Amíg mindenki az elektromos kocsikra figyel, szép csendben terjed a 48 voltos technológia

A szén-dioxid kibocsátás csökkentése és az üzemanyag-hatékony dízelmotorok csökkenő eladásai érdekében a Frankfurti Autószalonon több gyártó is rávilágított arra, hogy az elektromos autók valószínűleg túl lassan terjednek el ahhoz, hogy egyedül oldják meg az említett problémákat. Még szerencse, hogy jónéhány beszállító, például a Valeo és a Delphi máris megoldást kínáltak a megfizethető 48 voltos hibrid autók formájában.

Ezek a hibridek anélkül biztosítanak plusz villamos energiát a benzines modellekhez, hogy azokat költségesen újra kelljen tervezni. Alkalmazásukat egyre több gyártó kezdi meg, például a Volkswagen, a PSA, a Mercedes-Benz vagy a Volvo.

Elemzők szerint a dízel hanyatlása teremtette meg a lehetőséget a tömeges elektrifikációra. Bár a dízelautók szennyezésének problémája a Volkswagen botrányának köszönhetően egy csapásra híressé vált, az Európai Unió célkitűzéseinek teljesítése korántsem lesz ilyen gyors.

Ebben a folyamatban lehet a gyártók, a beszállítók és a döntéshozók segítségére a 48 voltos technológia. A Volvo - mely korábban már bejelentette, 2019-től csak elektromos meghajtást fejleszt - egyenesen úgy véli, a 48 voltos technológiával megspékelt benzinmotorok a dízelek alternatívái lehetnek.

A svédek után a PSA hozzáállása is megváltozott, hiszen a franciák korábban nem látták szükségesnek a 48 voltos hibrideket, most viszont a dízelautók eladásainak vártnál gyorsabb visszaesése miatt máris a modellpalettára való beemelésüket fontolgatják.

De miért jobb a 48 volt?

A hagyományos autók 12 voltos elektródáinak megnégyszerezésével az indítómotor több energiát ad a hajtásláncnak, amit ha kiegészítenek a belsőégésű motorral, az autógyártók anélkül tervezhetik át a benzines modelleket hibridekké, hogy a járművek szerkezetét és a gyári szerelési folyamatokat komolyabban át kelljen alakítani.

A motor átszerelése jelentős nyomatéknövekedést eredményez, sőt a fékezési energiával újra lehet tölteni az akkumulátort. További pluszpontot jelent a lágy hibrideknek, hogy a hagyományos hibridekhez képest kisebb és olcsóbb akkumulátorokra van szükségük. A gyártási költségek szempontjából is pozitív a kép, hiszen a 48 voltos megoldás előállítása nem drágább, mint a drága károsanyagkezelő rendszerekkel szerelt dízeleké.

Az Evercore ISI elemzői mindezek alapján arra számítanak, hogy ezekből a 48 voltos változatokból 2020-ban már több fogy majd, mint a hagyományos hibridekből, ideértve a plug-in-hibrideket is, amiket kábellel lehet tölteni.

Hogy milyen gyorsan terjed a műszaki megoldás, jól mutatja, hogy a Mercedes az S-osztály luxusautóján mutatta be technológiáját a Frankfurti Autószalonon, a Volkswagen következő Golf modellje lesz 48 voltos, Renault a Continentallal együtt a Scenic és a Megane autókat szerelte fel, rajtuk kívül pedig a Nissan és a Hyundai is tömeggyártásban alkalmazza a technológiát.

Az európai törekvések szerint 2021-re a jelenlegi 130-ról kilométerenként 95 grammra kell leszorítani az egy autó által kibocsátott átlagos szén-dioxid mennyiségét, továbbá kihívás, hogy a laboratóriumi teszteken túl a valós körülmények közötti méréseken is megfeleljenek az autók a követelményeknek.

Az ösztönzések ellenére sem az akkumulátortechnológia, sem a töltési infrastruktúra nem áll készen az elektromos autók tömeges megjelenésére, ám a 48 voltos hibridek szerencsére áthidalhatják ezt a fejlesztési időszakot.

Természetesen a beszállítók is igyekeznek minél nagyobb szeletet magukénak tudni a felívelő 48 voltos trendből. A Valeo, a Continental, a Delphi és a Schaeffler is jól pozícionálták magukat a lágy hibridek világában, azonban nyilvánvaló, hogy negyedszázados hibrid beruházásaikkal a japánok is nagyon versenyképes szereplőknek számítanak.