Milyen árnyoldala lehet a magyar autóipar sikerének?

Nagy utat futott be magyar autóipar 2019-ig

Hogy megértsük az autóipart övező veszélyeket, érdemes visszatekintenünk a magyar járműipar történetére. Elsőként még a rendszerváltás után a Suzuki épített gyárat Esztergomban, ahol 1992-ben készült el az első Suzuki Swift gépkocsi. Hazánkban ez a gyártó évek óta vezeti a rangsort az összesített személyautó-eladási listában, nem véletlenül nevezzük „a mi autónknak”. A háromezer gyári dolgozó mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt tízezernél több embert foglalkoztat.

Ezzel egy időben indult a szentgotthárdi Opel „ami sosem kop el”, ahol eleinte még járműgyártás is folyt, az első egy fehér Astra 1,4-es modell volt. Azonban 1999 óta már csak motorokat gyártanak. Több mint 1,5 milliárd eurónyi beruházást hajtottak végre Magyarországon. (Majd eladták az európai érdekeltségeit a PSA francia konszernnek, így Európa második legnagyobb autógyártó birodalma jött létre.)

Ezután 1993-ban megalakult Győrben a „haladás a technológia segítségével” az Audi. Az induláskor még csak alkatrészeket és motorokat gyártottak, majd ezt követően autó-összeszereléssel bővítették tevékenységüket. 2017-re már több mint 12 ezer munkavállalót alkalmaztak.

2012-ben indult be a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban. Első termékeként a B osztály gördült le a gyártósorról. Ekkor még csak 40 ezer autót készítettek, majd 2016-ra már 190 ezerre gyarapodott a gyártási szám. 2018-ra bejelentették, hogy megduplázzák a kapacitásukat és megkezdik új autógyáruk építését is, amely több mint 2500 új munkaerőt igényel, a jelenlegi 4000 munkavállaló mellett. 2020-ra az első full-flex gyárat építik meg Magyarországon, mert „a legjobbat vagy semmit”.

Most pedig ötödik nagy szereplőként jelenik meg hazánkban, a „vezetés élménye” vagyis a BMW Debrecenben, amely tovább erősíti a magyar járműipar táborát. A tervek szerint évente 150 ezer hibrid vagy teljesen elektromos meghajtású járművet gyárthatnak majd. A BMW közel 20 év után épít újra Európában gyárat, nem csoda, hogy szomszédos országaink is pályáztak rá. A BMW beszállítóinak nagyrésze nálunk található, köztük például a békéscsabai Csaba Metál gyártja több százezer elektromos BMW váltóházát, ezért sem véletlen, hogy minket választottak. A további legnagyobb alkatrészgyártóinkról sem szabad megfeledkezni, hiszen ők adják a fő gerincét a magyar autóiparnak és külkereskedelmi sikereinknek.

A magyar gazdaság járműipari kitettsége sok rizikót rejt magában

A BMW-gyár jelentős mértékben erősíteni fogja Magyarország gazdaságát, versenyképességét. Emellett az autóipari függését is, amit az előbbi helyzetkép is igazol, hogy már most is igen magas. Ez azért nem szerencsés mert, ha visszatekintünk a 2008-as válság idejére a hazai autógyártás mennyiségben 40%-kal esett vissza, a teljes ágazat kibocsátása pedig negyedével csökkent.

Azóta pedig az autóipar részesedése folyamatosan nőtt. Míg 2001-ben értékben a 2000 milliárd forintot sem érte el a hazai járműgyártás, addig 2017-re már a 8000 milliárdot is meghaladta. A teljes magyar ipari termelés 18, a GDP-nek pedig 10%-át adja a járműipar. A járműgyártó cégek árbevételének 92%-a külpiacokról jön, a Magyarországon gyártott motorok négyötödét, az autók 97%-kát exportálják. Minél nagyobb az autógyártás részesedése a hazai GDP-ben, annál érzékenyebben érintheti majd a hazánkat egy esetleges globális válság.

Az autóipar csalóka, hiszen nagyon kedvező a magyar gazdaság statisztikai sikerére nézve, azonban az exportpiac visszaesése csúnyán a visszájára is fordulhat. Így nem csoda, hogy visszatérő aggály, hogy baj lehet belőle, hogy ha Magyarország túlságosan is kiszolgáltatottá válik ennek a szakágazatnak.

