Ez történt az ötödik héten a járműiparban

Forintmizéria
Míg a török jegybanki kamatemelés enyhítette a forintra nehezedő nyomást, a Fed havi kötvényvásárlási keretösszegének csökkentéséről tett bejelentést követően erősödött a dollár, gyengült az euró és a forint. A héten hullámzó volt az árfolyam, de alig erősödött 310 alá, míg aztán péntek délelőtt a kormányfői interjú nyomán átlépte a 312,5 forintos határt. Orbán szerint nem a magyar gazdaság problémáit jelzi az elmúlt napok forintgyengülése. Még a hét közepén áttörte a 308-as ellenállást a forint, így megnyílt az út a következő ellenállásokig. Az első megállót a 316-os lokális csúcsok, majd a 324-es történelmi csúcs jelenti. Utóbbi szintet erősíti a legutóbbi esés 161,8 százalékos Fibonacci szintje is. Ha ezt a szintet is sikerül meghaladni az árfolyamnak, akkor a Fibonacci kiterjesztések alapján a következő megállót a 346-os szint jelenti. A mostani gyengülés masszívabbnak tűnik, ami igazolhatja azt az elemzői véleményt, hogy hosszabb távon is a 300-310 fölötti euróra kell berendezkednie a magyar gazdaság szereplőinek. A gyenge forintnak kedvez, hogy sok szakértő kitért arra, hogy az MNB szerint Magyarország el tudja viselni akár a 330 forintos euróárfolyamot is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa figyelemmel kíséri a piacokat, és számol velük, amikor dönt az alapkamatról – mondta Pleschinger Gyula, a testület tagja. A monetáris tanácsnak nincs célszáma a forint árfolyamára, és csak abból a szempontból vizsgálja a változásokat, hogy azok hogyan hatnak az inflációra.

Bankok
Az MNB kamatvágás lehetséges végét több szakértő 2,5 százaléknál látja, de van aki szerint akár 2 százalékig is csökkenhet az alapkamat (Danske Bank). Nem vonul ki mégsem a magyar piacról a belga KBC. A Handelsblatt a Bankok fordulatot remélnek című kelet-európai összeállításában arról írt, hogy a Bayern LB - az MKB tulajdonosa - mellett a Budapest Bankot tulajdonló amerikai General Electric és a belga KBC is eladná magyarországi bankját, az osztrák Erste Bank és a Raiffeisen viszont nem akar kivonulni. A K&H Bank magyarországi vezérigazgatója megerősítette: a KBC nem vonul ki Magyarországról a kedvezőtlen profitkilátások ellenére, ezt a lehetőséget a bank teljesen kizárta. Közben új, iráni-magyar bank alakult. Az evobank egyik tulajdonosa a járműiparban is érdekelt evopro, amelynek egy másik üzletága épp a héten adott újabb adalékokat tervezett elektromos buszáról.

Ipari termelői árak
2013 decemberében a belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Éves szinten az árak 0,7 százalékkal magasabbak voltak, mint 2012-ben, ezen belül a gyógyszergyártás és az élelmiszeripar árai nőttek a legnagyobb mértékben, míg a legjelentősebben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás és az energiaszektor árai csökkentek. 2013 decemberében az ipar belföldi értékesítés árai 0,5 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipari ágazatok árai 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (3,7%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (1,2%), valamint a textil- és bőriparban és a vegyi anyag, termék gyártásában (0,6–0,6%) lettek magasabbak az árak. Nagyobb mértékben csökkentek az árak a járműgyártás (2,0%), a villamos berendezés gyártás (1,1%), továbbá az élelmiszeripar és az egyéb feldolgozóipar és javítás (0,5–0,5%) területein. A feldolgozóipar többi ágazatában -0,4 százalék és +0,4 százalék közötti árváltozást figyeltünk meg 2013 novemberéhez képest. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 0,5, a feldolgozóipari árak 0,4 százalékkal növekedtek 2013 decemberében az előző havihoz képest. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (2,4%), a kohászat, fémfeldolgozásban (1,2%), az élelmiszeriparban, a számítógép, elektronikai, optikai termék és a gép, gépi berendezés gyártásában (mindhárom esetében 1,0%) emelkedtek jelentősebben az árak.

