Best Practice Robotika a járműipar szolgálatában

Robotika a járműipar szolgálatában

Gégény István | 2014.04.01 12:00

Robotika a járműipar szolgálatában

Az általános vélekedés szerint a gyárakban egyre inkább átveszik az emberektől a feladatokat a robotok. Ha valóban így lenne, aligha volna akkora hiány a munkaerőpiacon. A CONGEN Műszaki Fejlesztő Kft. tulajdonosa, Léber Szabolcs segítségével felvázoljuk, merre halad a gyártó tevékenységek gépesítésének folyamata, egyáltalán mire képes egy robot, és mire nem?

Hirdetés
Léber Szabolcs

– Általánosan igaz, hogy az automatizálás valóban minden szinten terjed a világban, így hazánkban is. Már a kisebb cégek is leépítik a kézi munkát, illetve egyre inkább próbálnak gépesíteni, amint lehetőségük adódik rá, abban az esetben, ha valóban előnyhöz jutnak ezáltal – állítja Léber Szabolcs, aki maga is az automatizálás területén végez mérnöki szolgáltató tevékenységet. Elmondása szerint a területen tevékenykedő mérnökirodák, beszállítók jelentős része markánsan az OEM vállalatoknak köré települt, ám nem mindegy, robotokról, vagy célgépekről van-e szó. Ezt a szükség, az igény dönti el, ugyanis másra való egyik és másik szerkezet.

– Egy robot, de akár mondhatok ezer robotot is, semmire sem képes önmagában, nem nyújt megoldást a problémákra, nem bevethető. Rengeteg egyéb kiegészítő, alkotóelem és munka szükséges ahhoz, hogy végül felépüljön egy robotcella, amely hatékonyan láthatja el a feladatát. Ebben a rendszerben a robot csupán egy eszköz, és mint ilyen, igencsak sok korláttal rendelkezik – fogalmaz a fiatal mérnök. – Az így felépülő robotcellát, ami már képes elvégezni a feladatát, igazából már egyfajta célgépnek mondhatjuk, s elég komoly összeget kell kifizetni érte. Szinte csak akkor éri meg robotot alkalmazni, amikor kifejezetten többdimenziós mozgást kell végezni, és amennyiben ezt egy ilyen eszközzel a legoptimálisabb kivitelezni. Szemben olyan mozgásszükségletekkel, amelyeket ugyan meg tudunk valósítani egy robottal, de nem biztos, hogy a legjobb megoldás, például egy több tengelyes manipulátorral szemben. Például egy SCARA robot a mechanikai konstrukciójából adódóan egyes mozgástípusokat egyes helyzetekben nehezebben és körülményesebben valósít meg, mint az előbb említett többtengelyes lineáris manipulátoros szerkezet. Tehát minden esetben feladat és specifikáció függvénye, hogy célszerűség, költséghatékonyság, pontosság és gyorsaság tekintetében miben érdemes gondolkodni. Kétségkívül a robot mellett szól a paraméterek egyszerűbb módosíthatósága – az iparág dinamikus fejlődése miatt a rugalmasság ma már minden gyártó és beszállító alaperénye. A robot preferálását az is indokolhatja, hogy a megrendelők, felhasználók számára fontos, hogy a későbbiekben, termékfrissítés, termékváltás esetén is – némi kisebb átalakítással, átprogramozással – használni tudják a robotcellát – érvel Léber Szabolcs.

A járműipar területén kétségkívül egyre több feladatra használnak robotokat. Jellemző például a hegesztés: a humán operátorokkal összevetve egy robot a harmadik műszak végén is olyan pontosan dolgozik, mint a munkafolyamat kezdetén. A robotok elterjedését nem csupán a munkaerő árának kiváltása indokolja, hiszen egyre több olyan folyamat kerül be a gyártási rendszerbe, amit puszta kézzel, emberi erővel képtelenség elvégezni. Szintén jellemző trend a gyorsabb munkavégzés, valamint a nagyobb pontosság elérése, ezek az elvárások is a robotok vásárlása felé terelik a döntéshozókat.

Ugyanez a két paraméter jelöli ki a robotfejlesztés irányát is: gyorsulás, visszaállási pontosság, valmint kezelhetőség, intelligencia. Léber Szabolcs szerint magában a robottechnikában mechanikai téren kevés újdonság várható. Évtizedek óta gyártják ezeket a berendezéseket, mára eléggé kifinomult az eszközök koncepciója. A robotok „szíve” – motorok, jeladók, vezérlők, kommunikáció, szoftveres háttér – azonban lendületesen fejlődik. E téren a jövőben sok újítás várható, ami egyértelműen az elektronikai és IT iparág érdeme. Az elektronikai, informatikai világ újdonságai folyamatosan épülnek be a robotikába, az egyre intelligensebb és rendre korszerűsödő hardverek piacra kerülése nyomán a holnap robotjai is egyre intelligensebbekké válnak.

Szintén hangsúlyos fejlesztési terület a robotikában a kommunikáció. Számos vállalatnál már ma is központi adatbázisok és rendszerek irányítják a robotok tevékenységét, itt is további fejlődés várható az adatok továbbítását, a berendezések „okos” együttműködését illetően.

Léber Szabolcs kitért a robot nélküli célgépek alkalmazási területére is, hiszen ez a másik nagy eszközcsoport, mintegy ellenpontja a robotoknak az automatizáláson belül. Ezek a berendezések jellemzően egyediek, egy konkrét feladat végrehajtására képesek. A tapasztalt mérnökök és építők ugyanakkor számításba veszik a későbbi fejlesztések lehetőségeit, ezért egyre inkább úgy alkotják meg a gépeiket, hogy azok bővíthetők, átépíthetőek legyenek. Napjainkban már az az állítás sem teljesen állja meg a helyét, hogy kevésbé paraméterezhetőek, bár e téren nyilvánvaló előnyökkel bírnak a robotok. A lapunknak nyilatkozó cégtulajdonos állítja: egy célgépet megtervezni, megépíteni, integrálni az adott gyártósorba, folyamatba kifejezetten érdekes és szép mérnöki feladat.

Akár robotról, akár célgépről legyen szó, elengedhetetlen tényező az üzemeltető személyzet szakértelme, valamint a gépépítő jelentősége és felelőssége. A bevezetőben említett dillemára tehát olyasféle válasz adható, hogy a robotok soha nem fogják tudni kiváltani az emberi munkát, ám kétségkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek bizonyos feladatok esetén, tehát segítik, támogatják azt.

Kiemelt Partnereink