A gazdaság sikerében fontos szerepe van a járműiparnak

Szijjártó Péter

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) közös rendezvényén az államtitkár kiemelte: ha a jármű-és elektronikai ipari vállalatok sikeresek, akkor eredményesek a beszállító cégek is, így a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) is sikeresek lehetnek. Ez azért fontos, mert a kormány a magyar kkv-kat tekinti a nemzetgazdaság lelkének - mondta Szijjártó Péter.

Az AmCham és az MGSZ A magyar gazdaság zászlóshajói: a jármű- és az elektronikai ipar címmel rendezett hétfőn konferenciát, amelyen a két iparágban működő vállalatok vezetői vitatják meg az aktuális kérdéseket.

A kormány azt tűzte ki célul, hogy Magyarország Európa termelési központja legyen, és ennek elérésében a jármű- és az elektronikai iparnak van az egyik legnagyobb szerepe - vélekedett Szijjártó Péter. Elmondta, a járműipar több mint 100 ezer embernek ad munkát, ebben nagy szerepe van a munkaerő hatékonyságának, az infrastrukturális adottságoknak, illetve annak, hogy azok az értékesítési pontok, ahová a járműipari export alapvetően irányul, földrajzilag közel vannak Magyarországhoz. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy tavaly Magyarországon volt a 11. legkedvezőbb járműipari környezet világszerte, és az a cél, hogy a jövőben ez a szám egyszámjegyű legyen.
Szijjártó Péter kifejtette: a magyar exportteljesítmény jelentős részét adja a járműipar, a Magyarországon gyártott motorok 80, az autóknak pedig 90 százalékát exportálják. A kutatás-fejlesztés támogatására is nagy hangsúlyt fektet a kormány, mert a válság után azok lehetnek igazán erősek, akik a legmodernebb technológiát tudják hasznosítani. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon hat, a járműgyártás különböző területeire specializálódott régió van, amelyek közül kettőt a kormány kiemelt járműipari központtá minősített.

A kormány a járműipart és az elektronikai ipart is stratégiai partnernek tekinti; ezt mutatja, hogy az eddigi 24 stratégiai együttműködési megállapodásból 15-öt olyan cégekkel kötött a kabinet, amely e két iparágban működik - mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: a megállapodások egyik legfontosabb célja, hogy folyamatosan konzultálnak a cégekkel; ebben a kormány továbbra is kéri a vállalatok együttműködését.

A konferencián szereplő téma két ágazatában összesen 210 ezren dolgoznak Magyarországon, a konferencián résztvevő cégek 45 ezer munkavállalót képviseltek, összesen 13,9 milliárd eurós tavalyi árbevételt értek el.

Az iparstratégiáról Lenner Áron Márk, belgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Hetényi Márk, a Felxtronics európai pénzügyi alelnöke, Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. elnök-vezérigazgatója, Volker Schilling, a Robert Bosch Elektronika Kft. gazdasági ügyvezetője, valamint Lakatos Péter, a Videoton ügyvezető igazgatója, valamint Rencz Botond, az AmCham adóbizottságának elnöke cserélt véleményt.

A szabályozás panelbeszélgetést résztvevői voltak: Pankucsi Zoltán, adóügyekért felelős helyettes államtitkár, Joó László pénzügyi igazgató (OPEL Szentgotthárd Kft.), Lőcsei Tamás (PwC), Szabó Péter pénzügyi igazgató (AGC Glass), Fábián Zsolt (Erős ügyvédi iroda), Tálos Péter ügyvezető igazgató (Foxconn Magyarország).

Az oktatással és innovációval kapcsolatos panelben Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár, Roger Seemeyer műszaki ügyvezető igazgató (Robert Bosch Elektronika Kft.), Kazi Károly ügyvezető igazgató (BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft.), Hanula Barna ipari kapcsolatok dékán-helyettes, (Audi Hungaria tanszékcsoport vezető, Széchenyi István Egyetem) és Ábrahám László ügyvezető igazgató (NI Magyarország) vettek részt.

Az oktatással, innovációval kapcsolatban elhangzott, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) tolódik a nagy cégektől a kisebbek felé. A résztvevők arról osztották, sőt néha ütköztették meg véleményüket, hogy mit kell tennie az egyetemnek, hogy az ipar elégedett legyen vele, illetve, mit kell tennie az iparnak, hogy megfelelő legyen a képzés.

Kazi Károly elmondta, hogy a cégeknek kész mérnökökre lenne szükségük, két-három év kell ahhoz egy mérnökpalánta hasznot hozzon egy cégnek. Klinghammer István államtitkár kifejtette, hogy olyan mérnökökre van szükség, akik többek között részt tudnak venni a kutatás alkalmazásában, adott esetben vezetésében. Hangsúlyozta: a jó iskolák sohasem a piacnak termelnek, hanem a jövőnek. Arra a felvetésre, hogy mit várnak el a jó mérnöktől, egy példabeszéddel válaszolt. Amikor a madarak főmérnököt választanak, azt mérlegelik, hogy melyikük tud a legjobban repülni, úszni és futni. A sas a legjobb repülő, a pingvin a legjobb úszó, a strucc a legjobb futó. Ám a három tulajdonságot együttesen a liba teljesíti, így ő lesz a legjobb mérnök.

Az oktatás panelbeszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy a műszaki elméletet az egyetemnek kell megtanítania, a gyakorlatot pedig az iparnak, ugyanakkor nem lehet elvárni egy végzett hallgatótól, hogy rögtön hasznot termeljen, kell az inkubációs folyamat. A cégek szerint ugyanakkor ez nagyon költséges: - A nekünk szükséges mérnökök kétszeresét inkubáljuk, így többek között a konkurenciának és a piacon kívülre is képezzük a munkaerőt - mondta el Kazi Károly.

Lehetővé kell tenni az egyetemeknek az ipari tapasztalatot, az oktatóknak hosszabb időt kellene eltölteniük az iparban, hogy lássák, milyen szakemberekre is van szükség. Az Audi Hungaria tankszékcsoport vezetője, Hanula Barna azt tartotta fontosnak, hogy ne tudósok képezzék a mérnököket, az oktatók legyenek tisztességesen megfizetve.

A konferencia záró beszélgetése a hazai beszállítókról szólt. Ezen Kerekes György, HITA-elnökhelyettes (Nemzeti Külgazdasági Hivatal), Bocsárdi László stratégiai igazgató (Siemens Zrt.), Köteles Eduárd kereskedelmi igazgató (FémAlk Zrt.), Sebestyén Balázs gyárigazgató (Delphi Hungary Kft.), Urbán László, vezérigazgató helyettes (Magyar Suzuki Zrt.) és Király Zoltán gyárigazgató (Dana Hungary) vettek részt.

A beszállítóiparral kapcsolatban Sebestyén Balázs, a Delphi Hungary tatabányai gyárának igazgatója elmondta, hogy a hazánkban is megtelepedett multinacionális cégek nem egy-egy beszerzést akarnak eldönteni, hanem hosszú távú partnert keresnek a beszállítók kiválasztásakor. Urbán László a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a folyamatos innováció a beszállítói körben való bennmaradás feltétele. Nem elég bekerülni, nem elég a jó termék, jó háttér, hanem erős innovációs kézséggel is rendelkezni kell. Kerekes György a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese a klaszterek szerepét hangsúlyozta.