Bulgáriába veszik az irányt az autóipari beszállítók

Míg a britek álszent módon attól tartanak, hogy elözönlik a szigetországot a vendégmunkások (miközben a brit foglalkoztatottság és gazdaság csúcsra jár), nekünk nem a munkaerő-beáramlástól, hanem a munka kiáramlásától kell tartanunk. Bár az utóbbi években megsokszorozódtak az autóipari beruházások Magyarországon, nem szabad vakon elmenni amellett, hogy a nagy Tier 1-es és Tier 2-es beszállítók Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és újabban Romániában, valamint Bulgáriában is szívesen fektetik be pénzüket, csarnokokat, gyárakat építenek, termelést csoportosítanak át. Így tett a minap a Michelin is, amely a budapesti teherabroncs-gyárát megszünteti, a termelést pedig több gyárába, köztük két romániaiba teszi át.

Az Automotive News nemrég egy összeállítást közölt a bolgár beszállítókról, akik nagyon ismerősek lehetnek számunkra: Magna, Johnson Controls. De olyan cégek is megvetették a lábukat, amelyek egyelőre elkerülték hazánkat. Ilyen a Witte Automotive, amely autózárakat gyárt, többek között a Fordnak. Nemcsak a németek, hanem japánok, sőt dél-afrikiak is nyomulnak az unió legszegényebb államában, amely lassan kiheveri a 2009-es válságot.

Munka a Witténél - 1 milliárd euró értékben exportált autóipari alkatrészeket az utóbbi öt évben Bulgária

- Az autóipar bővül és egyre nagyobb az érdeklődés irántunk - mondta el egy interjúban Till Truckenmüller a bolgár autóipari klaszter vezetője. Döntéseket hoztak a legnagyobb beszállítók és a jövőben gyárakat telepítenek ide - tette hozzá. Az optimizmus indokolt, hisz Kína Bulgáriát szemelte ki, hogy megvesse karmait az Európai Unióban és a kontinensen. Lovecsben húzta fel első európai gyárát egy kínai autógyártó, a Great Wall a helyi Litex Motorral együttműködve évi ötvenezer Steed pickupot gyárt főként kínai beszállítók termékeiből összerakva.

Pickupokat gyárt Bulgáriában a kínai Great Wall

Szakértők szerint azonban Bulgária messze van attól, hogy a nagy autógyártók betelepüljenek, a rossz infrastruktúra, a fejletlen úthálózat és a képzett munkaerő hiánya elriasztja a Volkswagent, a Mercedest vagy a BMW-t. Az ország fekvése, kedvező adórendszere és az olcsó munkaerő azonban vonzó a beszállítók számára. A bolgár kormány azon fáradozik, hogy a jólét és a gazdaság ugyanúgy megközelítse a közép-európai szintet, ahogy az elmúlt évtizedekben Közép-Európa felnőtt a nyugathoz. Ha a kormányzati ígéretek meggyőzik bármelyik nagy gyártót, hogy üzemet létesítsen, ez szikraként gyújtaná be az autóipari fejlesztéseket.

A korábban említett Witte példája beszédes: a németek idén gyárbővítésbe kezdtek. A jelenlegi 260 fős létszámot a beruházás nyomán megduplázzák, 2014-ben 25 millió eurós bevételt várnak. 2010-ben még csak egy millió euró volt ez az összeg. Az utóbbi öt évben az ágazat exportja megduplázódott és eléri az egymilliárd eurót (öt évre vetítve), ezzel a teljes export 4,5 százalékát, valamint a GDP 2,5 százalékát adva. A Witte a képzett munkaerőt magának teremti meg, a cég székhelye az egyetemi városnak számító Ruszében van, ahol tehetséges mérnököket is kinevelnek.

A fejlődés lehetősége kecsegtető, a francia Montupet (alumínium alkatrészeket gyárt szinte az összes autómárkának, többek között a győri Audinak) második üzemét építette fel és gyakornoki programot tart fenn a ruszei egyetemen, a Johnson Controls ötszáz mérnököt alkalmaz, hogy műszerfalakat és infotainment rendszereket tervezzenek. A Sensata (szenzorok, motorvezérlők, autóelektronika), a kanadai Magna International, a Romániában is tevékeny japán Yazaki (kijelzők, elektronikai alkatrészek) és a világszintű beszállító Sumitomo Electric (motorelektronika, tükrök, ülés alkatrészek) már mind tevékenyek Bulgáriában.

2015-re már ezer ember dolgozik a Montupet bolgár üzemeiben

A gyártási költségek nem annyira alacsonyak a Balkánon, hogy az AlixPartners tanácsadója szerint megérje egy csehországi vagy magyarországi gyárat bezárni és a termelést átvinni Bulgáriába. Jens Wiese a Reuters cikkében elmondta, hogy a kiváló földrajzi elhelyezkedés és az olcsó munkaerő a nagyléptékű zöldberuházások következő lehetséges színtere lesz a Dunától délre fekvő ország, ahol a dolgozóra vetített átlagos órabér 3,7 euró szemben a 7,2 eurós Lengyelországgal, a 7,9 eurós Magyarországgal és a 8,6 eurós Szlovákiával. Azokon a területeken látja a tanácsadó a bolgárok versenyképességét, ahol a betanított munka és nem a hozzáadott érték dominál. Az autóipari boom elsődleges haszonélvezőinél, mint Magyarország, már nem az olcsó munkaerő a domináns, hanem a szakképzettség, az innovációs képesség és a magasabb hozzáadott érték.

A bolgár siker azonban nem garantált. Az állandóan változó, kaotikus jogi környezetnek és a bürokratikus szabályozásnak nem örül a tőke. A bolgár jegybank adatai szerint az év első két hónapjában 114,1 millió eurónyi külföldi tőke érkezett az országba, ami a GDP mindössze 0,3 százalékának felel meg. A tavalyi azonos időszakban a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) összege 223,3 millió euró volt, a bruttó hazai termék 0,6 százaléka - írta a The Sofia Globe. Ebben az időszakban a legnagyobb befektető Hollandia volt, 48,7 millió euróval, ugyanakkor Franciaország vonta ki a legtöbb tőkét, 6,5 millió eurót. Az első két hónapban a bolgár külföldi beruházások értéke 15,8 millió euró volt, jelentősen meghaladva a 2013-as 9,7 milliót. Az sem tesz jót a befektetéseknek, hogy az Európai Unióban a legtöbb engedélyt Bulgáriában kell beszereznie a vállalkozóknak. Az év eleje óta több jelentős beruházó is bejelentette kivonulási szándékát, így a német Praktiker, a belga Delhaize és a francia Credit Agricole. Az autóipari beszállítók maradnak.