Érden épít új cégközpontot és tesztpadokat az AVL

Már a beszélgetés elején elmerülünk a motor validálásának fontosságában. Dirk Janetzko, az AVL AUTÓKUT Kft. ügyvezető igazgatója azt magyarázza, hogy ha egy adott hatóság egy haszongépjárművön bárhol a világon nem megfelelő kibocsátási vagy teljesítményparamétert mér, az összes munkagépet azonnal leállíthatja, és ebből hatalmas gazdasági kára származhat a gyártónak. Azonnal belátjuk, hogy valóban fontos a motorok precíz kalibrálása, valamint azok a mérések és tesztek, amelyeket a vállalat a budapesti tesztközpontban végez. Ám az AVL-nél nemcsak tervezőasztalokat, számítógépeket és monitorokat látni, hanem valódi „gépközeli élményt” nyújtó tesztpadok is működnek –, és ennek megfelelően a legkülönbözőbb területeken dolgozó gépész-, jármű- és villamosmérnökökkel, mechatronikai szakemberekkel és szoftverfejlesztőkkel is lehet találkozni. A céget 2010-ben vette át Dirk Janetzko, ám akkor még csak 70 mérnök dolgozott itt, ők főleg tervezéssel foglalkoztak. Négy évvel később pedig már teljes körű autóipari fejlesztési projekteket is végig tudtak vinni.

A nagy menetelés idén kezdődött: a 2017 végi létszámot már megduplázták, jelenleg 358-an, év végére várhatóan 400-an dolgoznak majd a magyar AVL-nél. A központban motortervezés, szoftverfejlesztés, szimuláció, gyártástervezés, kalibráció, tesztpados mérés és teljes fejlesztési ciklusok menedzsmentje zajlik, a megrendelők leginkább autó- és nehézgépjármű-gyártók, de van olyan kolléga is, aki például többtonnás hajómotorokat gyártó cégeknek tervez.

– Most már sokkal összetettebb projekteket viszünk, köztük azokat, amelyek az új zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódnak. A 2022-ig szóló minimális bővülési tervünk a 700 fő, de a jelenlegi lendülettel az ezer is elképzelhető. A mindig felmerülő probléma, hogy a munka specializáltsága okán nem alkalmazhatunk kizárólag pályakezdőket. De az utóbbi években erős szenior gárdát neveltünk ki házon belül, és ez lehetőséget ad arra, hogy most elsősorban fiatalokat vegyünk fel – mutat rá az egyik fontos humánpolitikai kérdésre az ügyvezető.

HR-szempontból az AVL számára a másik szűk keresztmetszet a hajtáslánc kalibrációja, ugyanis kifejezetten kalibrációs mérnököt nem képeznek Magyarországon.

– Gyárak tervezésével és gyártásiköltség-tervezéssel is foglalkozunk – folytatja Janetzko. – Ennek azért van nagy jelentősége, mert már a motortervezés fázisában is lehet olyan megfontolásokat beépíteni, amelyek később a gyártásban konkrét költségmegtakarításként jelentkeznek. Egyre több tudást és kompetenciát gyűjtünk össze ezen a területen. Nyilván nem mi tesszük fel a kérdést először az ügyvezetőnek, de rátérünk, miért nem maguk az autógyártók intézik a motorfejlesztést, házon belül.

– Az OEM-ek jelenleg arra kényszerülnek, hogy új technológiákat vezessenek be, és erre fordítsák az K+F kapacitásuk túlnyomó részét. Hozzáteszi, a nagy versenyben állandóan azt hallani, hogy a robbanómotornak és a dízelnek vége, ami szavai szerint nonszensz. Ezekre továbbra is szükség van. Ha a motor életciklusát vesszük figyelembe – vannak erre kutatások –, továbbra is a kétliteres dízelmotor a legtisztább és leggazdaságosabb erőforrás – mondja ki a manapság akár szentségtörésnek is minősíthető mondatot a szakember.

