A magyar autóipar jövője a kutatás-fejlesztésen áll vagy bukik

2017 a bővülés éve volt, kétszámjegyű növekedést a kitöltők 26%-a, míg 5-10% közötti bővülést a válaszadók 39%-a jelentett. A vállalatok négyötöde legalább 80%-os kihasználtságú termelési kapacitással működött 2017-ben. A munkavállalói létszám tekintetében is a pozitív trendek érvényesültek, a válaszadók 44%-a 5%-nál nagyobb bővülésről számolt be. A képet némileg árnyalja, hogy a szomszédos országok közül van, ahol ennek duplája a növekedési ütem. Mi a siker titka? A növekedés motorja náluk az innovatív helyi vállalkozások csoportja, amelyek magas hozzáadott értéket állítanak elő, hazánkban pedig a klasszikus gyártó tevékenységet végző nagyüzemek adták a növekedés gerincét.

Két nagy magyar OEM bővítése – az Audi és a Mercedes beruházásai – ösztönözte a beszállítókat új termelőkapacitás kialakítására. Az autóipari beszállítók 2017-ben számos bővítéssel reagáltak az ország teljes területén.

A 2018-as üzleti kilátások és jövőbeli tervek

A járműipar nagyon jelentős tényező itthon, a GDP-nek közel tíz százalékát adja, az export negyede is innen származik, egyelőre tehát biztos lábakon áll. Az elektromos autók felfutása viszont jelentősen változtathat az iparág hazai struktúráján, az autók szerkezeti egyszerűsödésével, a végleges összeszerelés helyett a fejlesztésre kerül a fókusz. Kérdés, hogy ebben a helyzetben Magyarország mennyire tud versenyképes maradni. A korábbiakban említett autóipari beruházások az új és fejlődő területeken jönnek létre, tehát egy iparágon belüli átrendeződés irányába mutatnak, így összeségében csökkenést nem valószínűsítünk.

Kutatásunk is visszaigazolja, hogy az autóipar globális változásai közül az elektromos meghajtás terjedése érinti leginkább a magyarországi válaszadókat. A közeljövő várakozásai azonban pozitívak: a válaszadók közel kétharmada 5%-nál nagyobb árbevétel-növekedést valószínűsít 2018-ra. A 2018-as pozitív kilátások a bővülő ügyfélkörre is visszavezethetőek, a megkérdezettek 20%-a biztos növekedést jelez előre, míg további 38% valószínűsít bővülést. A növekedési kilátásokat veszélyeztető kockázatok között első helyen a képzett munkaerő hiánya áll, a kitöltők 78%-a értékelte veszélyforrásként ezt a faktort. Az OEM-ek irányából tapasztalható nyomás a válaszadók közel felének (48%) jelent kockázatot. A fokozódó verseny a vevőkért és a fejlődő piacok lassuló növekedése szintén foglalkoztatja az autóipari beszállítókat.

K+F, technológia és optimalizálás

A válaszadók 85%-a érzékeli az Ipar 4.0 koncepció egyes elemeinek hatását, ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását. A válaszadók negyede már jelenleg is használ Ipar 4.0 megoldásokat, mint például M2M, IoT, connected cars, AI, míg a többség középtávon számít arra, hogy különböző tevékenységi területein – jellemzően a kutatás-fejlesztésben, a termelésben, vagy a logisztikában – megjelennek az új technológiái.

A beszállítóknak intenzíven kell dolgozniuk a termelés hatékonyságának folyamatos javításán, az innováció elősegítésén ahhoz, hogy megfeleljenek a kereslet és a követelmények növekedésének. Az autóipari megatrendek jelentősen felgyorsítják az innovációs ciklust. Már rövid távon is piacvesztéssel kell számolnia azoknak az autóipari beszállítóknak, amelyek kis kutatás-fejlesztési igényű, hagyományos terméket gyártanak. Az elektromos autókban 60 százalékkal kevesebb az alkatrész, mint a régi technológiájú járművekben. Ez a folyamat a magyar autóipart és beszállítói hálózatot is negatívan érintheti. A magyar autóipar jövője a leggyorsabban fejlődő szegmensekbe történő kutatás-fejlesztésben és az innovációban rejlik.

Ahhoz, hogy Magyarország továbbra is beruházási célpont legyen, kulcsfontosságú az infrastruktúra fejlesztése, az erős képzési háttér, és támogató kutatás-fejlesztési és innovációs környezet. A kutatás eredményei alapján az autóipari trendekkel összefüggésben a robotika az a technológia, amely öt éven belül stratégiai fontosságú lesz az autóipari beszállítók több mint 60%-a számára Magyarországon. Pozitív előjelnek tekinthető, hogy a megkérdezett vállalatok 13%-a mérlegeli a helyi K+F központ megalapítását vagy a központi K+F tevékenységek lokális támogatását a közeljövőben.

Munkaerőhiány és képzés

A 2018-as növekedési kilátások kockázatai között első helyen szerepelt a képzett munkaerő hiánya, a vállalatok harmadánál már az is előfordult, hogy nem tudtak elvállalni megrendelést munkaerőhiány miatt. A megkérdezett vállalatok közel fele alkalmaz külföldi munkavállalót, a válaszadók 34%-nál alacsony arányt képviselnek, míg 14%-nál jelentős az arányuk.

A magyar járműipar versenyképességének sikerkritériumát az autóipari beszállítók a magasabb hozzáadott értékben, a K+F feladatok és az innováció Magyarországra vonzásában látják. Ehhez szorosan kapcsolódik az innovációt támogató gazdasági környezet, a kedvező adózási feltételek megteremtése. A versenyképes tudással rendelkező szakemberek képzése, a munkaerő mobilitásának ösztönzése, a szakmunka elismertségének növelése szintén kulcsfontosságú. A hazai kis- és középvállalkozások támogatása, a hatékony és korszerű technológiát használó, saját erőforrásból megvalósított beruházások és az automatizálás jelenthet még kitörési pontot.

A közép-kelet-európai régióban a gépjárműipar fejlődése nagy hatással volt a gazdaság alakulására.

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a képzett szakemberek iránti kereslet. A generációs változások mellett az iparnak meg kell birkóznia az oktatási rendszer problémáival is, amely nem tud lépést tartani a fejlődés ütemével. Ezek a folyamatok azt eredményezik, hogy nagy nyomás nehezedik a munkaerőpiacra, ami elsősorban a bérnövekedéssel, külföldi alkalmazottak felvételével, saját képzési programokkal és a további egyszerűsítés iránti igénnyel reagál a kialakult helyzetre. A robotizáció, digitalizáció terjedése számos új szakmát és új készséget igényel. Emellett a munkaerő-piaci felkészítés és az egész életen át tartó tanulás fokozott elvárásként jelenik meg az oktatás irányába. Egyre inkább foglalkoztatja a beszállítókat a robotizáció azokban a munkakörökben, ahol gépekkel helyettesíthetőek a dolgozók.