Eurózóna
Olyan időket élünk, amikor a kormányoknak és jegybankoknak nagyon szorosan együtt kell működni, össze kell fogni – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank által rendezett Lámfalussy-konferencián Budapesten. Matolcsy György megnyitó beszédében kiemelte: az Európai Unió összes tagállamának végső soron kötelező lesz belépni az eurózónába, bevezetni az eurót, azonban meg kell fontolni, mikor kell ezt megtenni. Napjainkban a kormányoknak és a központi bankoknak együtt kell működni, Magyarországon a kormány és a jegybank új vezetése “kéz a kézben” együtt dolgoznak – emelte ki a jegybank elnöke.

Optimizmus
A saját cégük helyzetét és a gazdasági kilátásokat illetően is nőtt az elmúlt évben a Magyarországon működő vállalatok pénzügyi vezetőinek optimizmusa, ennek ellenére az ország még mindig a legpesszimistábbak közé tartozik a régióban - állapítja meg a Deloitte Magyarország. A magyar vállatok számára továbbra is a változó jogszabályi környezet és az adózással kapcsolatos kérdések jelentik a legnagyobb kihívást.

OECD
Az OECD nem osztja az optimizmust, jelentése szerint aggasztóan alacsony a magyar növekedési potenciál. A csoport legfrissebb előrejelzésében változatlanul hagyta novemberi becslését, amely szerint idén 2 százalékkal, 2015-ben 1,7 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP). A szervezet szerint ugyanakkor továbbra is gyenge a növekedési potenciál Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitelprogram iránt erős a kereslet, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ez új hitelek felvételét jelenti vagy a meglévő hitelek kiváltását. A hitelezést továbbra is hátráltatja a bankok rossz jövedelmezősége és a nem teljesítő hitelek magas aránya. Az OECD javasolta többek között, hogy fokozatosan csökkentsék a különadókat, ehelyett hagyatkozzanak olyan, növekedés- és környezetbarát forrásokra, mint az ingatlanadó és az energiafogyasztás adója. Tegyenek olyan lépéseket, amelyekkel egyértelműen csökkenő pályára állíthatják az államadósságot, szélesítsék a költségvetési tanács hatáskörét, ugyanakkor vizsgálják felül a testületnek a költségvetési törvény elfogadásával kapcsolatos vétójogát.

Magyar autók
Az Audi Hungaria 2013-ban ünnepelte húszéves jubileumát: az ünnepségsorozat egyik állomása az 500 ezredik Audi TT legyártása volt. Cikkünkben Les Zoltán, a vállalat járműszereldei vezetője elevenítette fel emlékeit a kezdetektől napjainkig. Vezettük az új szentgotthárdi dízelmotorral felszerelt ráncfelvarrott Opel Merivát és teszteltük a szerintünk jelenleg legszebb hazai gyártású kocsit, a Mercedes-Benz CLA-t.

A kecskeméti CLA Budapesten

Járműipar
Az elmúlt hét legfontosabb járműipari híre, hogy stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány a Delphi-vel. A stratégiai együttműködési megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Jámbor Zoltán, a járműipari beszállító magyarországi vezetője írta alá január 30-án. Sorrendben ez a 38. stratégiai együttműködési megállapodás, amelyet nagyvállalatok és a kormány kötnek közösen. Varga Mihály a helyszínen hangsúlyozta: Magyarország fejlődésének kulcsa a magas hozzáadott értékű termékeikkel globális sikereket is elérni képes vállalatok integrálása a magyar gazdaságba. Ehhez elengedhetetlen az együttműködés a kormány és a cégek között.

Varga Mihály miniszter

Az elmúlt héten hírt adtunk az erdőteleki SBS 600 millió forintos beruházásáról. Ismertettük a horvátországi Rimac szupersportkocsiját, amely elektromos árammal képes 300 kilométer/órás sebességgel száguldani. Wilfried Gepp vezérigazgatót az OMV eredményeiről és az üzemanyagok jövőjéről faggattuk. A Bosch vezérigazgatóját, Javier Gonzalez Pareját arról kérdeztük, hogyan értékeli a 2013-as évet, de azt is megtudtuk, hogy ki lehet a cég beszállítója. Az LuK Savariánál megkezdte munkáját a 2100. dolgozó. ContiTech néven folytatja működését a nyíregyházi légrugógyár, az eddig Phoenix Légrugó Technológia Kft. néven üzemelő gyár 2004 novemberében olvadt be a világ legnagyobb autóipari beszállítója, a Continental ContiTech-divíziójába. Bemutattuk az ország egyik legjelentősebb acélipari szolgáltatóját, a gönyűi Ib Andresent.