A változást érdemes lehetőségként megközelíteni

– Milyen folyamatokat érzékelnek a piacon és milyen a kapacitáskihasználtságuk?

– A japán központtal működő FANUC havi robotgyártó kapacitása havonta 7200 darab, összességében 355 ezer különböző terméket tudnak gyártani évente. Ebben a mennyiségben már minden termék, többek között a CNC vezérlések és a szervomotorok is beletartoznak. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben enyhén meghaladja a keresletet. Remélhetőleg most egy hullámvölgyben vagyunk, ahonnan nemsokára elindul az emelkedés. Az autóiparban jelenleg zajlik egy átrendeződés, ami miatt elég nagy a bizonytalanság. Az ipari automatizálást igénylő beruházások döntési pályára kerültek, kivárnak a cégek. Nagyon sok függő rendelésünk van, mert a megrendelő nem látja, hogy a saját partnerei merre mozdulnak el a következő időszakban. Igaz, hogy az autóiparban látható átrendeződés miatt nagyon sok beruházási döntést szüneteltetnek, de szerencsére ott még nem tartunk, hogy teljesen lemondtak volna a tervekről.

– A beszállítói láncban ezek a hatások milyen szintig érződnek?

– Van némi visszaesés az autógyáraknál Nyugat-Európában, ami bizonytalanságot okoz az egész beszállítói láncban. Mindenki a költségoptimalizálás irányába mozdul el, ez a trend kedvez a robotizálásnak és az automatizálásnak. Minderre hatással van, hogy plusz beruházásokat kell vállalniuk a cégeknek, miközben az elmúlt évben nincsenek olyan szintű gyártási kényszer alatt a vállalatok, mint korábban. Ez a lassulás egyébként nem is feltétlenül probléma, mert a csendesebb időszakot lehet arra használni, hogy egy kicsit rendezzék a soraikat a cégek. Ezzel mi is így vagyunk. Az elmúlt években mindenki rekorderedményekről számolt be, de nemcsak az autóiparban, hanem az elektronikában és az általános háztartási eszközök területén is. A mostani nyugodtabb viszonyok között kicsit magunkkal is tudunk foglalkozni, szervezettebbé tehetjük a céget. Tréningeket tarthatunk a kollégáknak és felkészülhetünk egy újabb növekedési periódusra. Ettől még hozzuk a tavalyi évet, de nem két számjegyű a növekedés, úgy, mint a megelőző időszakban.

– Milyen eredményre számítanak a jelenlegi pénzügyi évben?

– Japán cég lévén a 2019-es pénzügyi évet 2020 március végén zárjuk, ebben az időszakban a 2018-as pénzügyi év főbb számait ismételjük meg. Az éves forgalmunk akkor majdnem elérte a 6 milliárd forintot, ezt most még enyhén meg is haladhatjuk. A bevételünk tíz évvel ezelőtt még 500 millió forint volt éves szinten, az elmúlt évtizedben gyakorlatilag tizenkétszereztük a társaság árbevételét Magyarországon. Ez annak köszönhető, hogy nagyon sok cég aktívan foglalkozik az ipari automatizálással és igényük van az ilyen típusú fejlesztésekre. Persze tíz évvel ezelőtt az élőmunka költsége jóval alacsonyabb volt és az elérhetősége is magasabb volt, mint manapság. A hosszútávú versenyképesség megtartása érdekében a bérköltségek emelkedése miatt egyre többen döntenek az automatizálás mellett. Arra már sem a multinacionális cégek, sem a kis és középvállalkozások nem számíthatnak, hogy az olcsó munkaerő megoldja majd a problémáikat.

– A 2020-as pénzügyi évben mire számítanak Magyarországon?

– Mindig is óvatosan állítottuk össze a költségvetést. A 2020-ast ebben az időszakban készítjük. Vannak olyan üzletágak, például kimondottan a robotika, amely tovább növekedhet, de vannak olyan célgépeink, például a fröccsöntő és a megmunkáló képek, illetve a huzalszikrák, amelyek az uniós források szűkülése miatt kisebb forgalmat mutathatnak majd. Összességében nagyjából olyan teljesítményre lehet számítani mint 2019-ben. A bevétel emelkedésével inkább 2021-től lehet kalkulálni, a hazai piac 2022-ben még inkább élénkülhet várakozásink szerint. A 2008-as válság idején is az látszott, hogy már 2007 elején megindult a lassulás, de nagyjából 2010-től talált magára a piac. Az egy intenzív két és fél éves válság volt, ehhez képest a mostani nagyon más. Nincs hitelválság, hanem egy környezettudatos átszerveződés zajlik az autógyártás területén. Pont emiatt idén már olyan projektjeink is elindultak, amelyek nagyon pozitívvá teszik a jövőképet. Az elektromos autózással kapcsolatban Győrben és Gödhöz köthetően is voltak beruházásaink. A partnereinknek az autóipari átalakulás rengeteg lehetőséget is hordoz magában. A változást érdemes lehetőségként megközelíteni.

– A hazai FANUC árbevételéből mennyi az autóipari és milyen részt tesznek ki a többi ágazatok?

