A szélvédőmosóban is bajt okoz az alkohol

Az ACS Environmental Science & Technology című folyóiratában nemrég megjelent nyílt hozzáférésű tanulmányban a York Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a szélvédőmosó folyadékban lévő alkoholok a járművek kibocsátásának nagyobb hányadát teszik ki, mint azt a korábbi becslések feltételezték. A nem üzemanyagból származó gázok szintje és azok károsanyag-tartalma valószínűleg változatlan marad, még akkor is, ha egyre több járművezető vált át gázüzeműről elektromos járműre.

Széles körben elterjedt szakpolitikai feltételezések szerint a benzin- és dízelmotorok fokozatos kivonása idővel jelentősen csökkenti a közúti közlekedésből és a kapcsolódó üzemanyagokból származó illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátását. Egy új mobil levegőminőség-ellenőrző állomás valós kibocsátási méréseinek használata azonban azt mutatta, hogy a közúti közlekedési kibocsátási jegyzékekben nagymértékben alábecsülték az alkoholalapú vegyszerek hatását.

Az eltérést a járulékos oldószerek – például képernyőmosó és jégtelenítő – használatának tulajdonítják, amelyek nem szerepelnek a károsanyagok vizsgálatának nemzetközileg alkalmazott módszereiben.

Nem minden károsanyag jön a kipufogóból

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének adatai szerint az autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 25 százalékkal csökkent a 2000-es évek eleje óta, de ez a kibocsátott gázok csak egy részét teszi ki. A kibocsátás másik fontos összetevőjét az illékony szerves vegyületek (VOC) adják. Ezek könnyen elpárolognak, és hozzájárulhatnak az ózonképződéshez.

Míg egyes VOC-k a kipufogógázban szabadulnak fel, mások váratlan forrásból származhatnak – például az autóápoláshoz használt termékekből, akár a szélvédőmosó folyadékból.

Brit statisztikák nemzeti jegyzékéből származó becslések azt mutatták, hogy az autóápolási termékek még nagyobb VOC-források lehetnek, mint a kipufogógázok, de ezeket a számokat soha nem ellenőrizték kísérletek segítségével. Samuel Cliff és munkatársai a Yorkban úgy döntöttek, hogy megmérik az autókból származó elpárolgott ablakmosó folyadék-összetevők mennyiségét valós körülmények között, és összehasonlítják a becslésekkel.

A járművek által ténylegesen kibocsátott illékony szerves vegyületek mérésére a kutatók egy furgont számos műszerrel, köztük tömegspektrométerrel szereltek fel, és egy forgalmas úttest közelében parkolták le. A kisteherautó méréseit egy minimális forgalommal bíró egyetemi telephely méréseivel összehasonlítva kiszámították az autónként felszabaduló gőz átlagos mennyiségét minden megtett kilométerre több kulcsfontosságú VOC esetében.

A mért értékek megegyeztek az általánosan ellenőrzött és szabályozott vegyületek készletének becsléseivel, de az alkoholok – a szélvédőmosó folyadékok kulcsfontosságú összetevői – értékei messze meghaladták a várt adatokat.

Két alkohol – az etanol és a metanol – felszabadulása közel kétszerese volt a kipufogógázban felszabaduló összes VOC mennyiségének. A kutatók szerint ez a megállapítás hatással lesz a jövőbeli szabályozási politikára, különösen akkor, amikor a járművezetők áttérnek az elektromos járművekre, amelyek kevesebb üzemanyagot bocsátanak ki, de továbbra is tiszta szélvédőre lesz szükségük – írja a Green Car Congress.