Egyre többet költenek a cégek kutatás-fejlesztésre

Angol nyelvű évkönyvben foglalta össze a HIPA a magyar autóipar trendjeit és számait, a befektetési ügynökség az eredményeket Budapesten mutatta be konferencia keretében. Itt nemcsak az Audi, a Suzuki, az Opel és a Mercedes hazai vállalatainak ügyvezetői, hanem már a BMW-beruházást irányító Michele Melchiorre és a Budapesten frissen irodát nyitott Jaguar Land Rover fejlesztőközpontjának igazgatója is jelen volt rengeteg más cégvezetővel együtt.

A HIPA a felmérést 49 adatokat szolgálató autóipari vállalatnál végezte el, ezek együttesen 100 ezer embert foglalkoztatnak, 70%-uk nemzetközi beszállító vállalat. A kérdőív innovációs stratégiára, tervekre, az emberi erőforrásra, a versenyképességre és a kihívásokra kérdezett rá.

Robotizálni kellene leginkább

A technológiai fejlesztési és innovációs jellegű elképzelések nagyon szerteágazóak, a cégek kétharmada robotizálna, felük a belső folyamatait optimalizálná illetve a gyártási adatait hasznosítaná, ötödük a beszállítói folyamatait fejlesztené illetve kihasználná a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket. A gyártáson a válaszadók 82, a logisztikán 63, az informatikai rendszeren 49, a minőségbiztosításon 24 százalékuk fog javítani két éven belül jelentősebb befektetéssel.

A vállalatok a versenyképesség megőrzését leginkább úgy tudják elképzelni, hogy aktívan együttműködnek vevőikkel, figyelik és mérik igényeiket, valamint multicégek esetében a cégcsoporttól kérnek szakértőket, tanácsadókat, de gyakori még a felsőoktatási intézményekkel való együttműködés is. Hazánkban a klaszter-formátumú együttműködés viszont nem nagyon megy, csak a cégek 10 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

Melyek a K+F kritikus pontjai?

A kutatás-fejlesztés nem ér semmit szakképzett munkaerő nélkül, tehát ez az, ami a cégek 61 százalékának a legfontosabb, ha K+F-projektbe fognak. A stabil üzleti környezet 55 százalékuk számára fontos, de a K+F-re igénybe vehető támogatások, valamint adókedvezmények is jól jönnek a vállalatok 49 százalékánál. Érdekes, hogy a fejlesztőmérnökök bérigénye nem döntő tényező K+F-projekt esetén, ez csak a cégek harmada számára probléma. A cégek közel háromnegyedének vélekedése szerint már középiskolai szinten jobban kellene törődni a fiatalok technikai orientálásával, valamint a jelenleginél is több műszaki pályát választó fiatalra volna szükség. Az autóipari szereplők egyébként tavaly 101 milliárd forintot költöttek K+F-re, míg ez az összeg 2017-ben 89, 2016-ban csak 71 milliárd volt.

A vizsgált cégek 39 százaléka a következő 12 hónapban nem tervezi növelni munkavállalói állományát, további 39 százalékuk 11-100 fő közötti bővülést tart elképzelhetőnek. A fluktuáció legnagyobb hajtóereje még mindig a fizetés, 10-ből 9 cég mondta azt, hogy dolgozóik a magasabb fizetésért mozdulnak tovább. A cégek 16 százaléka vallotta úgy, hogy nem megfelelő magatartás a váltás oka. A munkáltatói vonzerőt sokféleképpen lehet növelni, a cégek 86 százaléka gondolkodik csapatépítésekben, bérfejlesztésben és a belső kommunikáció fejlesztésében. A munkakörülmények javítását 80 százalékuk, a vezetői stílus fejlesztését és személyre
szabott képzések megtartását 69 százalékuk tartja szükségesnek.

Kitűnni a tömegből

A munkáltatói márkaépítés rendkívül fontos a jelenlegi kiélezett munkaerőpiaci helyzetben. A cégek 92 százaléka állásbörzéken mutatkozik be, és használja a bevett hirdetési felületeket is. A közösségi médiát viszont csak 69 százalékuk használja. 39 százalékuk működtet ösztöndíjprogramokat és szponzorál hallgatói szakmai versenyeket. A toborzási módszerek nagyon szerteágazóak, a cégek 94 százaléka hirdet állásokat online felületeken, 84 százalékuk ezt a helyi orgánumokban teszi meg. Népszerű a dolgozói ajánlási program, ezzel a lehetőséggel a cégek 78 százaléka él, de fejvadász cégeket 76, diákszövetkezeteket 73 százalékuk vesz igénybe. A válaszadó cégek 18 százaléka külföldre is kikacsint, mikor új munkaerő után néz, vagyis külföldi állásbörzéken is bemutatkozik.

A munkaerőhiányra nincs gyógyszer

De hogy mégis hogyan mérik a céges vonzerőt a szereplők, arra is van egy-két adat. A dolgozói elégedettséget a cégek 92 százaléka méri rendszeresen, 90%-uk használ dolgozói felmondáskor kérdőívet, és 76%-uk készít interjút az újoncokkal próbaidejük leteltével. A cégek fele figyeli a dolgozók közösségi médiás felületeken posztolt, a munkáltatóra vonatkozó tartalmaikat.

A kihívások közül a legjelentősebbnek a munkaerőhiány mutatkozik. Ezt a válaszadók 69 százaléka jelölte meg. De a termékfejlesztés hiánya (57%) és az árak illetve a gyártási kapacitás (51%) is hatással vannak az ellátási láncra. Érdekes, hogy a finanszírozás, az adórendszer és a termék komplexitásában rejlő kihívások már nem
akadálya az értékképzésnek, ezek a rizikólista alján szerepelnek.

Magyarországon 700-nál is több beszállító szolgál ki 4 hazánkban gyártó OEM-et, amelyek 2017-ben 2 451 ezer motort és 483 600 gépkocsit gyártottak. Az országban a világ 100 legnagyobb autóipari beszállítója közül 40 van jelen. 2018-ban majdnem 11 ezer új állást teremtett az ágazat.