– Magyarország szerencsére nem annyira kitett az autóiparnak, mint például Szlovákia. Így is a megrendeléseink hatvan-hetven százaléka az autóiparhoz kötődik. Emellett az építőiparban, a tégla és cserépgyártásban, az élelmiszeriparban a konzervgyártás és egyéb termékek csomagolása, palettázás területén, az elektronikai iparban és az általános gépgyártásban ugyanúgy vannak fontos megrendelőink. A FANUC-nak talán az a legnagyobb előnye, mind Magyarországon mind globálisan, hogy rendkívül diverzifikált a megrendelői körünk. Számos eszköz található a termékpalettánkon, így, ha a robot-megrendelések visszaesnek, akkor például a fröccsöntés, vagy a megmunkáló gépek piaca lendülhet fel. Ezek a folyamtok szépen kiegyensúlyozzák a gazdasági ciklus hullámvölgyeit. A fröccsöntés területén jellemzően elektronikai és autóipari cégek a megrendelőink, de a megmunkáló központok és huzalszikra tekintetében is domináns az autóipar. A robottechnika teljesen általánosan bevethető ipari megoldás, pakolni, festeni, hegeszteni, csomagolni vagy bármi mást el lehet végeztetni egy robottal. Legutóbb például egy asztalos cég jelentkezett, ahol a pakolásban és a csomagolásban vetik be a robottechnológiát.

– Így lassan már a beszállítói lánc alsóbb szintjein is hétköznapi lesz a robotizáció?

– Teljes mértékben, számos olyan cég is robotizálási beruházást hajt végre, amelyeknél néhány éve ez még szóba sem került volna. A folyamat nagyjából három éve gyorsult fel rendkívüli mértékben. 2010-ben még elképzelhetetlen lett volna, hogy a nagy autógyártókon és a közvetlen beszállítóikon kívül más is vásároljon robotokat Magyarországon. Ma pedig már olyan, családi vállalkozásoknak tekinthető cégek is fejlesztenek ezen a területen, ahol csupán három-négy alkalmazott dolgozik. A legkisebb településeken is alig találnak már munkatársakat a vállalkozások, ez egy demográfiai átalakulás a keleti és a déli régióban. Sokan inkább elköltöznek, még országon belül is, ha könnyebb vagy jobban fizető munkát találnak. Békéscsaba vagy Szolnok környékén a kisebb településeken már nagyon nehéz olyan szakembert találni, aki jó hegesztő vagy esztergályos.

– A FANUC megrendelői, hogyan oszlanak el az országon belül?

– Sokan azt gondolják, hogy Magyarország nyugat-kelet alapon osztható ketté, de munkaerőpiaci szempontból az észak-dél eltérések sokkal markánsabban. Az M3-as, az M1-es, az M5-ös vagy az M7-es autópályák környéke számos lehetőséget kínál, de nyilván a legkoncentráltabban Budapest környékéről és az északnyugati régióból kapunk megrendeléseket. A hazai robotizációs beruházásokra hatással vannak a globális munkaerőpiaci trendek is. Korábban nagyon sok cég azért ment Kínába, mert ott olcsó a munkaerő. A robotizáció és az automatizáció terjedésével viszont nagyon sok gyártást visszahoznak Európában.

– Nincs már olyan régió a világban, ahol akár a kínainál olcsóbb munkaerővel lehetne dolgoztatni?

– A cégek visszatelepülésének alapvetően infrastrukturális okai vannak, de ettől függetlenül látszik, hogy a következő feltörekvő régió Afrika lesz. Ott egyébként eleve nagyon sok a kínai befektetés. Tíz-húsz éves távlatban nem valószínű, hogy pusztán költségmegtakarítás miatt kontinensekkel odébb viszik a termelést a felhasználástól. A technológiai fejlődés következtében nem lesz jelentős költségeltérés a németországi, a magyarországi vagy éppen a kínai gyártás között, ez persze a hosszútávú jövő. A gyártás költségei kiegyenlítődnek globálisan. A villamosenergiát a legtöbb cég napelemekkel magának állíthatja majd elő és mivel a robottechnikai, illetve automatizációs eszközök nagyjából ugyanannyiba kerülnek majd mindenhol a világon, a gyártási költségek közt nem lesznek markáns eltérések. Sokkal fontosabbá válik az, hogy a logisztikai költségeken és az azzal járó kibocsátáson takarékoskodjanak a cégek, ez pedig az európai gyártás erősíti majd. Jó pár olyan cég, amelyik kihelyezett gyártással rendelkezett az autóipar vagy a repülőgép gyártás területén, szép lassan visszahozhatja a termelését Európában vagy az Egyesült Államokban. A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborús feszültség egyik fő kulcskérdése pont ez, és arra sarkallja a cégeket, hogy mindenhol helyben termelik meg az ott szükséges eszközöket.

– Magyarországot ez hosszútávon mennyire érintheti hátrányosan?

– Érintheti úgy is, hogy a német vállalatok egy része hazaviszi a termelést, de az egységes uniós piac előnyeit Magyarország ki tudja használni. Egyelőre azok a cégek visznek haza Németországba termelést, ahol gyártásracionalizálási folyamatok zajlanak, de ez többnyire azzal jár, hogy a termelésnek csak egy részét viszi ki az országból, más területen pedig behoznak gyártósorokat. Olyan is előfordulhat, hogy már nem éri meg Kínában legyártani valamit az olcsóbb munkaerővel és elszállítani a közép-kelet-európai régió autógyáraiba, hanem egyszerűbb itt egy automatizált gyártósoron előállítani az adott alkatrészt. Az automatizációs beruházásokat a beszállítók termelési kényszere is elősegíti.