A kevesebb is sok: szigorította levegőminőségi irányelvét a WHO
Fotó: Pixabay
Frissítette Globális Levegőminőségi Irányelvét az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az új bizonyítékok alapján a részben közlekedésből származó légszennyező anyagok egészségre még nem veszélyes szintet jelölő határértékeinek többségét lefele módosították.
A légszennyezés minden évben 7 millió idő előtti elhalálozáshoz és több millió egészséges év elvesztéséhez vezet. Gyermekeknél a légszennyező anyagok légzőszervi megbetegedéseket, illetve az asztmás tünetek súlyosbodását okozzák, míg felnőtteknél stroke és iszkémiás szívbetegség által vezetnek a leggyakrabban korai elhalálozáshoz. Továbbá a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy többek között cukorbetegég és neurodegeneratív betegségek is a légszennyezéshez köthetőek lehetnek.
A WHO legutóbb 2005-ben frissítette irányelvét, amiben ezúttal hat légszennyező anyag ajánlott határértékeit változtatták meg. Ezek a szilárd részecskék, az ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, valamint a karbon-monoxid. A WHO, új irányelvet kísérő közleménye szerint ezeknek, az úgynevezett klasszikus légszennyezőknek a kibocsátását korlátozó intézkedések más káros anyagok emisszióját is befolyásolják.
Az új irányelvben a PM2,5 szilárd részecskék esetében például a 24 órás kitettség limitje 25-ről 15 mikrogramm/köbméterre csökkent, míg az egész évi értéké megfeleződött, így most 5 mikrogramm/köbméter. A PM10-nél a 24 órás érték 50 helyett mostantól 45, az éves határérték 20-ról 15-re, míg a nitrogén-dioxidnál az éves határérték 40-ről 10-re módosult.
A 10 és 2,5 mikron nagyságú vagy kisebb levegőben szálló szilárd részecskéket jelölő PM10 és PM2,5 koncentrációja különösen nagy befolyással bír az egészségi állapotra – állapítja meg a WHO. Ezek képesek mélyen a tüdőbe hatolni, a MP2,5 azonban a véráramba is bekerülhet keringési és légzési problémákat okozva. A szilárd részecskék leginkább üzemanyag elégetésével keletkeznek, kibocsátói a közlekedés, az energiatermelés, a háztartások, az ipar és a mezőgazdaság.
Tisztább a fejlett országok levegője
A WHO rámutat, hogy a légszennyezésnek való kitettség mértékében fennálló globális egyenlőtlenségek növekednek. Az alacsony és közepes jövedelmű országok légszennyezettsége nő, párhuzamosan a jelentős mértékben fosszilis üzemanyagokra épülő urbanizációval és gazdasági fejlődéssel.
„A légszennyezés minden országban veszélyt jelent az egészségre, azonban az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosait érinti leginkább” – közölte Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.
2019-ben a világ lakosságának több mint 90 százaléka olyan területen élt, ahol a PM2,5 olyan koncentrációban volt jelen, ami hosszú távú kitettség esetén a WHO 2005-ös irányelve szerint meghaladja az egészségügyi határértéket.
A gyakorlat bizonyítja: lehetséges csökkenteni a szennyezést
A WHO arra szeretné ösztönözni az országokat – az azokat nem kötelező – új irányelvvel, hogy azok az ajánlott szintre szorítsák vissza a légszennyező anyagok kibocsátását. Közleményében a szervezet megjegyzi, hogy azoknak az államoknak, amelyek kellően szigorú politikát folytatnak, gyakran nagy mértékben sikerül javítaniuk a levegőminőségen.
A szervezet számításai azt mutatják, a PM2,5-nek tulajdonítható halálesetek közel négyötöde elkerülhető lenne, ha annak koncentrációját a frissített határértékekre szorítanák.
