Veszélyben az európai autóipar jövője

A McKinsey tanácsadó cég legújabb jelentése megállapítja, hogy Európa autóipara egy évtizedekre visszanyúló sikertörténet. Ez az ágazat 1 billió euróval járult hozzá az EU 2022-es GDP-jéhez, a teljes régió termelésének 7 százalékát adja, 13.8 millió munkahelyet nyújt (az EU foglalkoztatottságának 6 százaléka), és 60 milliárd eurót fektetett K+F-be, ami az unióban elköltött összeg 30 százaléka.

Európa autóipara fordulóponthoz jutott, az emiatt bekövetkező átalakulásnak pedig három fő mozgatórugója van: az elektrifikáció; a szoftverek térnyerése, ezzel a hardverközpontúság visszaszorulása; valamint az egyre erősebb verseny a piaci szereplők között. Ez utóbbi főként a kínai gyártókra értendő, amit jól szemléltet, hogy az ázsiai ország 2022-ben Németországot is lehagyta az exportált járművek mennyiségének rangsorán nagyjából 3 millió darabos teljesítménnyel, szemben Németország 2.6 milliójával. A McKinsey megállapítása szerint a változások hatására új szereplők jelentek meg az európai és a világpiacon is, valamint jelentős és hosszú távú zavarok alakultak ki a stabilnak számító területeken. Az elemzőcég a hagyományos, megszokott normák újraértékelésére hívja fel a piaci szereplők figyelmét.

Egyre nehezebb Európa dolga

Az európai gyártók 2019 óta a hazai piacon 6, a kínai piacon pedig 5 százalékpontot veszítettek a részesedésükből. Ezzel szemben a kínai gyártók nagy léptekkel haladnak előre mindkét régióban. A saját piacukon 2022-re jelentős, 45 százalékos részesedést értek el, Európában pedig megnyolcszorozták ezt a mérőszámot 2020 és 2022 között. Ez a jelenség az elektromos autók szegmensében még jelentősebb, ahol a globális piac 51 százalékát új szereplők birtokolják.

A prémium autók szektorában a globális eladások 71 százalékát teszik ki európai márkák. A tradicionális európai gyártók mindig is erősek voltak ezen a területen, azonban az új szereplők 2022-re a prémium szegmensnek már 18 százalékát tudhatták magukénak, így itt is fokozódik a verseny.

Az elektrifikáció is egyre gyorsabb tempóban megy végbe, amit jelez, hogy 2020-tól kezdve évente 80 százalékkal nő az e-autók eladása. A McKinsey több piacon is szinte teljes villanyautó uralmat jelez előre a 2030-as évek közepére.

Nő a technológia jelentősége

Elemzések szerint az elektromos autók vásárlói hajlamosak a technológiai fejlettség alapján választani. Ide tartoznak a vezetéstámogató rendszerek és a kommunikációs szolgáltatások (autók közötti információcsere). Ennek következtében a sikeres gyártók termékeit egyre nagyobb mértékben határozzák meg a szoftveres megoldások. Ezek autónkénti mennyisége 2015 óta megháromszorozódott.

A modern járművekben akár 150 vezérlőegység is helyet kaphat egy őket összefogó szoftveres architektúra részeként. A jövőben a szoftverek olyan területeken lesznek felhasználva, mint a hajtáslánc vagy a járművek kommunikációs rendszerei, hamarosan pedig különálló, fizikai alkatrészek helyett számítógépes rendszerek fognak felelni a járművek egyes „zónáiért”.

Van még esélye Európának

A McKinsey szerint fontos észrevenni az új piaci szereplők stratégiai helyezkedését, amivel olyan kritikus technológiákat biztosítanak maguknak, mint az akkumulátorok, a félvezetők, vagy a szoftverek. Ennek eredményeként a tradicionális beszállítók szorult helyzetbe kerültek, ami nagy kihívások elé állítja az európai ellátási láncok szereplőit, miközben jelenleg kínai vállalatok irányítják az akkumulátorok piacát. Ennek ellenére az európai autógyártók és beszállítók gazdasági teljesítménye többszöröse a kínai ellenfeleikének, ami jó helyzetet biztosít Európa autóiparának a piaci lehetőségek kiaknázásához.

A jelentős változások miatt a McKinsey egy hét lépésből álló javaslatsort adott ki, hogy ezzel segítsen megőrizni az iparág globális versenyképességét.

1. Fontos a vásárlói igények megértése és az ezeknek megfelelő termékek gyártása jól ismert márkanevek alatt, élvonalbeli színvonalon.
2. Csökkenteni kell az európai gyártók lemaradását az árversenyben. Ehhez új, fejlett technológiák alkalmazására van szükség, amik a produktivitás átfogó növeléséhez vezetnek.
3. Az öreg kontinens gyártóinak kínai igényeknek megfelelő autókat is készíteniük kell, az ottani ellátási láncokba is be kell szállniuk és partnerségeket kell kötniük, hogy az ázsiai országban is fel tudják venni a versenyt a vetélytársaikkal.
4. Az akkumulátorok és félvezetők gyártását lokalizálni kell, hogy rugalmasabb, függetlenebb, fenntarthatóbb és zavartalanabb ellátási láncokkal rendelkezzenek a gyártók. A körkörös ellátási láncok tovább javíthatják a helyzetet.
5. Az európai gyártóknak nagyobb jelenlétet kell mutatniuk az akkumulátorok és félvezetők gyártásában. Ehhez egy szabályozási rendszer kiépítése, a kellő szaktudás megszerzése, termékfejlesztési képességek kialakítása és partneri kapcsolatok létrehozása szükséges.
6. A gyártóknak össze kell fogniuk, hogy a vezetéstámogató rendszerek szenzorainak kommunikációját szabványosítsák, és adatot gyűjtsenek az AI fejlesztéséhez, hogy eleget tehessenek a növekvő vásárlói igényeknek.
7. A közösen használható szoftverek fejlesztése segítene behozni Európa szoftveres lemaradását. A hatást továbbképzésekkel és tehetséges, külföldi munkaerő felvételével is lehetne fokozni.

Az egyértelmű célkitűzések, a versenyképes szabályozások, az infrastruktúrafejlesztések és az együttműködések fognak kulcsszerepet játszani az európai autóipar átformálásában és versenyképességének megőrzésében - idézi a McKinsey kutatását az Automotive Manufacturing Solutions.