Az Ipar 4.0 sikeréhez az emberek is elengedhetetlenek

Az elmúlt évtizedben az Ipar 4.0 fogalma egybefonódott a különféle digitális technológiáknak már létező ipari folyamatokba történő beágyazásával. Ebbe beletartoznak a gyarapodó számú, hirtelen népszerűségre törő technológiák, mint a blokklánc, a metaverzum, a „big data”, a robotika, legutóbb pedig a mesterséges intelligencia. Azonban akármilyen érdekessé is válnak ezek a digitális megoldások, a vállalatoknak nem szabad szem elől téveszteniük működésük alapvető elemeit. A technológia fejlettségétől függetlenül változó mértékben mindig szükség lesz az azt működtető emberekre.

Az EFESO menedzsment-tanácsadócég és a Solvace szoftvercég kutatása során számos ipari vezető személy beszélt az Ipar 4.0 felhasználásáról. Minden alkalommal egy kérdés merült fel, miután végeztek a gyárak átalakításának és az adatkezelés témakörével: „Mi lesz az emberekkel?” A válaszok alapján a kutatást végző cégek arra jutottak, hogy az Ipar 4.0 hatékony felhasználása az együttműködéseken múlik. Ide tartoznak a főnökök, akiknek az alkalmazottakkal kell együtt dolgozniuk a változások érdekében, valamint a robotoknak sem szabad az emberek helyettesítőjévé válniuk, hanem együttműködve kell segíteniük őket.

A legtöbb megkérdezett vállalat azt állította, hogy nagyjából félúton járnak a digitális transzformációban, vagyis a technológiákat már beépítették, és nemcsak azok szélesebb körben való alkalmazására állnak készen, hanem a tempó gyorsítására is. Bár a digitális megoldások széles körű alkalmazása nem lesz könnyű feladat, a vele járó hatékonyságnövekedés miatt a cégek többsége gyorsan halad előre.

Ugyanakkor az út felét is nehéz elérni, hiszen a megkérdezett vállalatok 81 százaléka mondta azt, hogy nehézségeket okozott az átalakulás, míg majdnem ötödüknek nem is sikerült elérni a kitűzött célt. A kudarcot vallottak 67 százaléka állítja, hogy a problémát a változások kezelése okozza, valamint a tapasztalt, kialakult hozzáállással rendelkező alkalmazottak meggyőzése egy új technológiával kapcsolatban.

Az emberi szempontok alapvető fontosságúak

„Herkulesi feladat, de nem leküzdhetetlen” – mondták a kutatók. Hozzátették, hogy az ipar alapja a digitalizációra való készen állás. Ehhez azonban olyan kultúrára van szükség, ami az innovációt helyezi előtérbe, és nem akad fenn a cél felé tartó út közbeni botlásokon. Emlékeztetnek, hogy a digitális váltás nemcsak technológiai, hanem emberi törekvés is. Az emberek segítéséről, támogatásáról szól, amit jól eltalált tempónak és tiszta jövőképnek kell kísérnie. Az intenzitást és a változások mértékét a vezetőknek kell megszabniuk - állítják.

A vezetőknek egyértelműen tudniuk kell, hogy mit akarnak fejleszteni az Ipar 4.0 alkalmazásával, ugyanis nem a hívószavakra kell hallgatniuk, és a dolgozóknak sem szabad kárt okozniuk azzal, hogy robotokkal helyettesítik őket. A cél, hogy a napi feladatok szerkezetének javításával az emberi munkaerő termelékenységét növeljék a digitális megoldások. Ám ezt nem lehet a vezetői rétegből ráerőltetni az alkalmazottakra, ugyanis az eredményességhez utóbbiaknak is részt kell venniük az átalakításokban és formálniuk kell azokat. Ez azt jelenti, hogy a folyamatoknak kevésbé kontrolláltan kéne működniük, valamint módokat kell keresni a dolgozók lehetőségeinek bővítésére – jegyzi meg a jelentés.

Elkerülhetetlenek a továbbképzések

Ezeken kívül minden megkérdezett kiemelte, hogy a digitális transzformáció nem mehet végbe az alkalmazottak átképzése nélkül. Az építőipar számára alapanyagokat és szolgáltatásokat tervező, gyártó és forgalmazó Saint-Gobain külön kiemelte, hogy lényegtelen, mennyire digitalizálódik egy vállalat, az emberi tényezőt akkor sem lehet elhanyagolni.

A vállalat Ipar 4.0-s átalakulását vezető automatizációs mérnök, Kyle Tansill elmondta, hogy a cég eszközeinek kismértékű szabványosítása miatt az automatizáció és a konnektivitás felé fordultak. Azonban miután beruháztak a sok érdekfeszítő eszközbe, senki nem tudta, mit kéne kezdeni velük. A szakadék áthidalása miatt ellátták az alkalmazottaikat az alapvető automatizációs ismeretekkel, valamint befektettek az automatizációs infrastruktúrába is. Ennek eredményeként a Saint-Gobain gépeinek többsége valamilyen modern munkamódszert és konnektivitási formát használ, de a legfontosabb, hogy a létesítményeiben olyan emberek dolgoznak, akik tisztában vannak az automatizációval.

Muszáj partnerekre támaszkodni

Azonban ezt sokkal nehezebb lehet kivitelezni, mint az elsőre tűnik, ha már hosszú ideje hierarchikus rendszerben működik egy vállalat. Ilyenkor egy külső szemszög sokat segíthet, ahogy az a svéd bányászati és fémipari multinacionális vállalatnál, a Svandiknál is történt. Ennél a cégnél egy teljes arculatváltás ment végbe, aminek a digitalizáció volt a mozgatórugója. A vállalat gyártásért és az Ipar 4.0-ért felelős vezetője, Adriano Leone Osti elmondta, hogy a cég biztos volt a digitalizációban a „költségek csökkentésének és a hatékonyság növelésének érdekében”, ugyanakkor nem tudták, hol kezdjék a folyamatot.

A szakember két tanácsot adott a hasonló cipőben járóknak. Először is fontos, hogy a cégnek legyenek partnerei, ugyanis a jó partnercégek segíthetnek a digitalizáció könnyebb véghezvitelében. Hozzátette, hogy a sikeres projektek azok közül kerülnek ki, akik jól választanak partnereket és képesek együttműködésre bírni őket. A második tanács is rájuk épít, hiszen a partnerek segíthetnek egy jó menedzsmentrendszer megtalálásában és elindításában. Ezzel a cégek figyelemmel követhetnek minden szükséges információt és kiszűrhetik a feleslegeseket, így tiszta képet kaphatnak arról, hogy mit kell tenniük – írja a Consultancy.uk.