Nehezen lesz újra vezető a chipgyártásban az USA

Az amerikai cégek által választott chipgyártási megoldások működő modellek voltak egészen a koronavírus okozta válságig, majd az azóta tartó időszakig – ezt többek között az Intel és az AMD bevételei is jól mutatják. Mára azonban az amerikai politikai vezetés is elismerte, hogy az ország bajban van a chipellátást illetően. Az Egyesült Államoknak óriási erőfeszítéseket kell tennie, hogy megismételje a tajvani és dél-koreai gyártók sikerét, akik más utat választottak a félvezetőgyártás terén.

Michael Splinter, az Applied Materials korábbi elnök-vezérigazgatója szerint Tajvan és Dél-Korea általában és konkrétan a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) is úgy érték el jelenlegi státuszukat a félvezetőiparban, hogy pusztán a chipgyártásba fektettek be, míg az amerikai vállalatok a terméktervezésre összpontosítottak.

Az állam is szerepet vállalt a sikerben

Splinter szerint ugyan egyáltalán nem csak az állami szerepvállaláson múlt az ázsiai chipgyártók sikere, ám ettől még nem lehet elvitatni e tényező szerepét. „Kezdetben segítséget kaphattak a kormánytól, jelentős segítséget, de nem ez volt a legfontosabb tényező az iparág fejlődésében” – véli a szakember.

A TSMC-nél (és más ázsiai gyártóknál is) egyszerűen jobb üzleti modellt találtak ki azzal, hogy csak mások számára gyártottak félvezetőket, és nem bajlódtak a saját fejlesztéssel. Ez a kezdeti időkben – az olcsó munkaerővel és a kevesebb szabályozással együtt – azt jelentette, hogy az ázsiai vállalatok sokkal olcsóbban tudtak chipet gyártani, mint azok a gyártók, akik a munkát ezekre a cégekre bízták. A délkelet-ázsiai cégek gyors növekedésbe kezdtek, és később már kutatás-fejlesztésbe fektették a bevételeiket.

A fenti modell okozta, hogy míg a chipek tervezésében és a bonyolult (például a gépi látásra szánt) félvezetők gyártásában máig világvezető az USA, addig a járműipari és a szórakoztatóipari chipek terén a külföldi forrásokról függ az ország.

Az amerikai kormány is érzi a bajt

A Képviselőház február elején fogadta el a CHIPS for America nevezetű törvényt, ami például nagy szerepet játszik abban, hogy az Intel a közelmúltban bejelenthette, hogy 20 milliárd dollárt fektet be egy új chipgyár építésébe az ohiói Licking megyében.

Sreenivas Ramaswamy, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének vezető tanácsadója szerint az ország a gyártási kapacitás kihívásait és a technológiai vezetőszerep visszaszerzését szeretné megoldani. „De talán fel tudjuk használni ezt a lehetőséget néhány hosszabb távú probléma megoldására is, hogy a jövőben ne kelljen ilyen jellegű problémákkal foglalkoznunk” – mondta.

Egyedül nem fog menni

Ez nem olyan kihívás, amellyel az Egyesült Államok teljesen egyedül tud megbirkózni. Elég nyilvánvaló, hogy az ellátási láncnak vannak olyan részei, ahol – ha valóban komolyan gondolja az ország a kapacitásnövelést – az USA-nak szüksége lesz a külföldi vállalatok részvételére egyes eszközök beszerzésében, akár bizonyos anyagok ellátása érdekében.

Az Egyesült Államoknak ezenkívül össze kell hangolnia erőfeszítéseit a szövetséges nemzetekkel, amelyek megteszik saját lépéseiket a félvezetőipar támogatása érdekében. Splinter hozzáteszi, hogy Kína nagymértékben fektet az innovációba, így az Egyesült Államok nem lehet megelégedve azzal, hogy lépéseket tesz vezető pozíciójának megvédésére.

A Samsung, az Intel és a TSMC cégeket célzó kutatás-fejlesztés nagyobb finanszírozása és ösztönzése segíteni fogja a félvezető-kutatást az Egyesült Államokban, azonban az ázsiai cégeket egy másik kontinensre vonzani a kutatás-fejlesztésben igen komoly kihívás lesz – írja az Industry Week.