Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A takarékosság bajnoka az Airbus helikoptere
2024.05.17 09:22
Az EU is büntetővám bevezetését tervezi a kínai elektromos autókra
2024.05.17 08:18
Parkolókat bérel a Tesla, hogy eladatlan járműveit ott tárolhassa
2024.05.17 06:21
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
PwC: a 25 év alattiak a rejtett erőforrások
Közép-európai országok – Svájc, Németország és Ausztria – állnak a dobogón a PwC új fiatal munkavállalói indexe szerint, amely azt mutatja, hogy az egyes nemzetek mennyire sikeresek a 25 év alatti korosztály lehetőségeinek bővítésében. A felmérés a fiatalok foglalkoztatását, valamint oktatásában és képzésében való részvételét vizsgálja 34 OECD-országban. Ha a vizsgált országok képesek lennének követni az eddigi legjobb gyakorlatot, azaz a németországi szintre csökkenteni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok arányát, a legtöbb OECD-ország tartós GDP-növekedéssel számolhatna. Mindebből hasonló következtetéseket lehet levonni, mint a PwC 2015 júniusában bevezetett Golden Age indexéből, amely az idősebb munkavállalókban rejlő kihasználatlan lehetőségeket vizsgálta.
Az idősebb és női munkavállalókkal kapcsolatban végzett korábbi felmérésünkkel ellentétben, amelyben a skandináv országok voltak a listavezetők, úgy tűnik, a közép-európai országok – Németország, Svájc és Ausztria – szolgálnak követendő példaként a fiatalokban rejlő lehetőségek kiaknázásához. Ezekben az országokban ugyanis a fiatalok körében kisebb mértékben nőtt a munkanélküliség a globális recessziót követően, mivel az oktatási rendszer, a szakképzés és a gyakornoki programok minimálisra csökkentik a munkaerőpiacon kívül rekedtek számát.
– A magyarországi helyzet javításában nagy szerepet játszhat a fiatal munkaerő itthon tartása és integrálása. A szakképzésből és a felsőoktatásból kibukott fiatalok jó része vagy nem vállal munkát, vagy külföldön próbál szerencsét. A helyzet kezelése – melyre a kormányzat már több lépést tett – két lépcsőben oldható meg. Egyrészt a felsőoktatásból kihullók számára vonzóvá kell tenni a szakképzést, mivel az ily módon az oktatási rendszerből kikerült fiatalok az oktatásba visszakerülve később ismét sikeres karrierút előtt állnak már a vállalatok foglalkoztatási keretin belül. Másrészt a szakképzést is vonzóbbá kell tenni az általános iskolát végzettek számára. A duális képzés szakképzésben történő további erősítése, valamint a felsőoktatásban történt bevezetése ezt a célt szolgálják – nyilatkozta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.
A tanulmány arra is kitér, hogy hosszú távon várhatóan milyen mértékben bővülne az OECD-országok gazdasága, amennyiben viszonylag alacsonyan tartanák a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 20–24 éves fiatalok arányát. A 2. táblázatból látható, hogy a lehetséges növekedés Svédországban és Dániában a GDP 1%-át, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban akár a 3%-át is elérheti, míg a legnagyobb, 7-9% körüli növekedés Törökországban, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban várható. Valamennyi OECD-országot figyelembe véve a teljes GDP-növekedés hosszabb távon 1 200 milliárd dollár körül várható (2015-ös GDP-értékkel számolva).
– Az OECD-országokban ez a gazdasági előny akár 1 200 milliárd dollárt is jelenthetne, amennyiben az összes ország eléri a németországi szintet. A kormányzati és az üzleti szférának együtt kell működnie annak érdekében, hogy a fiatalokat hozzásegítsék azokhoz a készségekhez, illetve lehetőségekhez, amelyek révén a mai globalizált gazdaságban mindez megvalósítható – folytatta John Hawksworth a PwC vezető közgazdásza, a tanulmány társszerzője.
Az indexben elérhető pontszámot növelő szakpolitikai intézkedés lehetne például a fiatalok számára biztosított szakmai képzések és gyakornoki programok arányának növelése, továbbá nagyobb súlyt kellene fektetni az iskolarendszerből vagy a foglalkoztatásból esetlegesen kikerülő, veszélyeztetett rétegek visszaintegrálására.