Tömegcsökkentés: tovább is van

A beszállítók amellett, hogy az Ipar 4.0 forradalom mentén digitalizálják a termelést, nem feledkeznek meg a materiális valóságról sem, arról, hogy minél könnyebb egy alkatrész, annál kevesebb károsanyag-kibocsátással és annál kisebb fogyasztással jár az autó üzemeltetése.

Az elmúlt néhány hónapban beszállítók tucatjai mutattak be újabbnál újabb könnyűépítésű alkatrészeket és műszaki megoldásokat. Az erre való törekvés szervesen beépült a fejlesztési tervekbe. A GKN Driveline bejelentette, hogy az új hetes BMW-be beépítik az újonnan fejlesztett ultrakönnyű homokinetikus féltengelycsuklót, amellyel 4 kilogrammot lehet megspórolni a hátsókerék-meghajtásban, miközben a nyomaték 27 százalékkal nőhet. A Magna a Cadillac legfrissebb modelljeibe szereli be könnyített alkatrészeit: szénszálas motorfedelet, alumínium olajteknőt, és más nagyon nyomáson préselt alumínium öntvényalkatrészeket. Míg a szénszálas elemeket a nagy teljesítményű Cadillac ATS-V és CTS-V modellekben láthatjuk viszont, addig a többi újdonság az év végén gyártásba kerülő Cadillac CT6 szedánban kap majd helyet. Az NTN hátsókerék-meghajtású luxus kocsik számára fejlesztett ki könnyített hajtótengelyt. 2,2 kilóval, azaz 30 százalékkal lett könnyebb a csőtengely.

Cadillac CT6 - könnyítenek rajta

De nemcsak a hajtásban lehet tömeget csökkenteni. A Saint-Gobain Sekurit üveggyártó ötven-ötven százalékos közös céget hozott létre a Corning Incorporated vállalattal, hogy könnyített autóüvegeket fejlesszenek és gyártsanak. A Saint-Gobain Sekurit már eddig is dolgozott az ügyön, a szélvédő vastagságát például 4,5 milliméterről 3 milliméterre csökkentették, de többrétegű, könnyített lámpaüvegeket is létrehoztak.

A tömegcsökkentés nem csupán technológiai kérdés, főként a felhasznált nyersanyagokra támaszkodik. Az alumínium ebben a kérdésben megkerülhetetlen. Miután az amerikai nagy pickupok (például Ford F-150) esetében jelentős tömeget spóroltak meg az alumínium felhasználásával egyre szélesebb körben, akár a kisebb kategóriákban is elterjedhet rövid időn belül a könnyű fémek általános használata. Bár az alumínium sokkal drágább a hagyományos acélnál, csupán harmadannyit nyom a mérlegen. A szigorú környezetvédelmi előírások pedig arra kényszerítik a gyártót, hogy ne itt spóroljanak. Még a Rolls-Royce-nál is fontos a könnyebb építésmód, a BMW tulajdonában lévő brit márkánál bejelentették, hogy a jövőben az űrhajózásban használt alumínium térvázas karosszériákra húzzák rá a drága autót. A Novelis acél- és alumíniumgyártó pedig hírül adta, hogy a Ford F-sorozat következő generációjának alapját új fejlesztésű, eddig csak katonai célokra használt alumínium ötvözetek adják.

Hazánk autóiparában is tetten érhető a könnyebb fémek használata, gondoljunk csak az Audi és az Opel motorjaira, ahol mind a hengerfejek, mind a motorblokkok többsége alumínium. Természetesen az acélt korántsem kell temetni, a nagyszilárdságú acéloknak is megvan a helyük az ellátási láncban, de míg a fejlettebb országokban az alumínium az elsődleges nyersanyag, addig a fejlődő országokban továbbra is az acél a piacvezető az autóipari felhasználást tekintve. Nemrég jelentették be, hogy Thaiföldön egyesült (50:50 százalékos) céget hozott létre a Kobe Steel és a Millcon Steel, hogy kielégítsék a thaiföldi autóipar csillapítatlan nemesacél éhségét.