Tizenöt évig az eladott autók nagy többsége még belső égésű motorral készülhet

– Az elektromos autókhoz gyártott alkatrészek biztosíthatják a cég jövőjét?
– Ennek még úgy érezzük, hogy nincs itt az ideje. Még legalább tizenöt évig minden bizonnyal az eladott autók nagy többsége belső égésű motoros lesz. Nekünk és a hazai kkv-knak a fejlődési lehetőséget a szállítási idők és a szállítási biztonság garantálása jelentheti a következő évekre. ebben fel tudjuk venni a versenyt a távol-keleti beszállítókkal, beleilleszkedve abba a trendbe, hogy egyre több gyártási folyamatot hoznak vissza Európába a távol-keleti országokból A földrajzi közelség mindenképpen előnyt jelent. Emellett könnyebben tudunk csatlakozni A gyártók kommunikációs rendszeréhez, a gyártási eredmények és a minőségügyi dokumentációk már mind digitálisan készülnek, illetve a megrendeléseket, valamint az előrejelzéseket is így kapjuk, ami gyorsítja a logisztikai átfutást.

– Mely logisztikai részfeladatokon kell gyorsítani?
– Alapvetően a belső logisztikán. Minden egyes gyártóra vonatkozik ez, hiszen a megrendeléstől a termék leszállításáig terjedő időben késztermék kiszállítása jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint maga a gyártás. A külső és a belső logisztika aránya nagy nagymértékben függ a technológiától. Alapvető nagyságrendi különbség van a kettő közt: nálunk egy termék átlagosan két napot utazik, és négy-öt hétig gyártjuk. A szállítmányozásban túl sokat már nem lehet nyerni időben.

– A belső logisztikán miként lehet javítani?
– Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a gyártástechnológiai folyamatokra, amelyeket különböző megoldások, például a lean és a TPN módszerek is segítenek. A vállalatirányítási rendszereket a digitalizációval lehet támogatni, ami a döntéshozási mechanizmusokon is gyorsít. Mindezekre épülhet az Ipar 4.0, melynek eredménye végül, hogy felgyorsulhat a gyártási folyamat.

Egyelőre nem érezzük az általános autóipari lassulás hatását, egészséges szerkezetű a rendelésállományunk – mondta Budai Gergely, a Magyarmet stratégiai igazgatója

– A Magyarmetnél milyen digitalizációs lépések történtek?
– Működik egy vállalatirányítási rendszer, amellyel digitálisan tudjuk kontrollálni a belső logisztikát, amit a megrendelésekhez igazítunk. Ez folyamatosan újabb és újabb modulokkal bővül. A gyárban a gépekről és az emberekről ezen keresztül azonnal információkat tudunk kapni, így egyből rendelkezésre állnak azok az információk, amelyekkel a napi gyártási logisztikát gyorsíthatjuk. Munkatársaink érintőképernyőn visznek be adatokat és a kijelzőkön, online kapnak információkat az alkatrészekről. Folyamatosan keressük a fejlesztési lehetőségeket, hogy tovább tudjunk lépni az Ipar 4.0 irányába a Magyarmetnél.

– Milyen előnyei vannak még a digitalizációnak?
– A digitalizáció főleg az adminisztrációt tudja támogatni. Egy céget papíron is lehet jól üzemeltetni, még Excel táblázat sem kell hozzá, de amikor már sok száz vagy ezer termékből áll a termékpaletta, akkor a gyártáshoz tartozó adminisztráció nagyon sok időt vesz igénybe. A digitalizációval az adminisztratív folyamatokat kevesebb erőforrással lehet megfelelően kezelni, ráadásul sokkal rövidebb idő alatt. Amikor sokféle adat érkezik a gyártásba, akkor azokat hatékonyan csak megfelelően digitalizált rendszerben lehet kezelni.

– Az általános autóipari lassulás hogyan érintheti Magyarmetet és a magyar kkv-kat?
– Egyelőre nem érezzük ennek a hatását, egészséges szerkezetű a rendelésállományunk. Sok rövid átfutási idejű termékünk van, például a prototípustermékek piacán. Ez pár hetet vagy hónapot jelent, ezek a vevők nem kötnek le kapacitásokat hosszú távra, mint az autóiparban. Az egész hazai kkv-szektort azért jóval erősebben érintheti a lassulás, mert egyrészt nagyon függ a német ipartól, ezen belül pedig az autógyártástól. Még nem látszik, mekkora lehet a visszaesés és az sem, hogy szükséges lesz-e állami beavatkozás, és ha igen, akkor milyen mértékű. Olyan csökkenést azonban senki sem vár jelenleg, mint amit a 2008-as válság hozott.