Túl a nehezén: enyhülést hoz 2022 a fémpiacokon

Tavaly több fém ára is már egy évtizede nem tapasztalt szintre emelkedett. Ennek hátterében több ok is áll, köztük az energiaárak drasztikus emelkedése, ami sok más tényezővel együtt nehezítette az ipari vállalatok helyzetét az elmúlt évben.

Számukra jó hír, hogy a Világbank a legfrissebb, tavaly októberi Commodity Markets Outlook kiadványában a fémek árának átlagosan öt százalékos esésével számol idén, bár megjegyzi, hogy a kínai építőipar teljesítményének alakulása, valamint az energiatermeléshez köthető zavarok az árak alakulását eltéríthetik az előrejelzettől.

Van, ahol még nincs vége

Pont az energiatermelési zavarok voltak az egyik okozói az alumínium árának a világbanki statisztikák szerinti 45,1 százalékos éves szintű emelkedésének. Kínában és Indiában a szén, míg Brazíliában a vízenergia hiánya visszavetette az alumínium termelését, ezáltal feljebb lökve annak árát. Ahogy azt a Reuters is megjegyzi, a világ legnagyobb fém- és alumíniumtermelőjének számító Kínában emellett a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, kormányzati utasításra is állítottak le alumíniumtermelő üzemeket. A többek között autókban és repülőgépekben használt alumínium átlagára tavaly 2473 dollár/tonna volt, amihez hasonló értéket legutóbb tíz évvel korábban ütött meg. Sok jót 2022 sem fog hozni, amennyiben helytállónak bizonyul a Világbank októberi előrejelzése, amiben a fém árának további pár százalékos emelkedése szerepel.

Szerencsére más a helyzet a többek között a lítiumion akkumulátorokban használt nikkellel, aminek átlagára 18.465 dollár/tonna volt 2021-ben, 33,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez több tényezőnek, köztük az akkumulátorgyártás felfutásának, a rozsdamentes acél iránti magas keresletnek és a Kínában tapasztalt energiahiánynak volt betudható. Hiába azonban a magas kereslet, a Világbank szerint a nikkel termelése megfelelő ütemben fog nőni a jövőben, és az idén körülbelül négy százalékkal fog esni a világpiaci ára.

A nikkeléhez hasonló mértékben, 32,5 százalékkal nőtt az acél galvanizálására használt cink átlagára is, amivel az elérte a 3003 dollár/tonnát. Az árakat a magas kereslet, és ismét csak a fő termelőrégiókban, köztük Kínában és Európában is tapasztalt energiahiány tornászta fel. Az energiapiaci helyzet mind a cink bányászatát, mind feldolgozását akadályozta, a Világbank idén azonban már a termelés növekedésével számol, azzal párhuzamosan pedig várhatóan lassulni fog a kínai építőipar, így a világpiaci ár pár százalékos csökkenése valószínű 2022-ben.

Nem a véletlen műve a drága energia

A fémek árát felfele toló magas energiaárak és az azt eredményező energiahiány hátterében meghúzódó okokat a Forbes kiválóan összefoglalta. Az egyikük a világbankok által alacsonyan tartott kamatlábak, illetve az általuk alacsony tőkeköltséggel elérhetővé tett források, amik a gazdaság járvány utáni gyors feléledését táplálják. További gond, hogy a máig domináns fosszilisalapú energiatermelésbe a kelleténél kevesebb befektetés áramlik a még nem skálázható zöld megoldások elszívóereje miatt, amit csak tetéz, hogy az OPEC csak fokozatosan növeli az olajtermelést.

A magas energiaárak különösen rosszul érintették az európai színesfémtermelő vállalatokat. Az Eurometaux, az európai színesfémtermelő vállalatok szövetsége tavaly ősz óta kongatja a vészharangot, és idén januárban az Európai Unió vezetésének írt levelében uniós beavatkozást sürgetett. A levélben a szervezet rámutatott, hogy korábban példátlan számú üzemleállásokat és termeléscsökkentést idézett elő Európában a magas energiaár, ami a helyi termelőket az energiavásárlási szerződések mássága miatt jobban érinti, mint más régiókét.

A réz évtizedes, a vasérc történelmi csúcson

Az energiaárak növekedése leginkább a réz esetében mutatkozott meg Az elektronikai komponensekben használt, és az autóipar elektrifikációjában is fontos szerepet betöltő fém ára a kínai építőipar lassulása és a globális autógyártás chiphiány miatti visszaesése ellenére is tavaly 50,9 százalékkal nőtt éves összevetésben, elérve a 9317 dollárt tonnánként – hasonlóan magas árra legutóbb tíz évvel korábban volt példa. Mindazonáltal idén a termelés bővülésére van kilátás, ezért a Világbank az ár körülbelül ötszázalékos esésére számít.

Az acélkészítés alapjául szolgáló vasérc ára 2021 júniusában új történelmi csúcsot, 214,43 dollár/tonnát ért el. Éves átlagban az ára 162 dollár/tonna volt, ami ugyan jóval alacsonyabb, de még így is sokkal magasabb, mint az előző kilenc évben bármikor. Ugyanakkor a júniusi csúcs óta a vasérc ára sokkal alacsonyabb szinten mozog – részben a kínai acéltermelés állami irányítású visszafogásának köszönhetően –, továbbá idén már nem kell az előző évihez hasonló, 48,5 százalékos áremelkedésre számítani. Épp ellenkezőleg, a Világbank 2021 októberében a világpiaci ár kétszámjegyű csökkenését vetítette előre.

Innen már csak jobb lesz

Az elmúlt évet tehát a fémek drasztikus drágulása jellemezte. A magas energiaárak ugyan maradnak, az idei év mégis egy kis enyhülést fog hozni, hiszen a Világbank szerint az alumíniumot kivéve az összes vizsgált fém ára csökkenni fog.

Kicsit távolabbra, 2025-ig tekintve egy csökkenő tendencia látszik kibontakozni, így a Világbank előrejelzése szerint mindegyik vizsgált fém értéke alacsonyabb szintre fog süllyedni 2022-höz képest.