vagy a 2021-esidőszakban volt, akár 200 ezer fős létszámigényről is beszélhetünk - és csak a versenypiac, mert az állami szereplők problémáit mélységében nem ismerjük, arról nem tudok nyilatkozni. Ilyen létszámigényeket a szomszédos országok elszívó hatásával szemben a magyar piacról lehetetlen kiszolgálni.

A beruházások intenzitása az elmúlt időszakban visszaesett, ami mögött jellemzően a magas finanszírozási költségek is jelen vannak, de egy optimális helyzetben az további 20-50 ezer főnyi létszámigényt generálhat éves szinten. Ezen számok ismeretében azt lehet mondani, hogy legalább 100-120 ezer fős létszámmal lehet a jelenlegin felül kalkulálni a következő öt évben.