Azonban még semmi ok nem lehet a panaszra hiszen, jelenleg a magyar autóipar a fénykorát éli, derült ki a Datahouse 2019 januári újautó eladási statisztikájából, ami egyre nagyobb növekedést mutat. Hazánkban a tavalyi év azonos időszakához képest 9,2%-kal nőtt a személygépkocsik eladása, a kishaszongépjárművekkel együtt pedig 11,2%-os bővülés volt tapasztalható. Emellett a használt gépkocsit vásárlók száma sem csökkent. Ezt valószínűleg mindenki érzékelheti a közlekedésben, hiszen egyre több az autó a magyar utakon.

Környezetszennyezés, közlekedési káosz

Ezek a számok magával hozták, hogy Budapest közlekedése elesett, kinőtte az úthálózatát. Manapság a dugóban ücsörgést a nagyvárosi élet velejárójaként, mindennapjaink részeként tekintjük. A közeljövőben pedig még tovább romlik majd a közlekedési helyzet, a globalizáció hatására évről évre még többen költöznek Budapestre vagy vonzáskörzetébe. A vidékről történő ingázók aránya igen magas, emellett egyre több a céges autó is, ami vonzó juttatás a munkavállalók számára. A háztartások közel fele rendelkezik saját autóval, 2018 első félévében 3,58 millió darab magyar utakon futó autót számoltak. Ennek hatására a környezetszennyezés drasztikusan megnövekedett, pár év leforgása alatt.

Beruházásokat mondanak le a munkaerőhiány miatt

A PwC Magyarország autóipari beszállítói felmérése szerint a vállalatoknak már többször kellett visszautasítaniuk megbízást, mert nem volt elegendő dolgozójuk, aki elvégezte volna a munkát, így összességében a termelés növekedésének gátjává vált a probléma.

A vállalatok a robotizáció térnyerésével reagáltak a szakképzett munkaerőhiányra. Napjainkban több mint 5400 robot dolgozik Magyarországon a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR, International Federation of Robotics) 2016-os becslése szerint. Ennek jelentős része az autóipart fedi le, ahol közel 170 ezer ember dolgozik.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyárában és az Audiban a karosszériagyártás, a Suzuki gyárában a ponthegesztéstől kezdve a szélvédőüveg tömítőanyagának felviteléig robot technikát alkalmaznak. Továbbá a gyáron belüli anyagmozgatást is önjáró robotokra bízzák. A robotizáció évről évre több fizikai munkát és monoton irodai munkát fog felváltani. Ez nem azt jelenti, hogy a robotok miatt elveszítjük a munkánkat. Ha visszatekintünk a történelembe, az eddigi ipari forradalmak során mindig több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. A robotizáció, digitalizáció terjedése számos új szakma és új képesség elsajátítását hozza magával.

Oktatás

Soha nem látott gyorsasággal alakul át a környezetünk, és ezzel a magyar oktatási rendszer lassan veszi fel a versenyt. Az oktatás megújítására még talán soha nem volt ilyen nagy szükség, mint napjainkban. Főleg a legdinamikusabban növekvő autóiparban, amely a szakképzett munkaerő hiányát megoldaná. Nehéz a pedagógusok és az intézmények helyzete, hiszen egy valójában ma még nem létező szakmák kihívásira kellene felkészíteni a fiatalokat, miközben ők is most tanulják ezt az új, automatizálódó világot. Új tudás-területek jelennek meg, a digitalizáció hatására folyamatosan visszakényszerülünk az „iskolapadba”. Így egyre nagyobb a szerepe az egész életen át tartó tanulásnak.

Az első évben tanult egyetemi tananyag az utolsó évben már elavultnak tekinthető és nem gyakorlat orientáltak a képzések. Így a vállalatok kénytelenek képzési programokkal reagálni erre a helyzetre, hogy kiegészítsék az alkalmazottjaik tudását az eredményesség érdekében. Az elmúlt években kezdték felismerni a magyar cégek az alkalmazottjaik szakmai továbbképzésének fontosságát.

A hazai legsikeresebb vállalatok rengeteg energiát szentelnek a csapataik képzésére, fejlesztésére, hiszen a képzett munkaerőben rejlik egy vállalat sikerének kulcsa. Ehhez kínál segítséget a Tequa Akadémia is, amely több száz vállalkozást segítette már a folyamatainak fejlesztésében és a sikeres piacon maradásában. A kihelyezett tréningek lehetőséget biztosítanak, hogy a meglévő tematikákat a vállalat igényeire szabják, innovatív módszereket alkalmazva a hatékony és minőségi munkavégzés érdekében.