Akár együtt is lehetne működni Törökországgal autóipari téren

Ez a fajta jelenlét egyre érezhetőbb, mind a közvetlen befektetéseket, mind pedig a legkülönfélébb gyártási kapacitások telepítését illetően. Az ilyen bejelentések egyre gyakoribbak, sokan beszélnek az Ottomán Birodalom visszatéréséről. Ez a fajta vélekedés viszont arról tanúskodik, hogy egyáltalán nem értjük, mi is történik a török gazdaságban.

Talán kevesen tudják, hogy Törökországban globális autógyártó vállalatok összesen 17 gyárat tartanak fenn. Ennél is kevesebb szó esik arról, hogy mintegy 500 Tier 1-es beszállító működik a 80 milliós országban, segítve a gyártók lokális ellátását. A Tier 2-es és 3-as szintű beszállítók száma évről évre növekszik. Mindezek tükrében sok keresnivalója van a közép- és kelet-európai járműipari vállalatoknak az országban.

Ezennel a lehetséges együttműködés három aspektusát mutatjuk be.

Az együttműködés három aspektusa

A török autóipar megerősödése az országban jelen lévő beszállítói vállalatok tevékenységének függvénye. Nyilvánvaló, hogy a globális autógyártók nem telepednek olyan régióba, ahol kezdetleges a beszállítói infrastruktúra. Persze ez is változóban van, hiszen ma már megoldható, hogy az olcsó munkabérű országba települt gyártók az alkatrészek nagy részéhez távolabbi beszerzési pontokról jussanak hozzá.

A török autóipari beszállítók fejlődését két irányból is meg lehetett figyelni az utóbbi években: egyrészt egyre nagyobb volumenben tudtak beszállítani helyben termelő gyáraknak, másrészt exportvolumenjük is növekedett. Jelenleg ezt a kérdést kell eldöntenie a török autóiparnak: vagy lehetővé válik még több alkatrész helyi értékesítése, vagy több energiát kell fektetni új exportpiacok feltárásába.

Számos beszállító egyébként már túl van a kérdés megválaszolásán, és főként az exportra összpontosítva "a határ a csillagos ég" mottójával dolgozik. Ezen a téren sok megfontolható dolgot lehet ellesni Törökországtól: a speciális szegmensek szerint telepített ipari parkok vagy az állami export-ösztönzőrendszer példáját. A globális autóiparba még nem annyira beágyazódott dél-kelet-európai régió pedig a törökországi klaszter-együttműködésekben rejlő network-lehetőségeket emelhetik át best practice-ként. Ezek a formációk nemcsak a szektor jogi környezetének alakításában, hanem a nemzetközi támogatási rendszerek megismerésében is segíthetnek.

Az együttműködés egy másik szintje lehet a dél-kelet-, illetve közép-európai piacok megnyitása a török járműipari befektetők előtt, hogy azok termelő kapacitásokat hozzanak a régióba. Számoljunk le azzal a prekoncepcióval, hogy az eddig megtelepedett török vállalatok csupán az olcsó munkaerő miatt választották a térséget. Biztosak lehetünk benne, hogy a jövőbeni termelés-áthelyezések már a legújabb gyártástechnológia telepítését, a munkaerő képzését és az adott termék globális értékláncba való bekapcsolását fogják jelenteni.

Ideje megismerni a törökök szándékait

Ami az országok befektetésösztönző ügynökségeit illeti, alapos ismeretekre kell szert tenni a török üzleti szereplők tevékenysége, igényei irányában is, úgy mint beszerzési útvonalaik, szakképzettség-igényük, növekedési pályájuk.

A törökországi érdekeltségek iránt érdeklődő üzleti szereplőknek azt ajánljuk, vizsgálják meg a közelmúltbeli dél-szerbiai, romániai, észak-macedóniai, lengyelországi és csehországi török befektetéseket. Ezek a vállalkozások a török ipar hírnökei, "diplomatái", rajtuk keresztül lehet feltárni további üzleti lehetőségeket. Ezek azok a cégek, amelyek helyben segíthetnek új beszerzési útvonalak, új üzleti lehetőségek megtalálásában, de akár vegyesvállalatok megalapításában is. Ha tehát még nincs török autóipari üzleti kapcsolata, inkább most építsen fel egyet, mert különben megteszik mások. Ha már létezik egy ilyen ismeretség, ideje azt elmélyíteni.

A török kapcsolatok feltárásának harmadik szintje az üzletfejlesztés és a logisztika területe. Mérlegelni lehet azt is, hogy török vállalatok helyi, régiós kereskedelmi képviseletét lássuk el.

Nem igaz az a megállapítás, hogy az autóiparilag fejletlenebb szinten álló dél-kelet-európai országok nem nyithatnak kaput a török termékeknek Európa felé. A törökországi szereplők már otthonosan mozognak Európa keleti felében, ki lehet és ki kell használni az általuk nyújtott üzleti lehetőségeket.

A szerző szerb származású német-török üzletember, a németországi török-német kereskedelmi és iparkamara igazgatósági tagja. Isztambulban és Berlinben él.