Így érdemes belevágni a digitalizációba

Mielőtt bármilyen rendszerfejlesztési programba belefogunk, fontos megérteni, honnan indulunk. A jelenlegi rendszerek alapos és őszinte kiértékelése minden digitális fejlesztés sarokköve. A meglévő rendszerek erősségein és hátrányain kívül arra is ki kell térni, hol lehetne új technológiákat bevezetve előnyre szert tenni. Hardvert, szoftvert, folyamatokat és az emberi tényezőt egyaránt számba kell venni.

Vegyük számba a következőket:

1. A jelenlegi rendszereink teljesítik a modern gyártás elvárásait? Rugalmasak, skálázhatók, integrálhatók új technológiák?
2. Analizáljuk a munkafolyamot, ami a jelenlegi rendszereink mellett megvalósul. Keressünk szűk keresztmetszeteket, redundanciákat és olyan folyamatokat, amelyeket gördülékenyebbé lehetne tenni.
3. Vizsgáljuk meg, jelenleg hogyan gyűjtünk, tárolunk és használunk fel adatokat. Az értékes adatokkal megfelelően bánunk, megfelelően kiaknázzuk őket, vagy hátráltat ebben a jelenlegi rendszerünk?

Az auditok adataival a kezünkben feltárulnak a hatékonyságot gátló tényezők, amelyek pénzt és időt emésztenek fel. Probléma lehet a rendszerek lassú reagálása, a sok leállás, valamint a valós idejű analízisek és a távoli rendszerellenőrzés fennakadása, a kibertámadásoknak és üzemzavaroknak való kitettségről nem is beszélve. Az rendszerek felülvizsgálatát ezen támpontok szerint érdemes végezni:

• hardverek életkora, teljesítménye
• szoftverek frissítésének, támogatásának elérhetősége
• jövőbeli integráció lehetősége
• felhasználói visszajelzések
• karbantartási költségek.

Világos célok kitűzése

Tiszta, egyértelmű célok megfogalmazásával érhetők csak el kézzelfogható eredmények, amelyek előre fogják vinni a vállalatot, és segítenek megvalósítani a hosszú távú elképzeléseket. Legyen szó költségcsökkentésről, hatékonyságnövelésről vagy termékminőség-javításról, minden lépésnek konkrétnak és mérhetőnek kell lenni. Ahelyett például, hogy „javítsuk a termelést”, érdemes olyasmit kitűzni, hogy „rövidítsük 20 százalékkal a normaidőket a következő két évben”. Kevés azonban a jelenlegi szükségletekkel számolni, a jövő ipari trendjeit és a növekedésünket is be kell jósolni. Ilyenek például a Dolgok Internete (IoT), a mesterséges intelligencia (MI), és még számos innováció. Fontos a vállalat minden területét górcső alá venni a gyártócsarnoktól az igazgatótanács üléseinek helyéig. A szoros együttműködés egy cég részlegei között segít sokféle perspektívából látni a problémákat, és megkönnyíti a változtatások menedzselését. Végezetül fontos jól dokumentálni minden újító szándékú beavatkozást a vállalat életébe, és ezeket megosztani minden érintettel a cégen belül és kívül.

Szoftveres átmenet a gyártásban

Most, hogy alaposan megértettük a jelenlegi rendszerünket és egyértelmű célokat fogalmaztunk meg, a következő lépés a modern gyáripari rendszerekre történő átállás tervezése. A digitális fordulathoz szükséges lépések a következők:

1. Egy reális átállási időterv készítése, amely magában foglalja a partnerválasztás, a betanítási folyamatok és az élesítés határidejeit.
2. Költségvetés meghatározása – határoljuk körül a szükséges befektetéseket (hardver, szoftver, betanítás, leállással kapcsolatos pénzveszteség).
3. Állapítsuk meg a technikai és emberi erőforrásigényt, számolva a saját csapatok felállításával és a külső partnerekkel, tanácsadókkal.
4. Közvetlen kapcsolatot kell létesíteni a cégvezetőkkel, tulajdonosokkal, részvényesekkel, menedzserekkel, munkavállalókkal, külső partnerekkel, és informálni kell őket az egész fejlesztési folyamatról. A partnerek megválasztása különösen fontos, és érdemes egyéb szolgáltatásaikat is igénybe venni, nem csak a nyers technológiát, amit kínálnak.

El kell fogadni, hogy a legjobb tervezés ellenére is felléphetnek váratlan problémák, amiket hatékonyan el kell hárítani. Az új technológiák nagy léptékű bevezetése előtt érdemes kicsiben tesztelni, pilot programokat indítani.

Adatmigráció és tréningek

A modern gyáripari technológiákra történő átváltás sokrétű probléma. A legfontosabb kérdések közé tartozik ezzel kapcsolatban az adatmigráció és a munkaerő továbbképzésének lebonyolítása. Az adatok a modern gyártás legalapvetőbb elemei, ezek hatékony átszállítása az új rendszerekbe életbevágó. Az adatmigrációhoz először is „meg kell tisztítani” az adathalmazt, lényegében meg kell szabadítani a redundanciáktól és az elavult információktól, és ellenőrizni kell a tartalom pontosságát. Itt is fontos hangsúlyozni a kis léptékű tesztelést, mielőtt a teljes adathalmazzal kísérleteznénk. Az átemelni kívánt adatoknak meg kell határozni a pontos helyét az új rendszerben, hogy követhetők és hozzáférhetők legyenek. A migráció előtt ajánlott biztonsági mentést végezni.

Még nem végeztünk

Egy új gyáripari rendszer sikeres munkába állítása után nem dőlhetünk hátra. Ebben a fázisban a folyamatos visszacsatolás és finomhangolás következik annak érdekében, hogy a rendszer ne csak teljesítse a kezdeti elvárásokat, hanem képes legyen fejlődni és javulni az idő elteltével. A felhasználói visszajelzések alapján meghozott fejlesztési döntések aranyat érnek. Összességében a modern gyártási környezet meghonosítása a vállalatnál kihívásokkal teli, de megéri, és több önmagánál – a digitális korszakba lépve a gyáripari szereplők működésének teljes átformálását jelenti – írja a Manufacturing Tomorrow.