Magyarország versenyképessége múlik a vállalatok digitalizációján

Az esemény első előadója Dr. Keszte Róbert, a budapesti Continental gyár ügyvezető igazgatója és a magyarországi Continental Csoport országkoordinátora volt. Keszte Róbert kiemelte, hogy csak olyan beruházásokra érdemes költeni, amik az előzetes számítások alapján tényleg megtérülnek. Hozzátette, hogy a digitalizációs fejlesztések egyre gyorsabban térülnek meg, mert egyre inkább hatékony és kiforrott megoldásokkal lehet találkozni.

Keszte Róbert a digitalizáció tanulságait is levonta előadásában. Mint fogalmazott, a digitalizációhoz egy vállalatnak képzett munkatársakra van szüksége, ezért képezni kell a dolgozókat. Példaként felhozta a Continental duális képzését.

Második tanulságként a motivációt említette, míg a a dolgozók digitalizációs feladatok melletti motivációjaként a Continental erre a célra létrehozott bónuszát hozta fel.

Tévedések nélkül nem megy

Keszte Róbert szerint nagyon fontos tanulság, hogy az Ipar 4.0-ás átállásba a tévedések lehetőségét be kell építeni. A Continental számára sem ment zökkenőmentesen a digitalizáció: első körben ötszáznál is több kollaboratív robotot szereztek be a gyártósorokra, ám eleinte nem gondoltak az eszközök pozícióérzékenységére, így az első generációnál ez a probléma sok leállást okozott. A második generációs kobotok már rendelkeznek kamerákkal, így a működésük is hatékonyabb, ez a beruházás második körben térült meg igazán.

A Continental országkoordinátora szerint előbb a régi rendszerek átépítésével kell kezdeni a digitalizációt. Ugyan nem ez a leghatékonyabb beruházás, ám a legjobb tanulótér. Kiemelte még azt is, hogy fontos digitalizálni, mert ennek elmaradása csökkenti a vállalatok versenyképességét.

Izzógyár helyett okosmegoldások

A Tungsram IT-igazgatója, Majtényi Márta arról beszélt, hogy a vállalat több évtizedes alkalmazásokat cserélt le üzemében, ezzel optimalizálták a folyamatokat és rendkívül értékes adatokat gyűjtenek a gyártósorok. Emellett megtörtént a gyártósorok hálózatba kapcsolása is, ahogy Majtényi Márta fogalmazott, a Tungsram az IIoT és az Ipar 4.0 minden területén használ alkalmazásokat.

Az IT-igazgató elmondta, hogy rengeteg munkával jár a régi rendszerek összehangolása a Tungsram új infrastruktúrájával, ám a gyártás hatékonyságának növelése érdekében erre mindenképpen szükség van.

A vállalat arculatáról szólva arról beszélt, hogy a Tungsram már nem egy hagyományos fényforrásgyár, hanem komplex, okos megoldásokat kínál fényforrásokhoz, sőt, az egészségügy, és az okosvárosok-, épületek irányába is elindult.

Kiterjesztett valóság Komáromban

Németh Gábor a Foxconn komáromi gyárának innovációs megoldásairól beszélt. Elmondta, hogy több alegységre osztható a gyárban az innováció, több területen is hasznát veszik, valamint a dolgozókat egy külön tréningcenterben tanítják meg az új megoldásokra.

A Foxconn innovációja nem más, mint a kiterjesztett valóság, aminek segítségével a belső logisztikát, a gyártást és a minőségellenőrzést is hatékonyabbá tették, hiszen a dolgozók valósidejű adatokkal dolgozhatnak, amiket a fejükön hordott eszköz egyből elemez is. Fontos emellett az is, hogy a Foxconn gyárirányító központjában akár külső helyszínről is tudják figyelni a gyár eseményeit.

A Foxconn sokáig kereste a megfelelő eszközt a kiterjesztett valóság alkalmazásához, ezt végül a Microsoft HoloLens 2 nevű hardvere jelentette számára. Az eseményen azt is megtudtuk, hogy a dolgozók pozitívan állnak az újításhoz, nem furcsa számukra a szemüveg egész napos viselete.

Komoly fejlődés az elmúlt években

A Com-Forth Kft. részéről Bóna Péter és Sós András arról beszéltek, hogyan viszonyul az ipar a felhőalapú adatgyűjtéshez Magyarországon. Talán nem meglepő, hogy eleinte értetlenül álltak a kérdéshez a vállalatok, a vezetők szkeptikusak voltak, sőt, a megszólalók szerint egyenesen „evangelizálni kellett” a szolgáltatást.

A felhőrendszerek piaca azonban sokat fejlődött hazánkban az elmúlt években, a szolgáltatók és az ipar hozzáállásán is megfigyelhető ez a változás. A Microsoft például sok eszközt gyártott azért, hogy eladhatóbb legyen a felhő.