Durva ára van a tiszta energiának

A ritkafémet a felnőttek mellett kiskorúak termelik ki dél-kongói külszíni bányákban, sokszor erős esőzés idején. A brit hírcsatorna bemutatta, hogy a nyolc éves Dorsen egész nap köveket pakol, így keresi a sokat érő nyersanyagot, az elektromos meghajtású járművek akkumulátorához szükséges ritkafémet. Az interneten számos videó fellelhető arról, hogy milyen kezdetleges módon, a munkavédelmi követelményeket még alapvető szinten sem betartva, valóban középkori módszerekkel bányásszák a nyersanyagot az afrikai országban, tehát a gyakorlat köztudott.

Ennek megfelelően több emberjogi szervezet fellépett már a gyakorlat ellen, de azon kívül, hogy ezek a képek eljutnak a széles közvéleményhez, eddig nem változott semmi. A külszíni bányák környékén elők szervezetében sokszoros koncentrációban mutatták ki a ritkaföldfémet. Az ENSZ már elítélte a súlyosan egészségkárosító gyakorlatot.

Lassan reagál a piac

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található a világ most ismert kobaltkészletének körülbelül 60-70 százaléka. Sok kongói számára ez a munkavállalás és minimális éhbérhez jutás egyetlen alternatívája. A kitermelt nyers kobaltot zsákokba gyűjtve, bicikliken vagy ütött-kopott járműveken szállítják a zambiai határra, ott tonnánként 50 eurónak megfelelő összegért veszik át kínai cégek megbízottjai, akik feldolgozásra többnyire Kínába szállítják a nyersanyagot. Az üzlet jelentős szereplője a kínai Congo Dongfang International Mining bányavállalat.

A helyzet az, hogy a kobalt nemcsak az elektromos járművek, hanem a mobiltelefonok akkumulátorának is összetevője. A telekommunikációs ipari szereplők már korábban kereszttűzbe kerültek, hogy gyermekmunkával kitermelt kobaltot használnak. Az Apple ezért például már beszüntette ennek az anyagnak a felhasználását. Csak míg az okostelefonok csak pár grammnyi kobaltot igényelnek, az elektromos gépjárművek akkumulátor-egysége akár 15 kilogrammnyit is. Ezért is fogadkozott már tavaly Elon Musk, a Tesla vezetője, hogy az akkuk 3 százaléknyi kobalt-tartalmát nullára fogják csökkenteni.

A modern meghajtású járművek kobaltmentesítése valóságos versennyé vált, a Wirtsaftswoche című német lap nemrég arról írt, hogy az elektromos váltás legnagyobb német élharcosa, a Volkswagen még mindig olyan akkumulátorokkal dolgozik, amelyek négyszer annyi kobaltot tartalmaznak, mint a Tesla energiacellái.

A BMW sietett reagálni a helyzetre, tavasszal bejelentette, hogy egy nagyobb összefogás részeseként igyekszik javítani a kongói emberek munkaköri körülményein. Ez egy pilot-projekt, amelyet a BASF, a Samsung és egy német állami szerv indított. A bajor gyártó egyúttal eldöntötte, hogy közvetlenül nem vásárol kongói forrásból.

Hosszú az út az etikus akkumulátorig

A Reuters brit hírügynökség annyival árnyalja a helyzetet, hogy kiemeli, a teljes kongói kobaltbányászatnak csak 15-20 százalékát teszik ki olyan lelőhelyek, ahol kézi munkaerőt alkalmaznak, a kitermelés nagyobb része gépesített. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet mindenesetre nemrég jelentést adott ki, amelyben kifejtette, hogy bár szép dolog a klímavédelem, illetve ennek érdekében az alternatív hajtás előnyben részesítése, de a zöld célokért cserébe a technológia elterjedése ma még emberi és emberjogi áldozatokat követel. A szervezet radikális változtatást kér az iparágtól, például az ellátási láncok adatainak nyilvánossá tételét. Az etikus akkumulátorok felé vezető úton mindenesetre már több gyártó, így például a BMW, a Daimler és a Renault már elindult.

De közben a kobalt iránti kereslet - tompított mértékben, - de egyre nő. Az Európai Bizottság számításai szerint 2025-re 220 ezer, 2030-ra 390 ezer tonnányi kobaltot fognak kibányászni világszerte, ha csak addig nem helyettesítik ezt a ritkaföldfémet más fémmel, vagy váltják ki más technológiával. Összehasonlításul 2016-ban csak 126 ezer tonnányi kobaltot hoztak felszínre a világ 20 országában. Van egy olyan forgatókönyv is, hogy az iránta való kereslet 2025 és 2030 között csak Európában megduplázódhat. Egyelőre a lítium-ion telepek alapvető összetevője a kobalt, amely magnéziummal vagy nikkellel váltható ki. A bizottsági elemzés viszont azt írja, az autógyártók a kobalt kedvező energiatárolási tulajdonsága miatt egyre inkább efelé az anyag felé fordulnak, bár várható, hogy a 2020-as években a nikkel lép fokozatosan a helyére.