– Ellenben az elektromos energia előállításához, az energia akkuba töltéséhez sok energia kell, nem beszélve az akkuban használt ritkaföldfémek bányászatáról. A belső égésű motor már csak azért sem fog kihalni, mert a haszongépjárműveket ezzel a meghajtással van értelme működtetni – állítja az ügyvezető.

Azonkívül, hogy az AVL-nél zajló kutatások egyharmada már az elektromos mobilitásról szól, az üzemanyagcella-kutatásra is összpontosítanak. Janetzko véleménye szerint az is elképzelhető, hogy a jövőben ez váltja ki a hagyományos üzemanyagot. Bár akkor majd arra kell figyelni, hogy ha az egész világ hidrogénnel fut, akkor másfajta környezeti problémák lépnek fel. Ha pedig az elektromosság nyer, akkor több napelemre lesz szükség, és az is problémát okozhat. Vagyis mindig az energiaátalakítás szükségessége okozza a gondot. A cég növekedésével a XI. kerületi Csóka utcai telephely kezd rohamosan „összemenni”, konkrét tervek vannak a tevékenység fokozatos átköltöztetésére, méghozzá egy Érden építendő modern cégközpontba. Itt természetesen tesztcsarnok is lesz hat hagyományos és hat elektromos tesztpaddal. Az új irodaépületben akár 1100 munkavállaló is elfér majd, az 5,7 hektáros telek pedig további bővülésre is lehetőséget ad.

– 2019 végére átköltözhet az irodai csapat, 2020-ban installáljuk az elektromos tesztpadokat, 2021-ben pedig már minden dolgozó megérkezik Érdre. Addigra egyébként száz emberrel számolunk Zalaegerszegen is – vázolja a közeljövőt az igazgató.

Merthogy a zalaegerszegi tesztpályánál is tesztközpontot nyitottak nemrég. Itt egyelőre húsz emberük dolgozik. Amint azt Dirk Janetzko szavaiból kitűnt, az AVL nagyon nagy reményeket fűz az autonóm járművek tesztelésére alkalmas most készülő tesztkörnyezethez. Zalaegerszegen eddig a járműtesztközpontjuk épült ki, de kompetenciáikat az autonóm vezetés kutatására is építik. Ehhez elsősorban a pálya része, az okosváros-tesztkörnyezet befejezése szükséges, ahol közlekedési szituációk validálása történhet.

– Itt majd az OEM-ek fogják meghatározni azokat a use-case-eket, amelyeket nekünk kell validálnunk, ezért ez egy nagyon érdekes és kihívásokkal teli időszak lesz – húzta alá az igazgató.

A kérdésre, hogy számol-e azzal, hogy Zalaegerszeg bejön, beválik, a válasz rövid és tömör igen. Rendben, de kik lesznek, akik majd idejönnek? – tudakoljuk.

– A tesztpályákkal két gond van mindig. Vagy túlterheltek, vagy egyetlen gyártóhoz kötöttek. Így még a hagyományos autózási funkciók tesztelésére is nagy az igény. És ami a földrajzi elhelyezkedést illeti, egy dél-német vevőnek például sokkal egyszerűbb Zalaegerszegre utaznia, mint Spanyolországba. Mi a futó projektjeinkkel kapcsolatban biztosan hozunk feladatot a magyar tesztpályára. Ez persze nem úgy fog kinézni, hogy közvetlenül a tesztpálya szolgáltatásait kínáljuk, hanem mint tervezői csomagunk részét. Jelenleg tárgyalunk a Zala Zone-nal a jövőbeni együttműködésünk formájáról, de egy valami biztos: az AVL jelentős szerepet szeretne játszani a tesztpálya életében.

Ez tehát még csak a közeljövő, Kecskeméten viszont már 2017 elején elkezdte működését az AVL K+F-központja, ahol két kutatási terület áll a középpontban: az üzemanyagcellák, illetve a súrlódás. Az AVL-nek ugyanakkor tervei között szerepel, hogy itt akkumulátor-tesztpadokat is beüzemel az elektromos mobilitás kutatásának érdekében.